Megállapodás a kormány és az érintett szakszervezetek között a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról
A sztrájkról szóló 1989. évi VIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a Kormány és az érintett szakszervezetek, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek csatlakozása figyelembevételével a következő Megállapodást kötik:
1. A központi és területi államigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv), a települési és területi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) köztisztviselője, ügykezelője, fizikai alkalmazottja (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényben biztosított sztrájkjogot az e Megállapodásban foglalt sajátos szabályok mellett gyakorolhatja. A közszolgálati jogviszony létét alapvetően érintő munkáltatói jogkört (például: kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása) gyakorló köztisztviselő számára tilos a sztrájk. A Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A sztrájk kezdeményezésének joga a Megállapodást aláíró, valamint a Megállapodáshoz csatlakozó szakszervezeteket, továbbá azok munkahelyi szerveit illeti meg. A kezdeményezés feltétele a szakszervezet erre felhatalmazott képviselőjének nyilatkozata arról, hogy a szakszervezet a sztrájk kezdeményezésére rendelkezik a köztisztviselők többségének felhatalmazásával. Ha a Megállapodást aláíró bármelyik fél ezt vitatja, akkor a szakszervezet az erre vonatkozó dokumentumokat köteles a munkaügyi bíróság részére átadni.
3. A sztrájk a közigazgatási szerv és az önkormányzat köztisztviselőinek gazdasági és szociális érdekei érvényesítése céljából kezdeményezhető. Szolidaritási sztrájk a közigazgatási szervek köztisztviselői gazdasági és szociális érdekei érvényesítésén kívül nem kezdeményezhető.
4. A sztrájkot megelőző egyeztető eljárást először annál a szervnél kell lefolytatni, ahol a sztrájkot kezdeményezték.
A helyi egyeztető eljárást a kezdeményezést követő három munkanapon belül meg kell kezdeni. Közigazgatási szerv esetében, ha tárgyalások a megkezdésüktől számított hét munkanapon belül nem vezetnek eredményre, a felek illetékes miniszteri szintű (továbbiakban: miniszteri szintű) egyeztetést kezdeményeznek.
A helyi egyeztető eljárás időtartama - ha megegyezés nem remélhető - a felek egyetértése esetén lerövidíthető.
5. A miniszteri szintű egyeztetést a kezdeményezést követő három munkanapon belül meg kell kezdeni. Az egyeztetést a sztrájkot kezdeményező szakszervezet és legmagasabb szintű szervének képviselői, valamint a sztrájkkövetelésben érintett közigazgatási szerv és a miniszter által kijelölt képviselők között kell lefolytatni.
Az egyeztetésben résztvevő ellenérdekű feleknek törekedni kell a megegyezés mielőbbi létrehozására.
6. A sztrájk akkor kezdhető meg, ha a vitatott kérdésben a közigazgatási szerv esetében a miniszteri szintű, önkormányzat esetében pedig a helyi egyeztető eljárás - a kezdeményezéstől számított kilenc munkanapon belül - nem vezet eredményre. A sztrájk ideje alatt a felek az egyeztetést tovább folytatják a vitás kérdés rendezése érdekében.
7. A munkabeszüntetés az ügyfeleket nem akadályozhatja meg a halaszthatatlan ügyeik elintézésében. A sztrájk nem akadályozhatja országos és helyi választás, népszavazás lebonyolítását, nem veszélyeztetheti az ország honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatainak ellátását, nem hiúsíthatja meg az Országgyűlés, a Kormány és az önkormányzati képviselőtestület, illetve a közgyűlés jelentős társadalmi kihatású döntések körének meghatározása a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás tárgyát képezik.
8. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását a Megállapodást aláíró bármelyik fél kérheti a munkaügyi bíróságtól. A munkaügyi bíróság döntéséig a köztisztviselők munkaköri kötelezettségüknek eleget tesznek.
9. Több önkormányzat azonos feladatot ellátó köztisztviselője, azonos követelése érdekében a 2. pontban meghatározott szakszervezet egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetési és a sztrájkeljárásra a Megállapodás 5., 6., 7., és 8. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetékes miniszter ebben az eljárásban felkérésre közvetítő szerepet tölt be. A szakszervezet az egyeztető eljárásba az országos önkormányzati érdekszövetségeket is bevonhatja.
10. A megállapodás nyitott, ahhoz a közigazgatás területén működő szakszervezetek és az önkormányzati érdekszövetségek aláírásukkal csatlakozhatnak. A Megállapodást bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja. A Megállapodást felmondó fél a rendelkezésre álló három hónapos határidőn belül köteles az új Megállapodásra szövegszerű javaslatot tenni.
11. A Megállapodás hivatalos lapban való közzétételéről a belügyminiszter gondoskodik. A Megállapodás eredeti példányát a Belügyminisztérium politikai államtitkáránál kell elhelyezni, aki a Megállapodás hitelesített másolatát megküldi az azt aláíró és csatlakozó szakszervezeteknek, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségeknek.
Aláíróként:
| A Kormány felhatalmazásából: | Szakszervezetek: | |||
| Dr. Kónya Imre s. k., belügyminiszter |
Dr. Szabó Endre s. k., elnök Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége |
Michalkó Péter s. k., országos titkár Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési dolgozók Tanácsa |
||
| Fehér József s. k., ügyvezető elnök Közalkalmazottak Szakszervezete |
Dr. Novák Csilla s. k., elnök Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete |
|||
| Dr. Bárdos Judit s. k., Belügyi Dolgozók Szakszervezete |
Miriszlay Éva s. k., elnök Közegészségügyi Szakszervezete |
|||
Csatlakozó felekként:
Országos önkormányzati érdekszövetségek:
Dr. Varjú Lajos s. k.,
a Községi Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke helyett
Becze Lajos s. k.,
elnök
Magyar Faluszövetség
Dr. Magyar Levente s. k.,
elnök
Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége
Várhegyi Attila s. k.,
a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke helyett
Kőtörő Miklós s. k.,
elnök
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Dr. Gémesi György s. k.,
elnök
Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők szövetsége
Dr. Köllner Ferenc s. k.,
főtitkár
Települési Önkormányzatok Országos szövetsége
A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum Alapszabálya
A köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó szervek országos, igazgatási ágazati érdekegyeztető fóruma.
A KÉF működésének célja a közszolgálati munkáltatók, valamint a köztisztviselők (a továbbiakban: munkavállalók) érdekeinek, törekvéseinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, az információcsere, a véleményezés biztosítása, valamint megállapodások kialakítása köztisztviselőket érintő jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekben, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az érintett munkavállalók élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatásának feltételeit.
I.
A KÉF tagjai
(a továbbiakban: partnerek)
A Kormány megbízásából a Belügyminisztérium által vezetett tárgyalócsoport,
A KÉF munkájában tanácskozási joggal részt vehet a Magyar Közigazgatási Kamara és Más országos igazgatási szakmai érdekképviselet képviselője.
A tárgylócsoportok létszáma oldalanként a 7 főt nem haladhatja meg. A tárgyalócsoportok összetételét az oldalak maguk határozzák meg.
A tárgyalócsoport munkáját a soros ügyvivő vezeti. Az ügyvivő jogosult a tárgyalócsoport nevében szavazásra, megállapodások aláírására, valamint nyilatkozattételre. A soros ügyvivő személyéről, személyének megváltozásáról a partnerek írásban értesítik egymást.
A tárgyalócsoportok az ülésekre témánként két-két tárgyalási jogosultsággal rendelkező szakértőt is meghívhatnak és bevonhatnak a KÉF munkájába, akik nem tartoznak a tárgyalócsoportok létszámába.
A KÉF által létrehozott bizottságokba a partnerek szakértőket delegálhatnak.
II.
A KÉF hatáskörébe tartozó tárgykörök
A KÉF hatáskörébe a Ktv. hatálya alá tartozó munkavállalók élet - és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.
Így különösen:
III.
A KÉF jogosultságai
A hatáskörébe utalt tárgykörökben a következő jogosultságokkal rendelkezik:
1. Tájékoztatás kérése, konzultáció lehetséges:
2. Véleményezési jogot gyakorol:
3. Ajánlást tesz:
4. Egyetértési jogosultságot a KÉF akkor gyakorolhat, ha arra törvény vagy a döntés meghozatalára illetékes partner arra kifejezetten felhatalmazza.
5. Döntést a KÉF csak saját szervezetével, működésével és munkaprogramjával kapcsolatos belső ügyekben hozhat.
IV. A KÉF működése
1. A tárgyalócsoportok egy-egy szavazattal rendelkeznek.
Megállapodás a partnerek igen szavazatával jön létre. Egy partner tartózkodása a megállapodás létrejöttét nem zárja ki. A megállapodás létrejöhet akkor is, ha valamely tárgyalócsoport adott napirendet illetően érdekeltsége hiányát jelenti be.
2. A megállapodást a belügyminiszter a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.
3. A KÉF titkársági teendőit a Belügyminisztérium látja el. E körbe tartozik különösen az ülések megszervezése, a dokumentumok eljuttatása a tárgyalócsoportokhoz, az ülések tárgyi feltételeinek biztosítása, az emlékeztetők elkészítése és a tárgyalócsoportok részére történő megküldése, a nyilvánosság és a tájékoztatás feltételeinek biztosítása.
4. A KÉF ülését bármelyik tárgyalócsoport írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni.
5. A KÉF üléseinek időpontját és napirendjét az ügyvivők előzetesen egyeztetik. Az ülések végleges napirendjéről a partnerek az ülésen döntenek.
6. Valamennyi téma napirendre tűzése írásos előterjesztés alapján fogadható el. Az előterjesztő köteles az ülés előtt legkevesebb 8 nappal a titkárságnak átadni a téma áttekintéséhez és az álláspontok megalapozásához szükséges, rendelkezésre álló dokumentumokat.
7. A KÉF üléseinek elnöki tisztét a tárgyalócsoportok felváltva töltik be.
8. A KÉF üléseinek emlékeztetőjét a tárgyalócsoportok soros ügyvivői aláírásukkal hitelesítik.
9. A KÉF tárgyalócsoportjai és a tárgyalócsoportokba tartozó szervezetek álláspontjukat a nyilvánosság előtt külön is kifejthetik.
Elfogadta: a KÉF 1993. július 13-i ülése.
|
Dr. Verebélyi Imre s. k., |
Dr. Szabó György s. k., |
|
Dr. Szabó Endre s. k., |
|
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának alapszabálya
I.
Általános rendelkezések
1./ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dolgozóinak Országos Szakszervezeti Tanácsa (röviden: ADOSZT) az APEH szervezeti egységeinél a dolgozók által létrehozott önálló és egyenjogú szakszervezeti alapszervezetek (a továbbiakban: tagalapszervezetek) önkéntes és demokratikus társulása.
2./ Székhelye: 1081 Budapest, Kiss József u. 8.
3./ a.) Az ADOSZT önálló jogi személy, jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Képviseleti, ügyintézői szervvel és önálló költségvetéssel rendelkezik.
b.) A tagalapszervezetek - az ADOSZT bejegyzése jogán - származtatott jogi személyek.
A tagalapszervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza.
II.
Az ADOSZT tevékenysége
1./ Az ADOSZT célja és fő feladata:
2./ Az ADOSZT tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít:
3./ Az ADOSZT a jogszabályoknak, saját alapszabályában rögzített jogosítványoknak és szerződéses kötelezettségvállalásainak megfelelően működik.
4./ Az ADOSZT szakszervezeti szövetségekhez társulhat, illetve szövetségekkel együttműködhet.
Az ADOSZT más szakszervezeti szövetségen keresztül, de önállóan is részt vehet a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban.
III.
Az ADOSZT működésének alapelvei:
Az ADOSZT az önkéntesség, a demokratizmus, a szolidaritás és az egyenjogúság alapján szerveződik.
1./ Alapelvek:
a) képviselet
b) demokrácia
c) szolidaritás
d) nyilvánosság
a) A képviselet elvéből következően:
b) A demokrácia elvéből következően:
Az ADOSZT, illetve testületei:
c) A szolidaritás elvéből következően:
Az ADOSZT a közös érdekek képviseletét és érvényesítését biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a döntésben nem érdekelt, vagy ellenérdekű alapszervezetek:
d) A nyilvánosság elvéből következően:
Az ADOSZT az érdekképviseleti tevékenységét úgy látja el, hogy
2./ Az ADOSZT működésének módszerei:
A tagalapszervezet a tagjait érintő (kormányzati, munkálati stb.) döntésekkel kapcsolatban, ha az a tagjainak munka- és életkörülményeit érinti, a megfelelő információk elemzése után gyakorolja a jogszabályokban megfogalmazott szakszervezeti jogokat.
Tagságát az érdekképviseleti fórumokon - Érdekegyeztető Tanács (ÉT), Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT), Köztisztviselők Érdekegyeztető Fóruma (KÉF) - képviseli.
IV.
Az ADOSZT tagjai; munkahelyi szervezetei
A tagsági viszony a belépési nyilatkozat munkahelyi szervezeti nyilvántartásba-vételével keletkezik. Munkahely változás esetén a tagsági viszony folyamatos, ha az új munkahelyen a tag tagdíjat megszakítás nélkül fizeti. Az ADOSZT tagsági viszonyába más szakszervezetnél eltöltött idő beszámít, feltéve, hogy a jogfolytonosság igazolható.
1./ A tag joga:
2./ A tag kötelezettségei:
3./ A tagság megszűnik:
4./ A tagalapszervezetek önállóan működő, munkavállalói érdekképviselő, döntést hozó szervezetek. A tagság akaratából jönnek létre. A tagalapszervezetek tagsága maga dönt szervezeti felépítéséről, a létrehozandó testületeinek összetételéről. A tagalapszervezetek általános szerveződési alapelve az egy munkahely - egy szakszervezet, mivel a dolgozó elsődleges érdekeinek eredményes érvényesítése a munkahelyeken is az egységes képviseleti útján valósítható meg.
5./ Az ADOSZT tagalapszervezetei egyenrangúak.
6./ Az alapszervezetek saját elhatározásuk alapján közvetlenül kapcsolódnak az ADOSZT-hoz, mint tagalapszervezetek. Képviseleteiket két közgyűlés között a tagalapszervezet titkára látja el.
7./ A tagalapszervezeti viszony megszűnik:
8./ Az ADOSZT megszűnik, ha:
V.
Az ADOSZT testületei és tisztségviselői
Az ADOSZT testületei:
1./ A közgyűlés az ADOSZT irányító - koordináló, döntési joggal felruházott legfelsőbb szerve. A közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagalapszervezetek titkáraiból, valamint a tagalapszervezetek választott küldötteiből áll. A közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt a munkáltató és más szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek képviselői.
A tagalapszervezetek minden 100 tag után egy küldöttet választhatnak, a küldöttek száma minimum 2 fő.
A küldöttek mandátuma a közgyűlések alkalmára, visszahívásukig szól.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 2/3-a jelen van. Az érvényes döntést minősített, illetve egyszerű szótöbbséggel hozza. A minősített szótöbbség a határozatképes közgyűlésen jelenlevők 2/3-os többségének érvényes egyező szavazatát jelenti. Az egyszerű szótöbbség a határozatképes közgyűlésen jelenlévők ötven százalékát meghaladó, egyező érvényes szavazatot jelenti.
1.1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörben, 2/3-os szótöbbséggel dönt:
1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörben egyszerű szótöbbséggel dönt:
1.3. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évenként egyszer ülésezik. A közgyűlést az Elnök hívja össze meghatározott naprenddel, a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően 15 nappal.
A közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt a meghívottak, akik a közgyűlésnek nem tagjai. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül a közgyűlés által kijelölt két személy aláírásának hitelesítésével. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagalapszervezetek 1/3-a kéri a javasolt napirend megjelölésével.
A közgyűlést az Elnök, a közgyűlés tartására vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles összehívni. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy azt 15 napon belül újra össze kell hívni.
A közgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyi kérdéseknél a jelölés nyílt, a választás titkos.
2./ A Titkárok Tanácsa
A tagalapszervezetek titkáraiból, az ADOSZT Elnökéből és Titkárából áll.
Üléseinek előkészítéséről a Titkár, összehívásáról és levezetéséről az Elnök gondoskodik. Az Elnök köteles a Titkárok Tanácsát összehívni, ha azt bármelyik tagalapszervezet titkára az ok megjelölésével írásban javasolja és azt a tagalapszervezeti titkárok 1/3-a az Elnök megkeresésére írásban támogatja.
A Titkárok Tanácsa a Titkárságra nézve kötelező határozatot hozhat azokban a kérdésekben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Titkárok Tanácsa akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A határozathozatalhoz 2/3-os szótöbbség szükséges.
A Titkárok Tanácsa a közgyűlés döntésével ellentétes határozatot nem hozhat.
2/1. A Titkárok Tanácsa feladatkörébe tartozik:
A Titkárok Tanácsa szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik. A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit az ADOSZT elnöke és titkára ír alá.
3./ Titkárság
A titkárság az ADOSZT ügyintéző szerve, a közgyűlés és a Titkárok Tanácsának végrehajtó testülete.
A Titkárság az ADOSZT Elnökéből, Titkárából és a Titkárok Tanácsa által választott alapszervezeti titkárból áll.
A Titkárság állást foglal, véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amelyet a közgyűlés, vagy a Titkárok tanácsa a hatáskörébe utal.
3.1. Elnöknek az ADOSZT bármely tagja választható. Az Elnök szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek a megelőző beszámolóját követő időszakban végzett tevékenységről, feladatai teljesítéséről.
3.2. Az elnök a tisztét annyi ciklusban látja el, amennyire megválasztják, mindenkori visszahívhatósággal. Egy választási ciklus 4 év.
3.3. Az ADOSZT Elnöke függetlenített munkakörben
3.4. Az ADOSZT titkár:
3.5. A Titkárság feladatainak ellátására munkatársakat foglalkoztathat főállásban, vagy mellékállásban díjazás ellenében illetve tiszteletdíjért.
3.6. Az ADOSZT bizottságai a tagalapszervezetek, illetve a Titkárok tanácsa által körvonalazott feladatok előkészítésére, megszervezésére és kivitelezésére választott testületek, tagjait a Titkárok Tanácsa kéri fel:
3.7. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB)
A bizottság feladata, hogy őrködjön az ADOSZT alapszabályszerű működése, a pénzügyi, vagyongazdálkodási előírások megtartása felett. A PEB elnökét és tagjait betekintési jog illeti meg az ADOSZT valamennyi iratába, pénzügyi nyilvántartásába. Ellenőrzési tapasztalatairól és javaslatairól évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek, véleményezi az éves költségvetési tervezetet.
A PEB elnökből és 2 tagból áll.
A PEB megbízatása 4 évre szól, elnöke és tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
3.8. Bizottságok
Az ADOSZT tagjai sorából céljainak megvalósítására, feladatainak ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Létszámáról, feladatairól, személyi összetételéről, valamint beszámoltatásáról a létrehozásáról rendelkező testület dönt. A bizottságok munkáját a bizottság elnöke vezeti és szervezi.
VI.
Az ADOSZT gazdálkodása
1./ Az ADOSZT a hozzátartozó tagalapszervezeteinek költségvetését és gazdálkodását nem összesíti.
2./ Az ADOSZT működésének éves költségvetését a Titkárság készíti el, a Titkárok Tanácsa véleményezi és az ADOSZT Elnöke terjeszti a közgyűlés elé.
3./ A tagdíj:
4./ Az ADOSZT működésének költségeire a fedezetet a tagalapszervezetek biztosítják az aktív dolgozók utáni tagdíjbevétel százalékos mértékű átengedésével. A hozzájárulás mértékéről a Titkárok Tanácsa határozatban dönt.
5./ A tagalapszervezetetek a tagdíjbevételük megmaradt részével - a jogszabályok betartásával - önállóan gazdálkodnak.
6./ A pénzbevételek gyarapítása érdekében - jogszabályi keretek között - az ADOSZT, valamint a tagalapszervezetei gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathatnak.
7./ Az ADOSZT és tagalapszervezetei önsegélyező feladatokat is ellátnak.
VII.
Záró rendelkezések
1./ Az alapszabály módosítása az ADOSZT közgyűlésén került elfogadásra.
2./ Az ADOSZT ügyrendjének és programjának kidolgozása a Titkárság feladata, amit a Titkárok Tanácsa hagy jóvá.
Budapest, 1996. június 19.
Az ADOSZT Választási Szabályzata
I. A választás elvei
Az ADOSZT alapszabályában megfogalmazott célok és feladatok során olyan szervezetet alakít ki és működtet, amelyben a tagság érdekeinek megjelenítése és érvényesítése a leghatékonyabb. Az egységes szakszervezet működésének alapvető feltétele a tagság érdekeit figyelembe vevő célok és feladatok következetes meghatározása és végrehajtása minden szinten.
A hatékony működés érdekében a választások során célszerű törekedni az eredményes munkát végző, a tagság bizalmát élvező, a feladtok ellátására alkalmas és azt vállaló ADOSZT tagok jelölésére.
A tagalapszervezetek működési lehetőségük, az ADOSZT Választási Szabályzata, valamint a szervezeti felépítésre vonatkozó ajánlás figyelembe vételével saját hatáskörben alakítják ki szervezeti felépítésüket, határoznak testületek, bizottságok létrehozásáról, azok létszámáról, a tisztviselők köréről.
A Választási Szabályzat előírásait az ADOSZT valamennyi szervezeténél be kell tartani.
II. A választás szabályai
1. A választók köre
Az ADOSZT valamennyi tagja választhat (közvetlenül, v. küldöttei útján). A választás módjáról - közvetlen, v. közvetett, egy - v. többfordulós - a tagság dönt.
2. Választhatók köre
a) bármely tag választható bármely tisztségre, (kivétel b, pontban leírtak) amennyiben nyilatkozik a jelölés elfogadásáról;
b) nem választható szakszervezeti tisztségre az, aki más szakszervezetnek, ill. szakszervezeteknek is tagja, továbbá az a szakszervezeti tag, akinél az összeférhetetlenség (lásd 1. sz. melléklet) esete áll fenn.
3. Határozatképesség
Közvetlen választás esetén:
amennyiben a választásra jogosultak legalább kétharmada leadta szavazatát
Közvetett választás esetén:
Amennyiben a választói taggyűlés nem határozatképes, úgy azt 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt választói taggyűlés esetén elegendő az 50 % + 1 fő megjelenési arány.
4. A jelölés módja
A választásokat az ADOSZT valamennyi szintjén jelölő munkának kell megelőznie. Ezt a munkát a taggyűlés ill. a testületek által választott jelölő bizottság (1. sz. mell.) végzi. A jelölő bizottság választásának időpontját úgy kell ütemezni, hogy legyen elegendő idő a tagsággal történő elbeszélgetésre és a munkáját a választói taggyűlés előtt legalább 10 nappal be tudja fejezni. (a jelöltek névsorát 8 nappal a választás előtt ki kell függeszteni a szervezet működési területén)
A jelölő bizottság köteles a jelölni kívánt szakszervezeti taggal elbeszélgetni és írásban nyilatkoztatni arról, hogy a választhatóság feltételeinek megfelel és vállalja a jelölést. Tagalapszervezetnél csak az a dolgozó jelölhető ill. választható meg, aki az adott alapszervezet tagja.
A választói taggyűlésen a jelölést végző személy előterjesztése alapján egyszerű szótöbbséggel (1. sz. mell.) döntenek arról, hogy a jelöltek felkerüljenek a szavazólapra. A jelölést követően a szavazati joggal résztvevőknek lehetőségük van további jelölésre, de csak olyan tagot illetően aki jelen van, és a választhatóságáról nyilatkozni tud és a jelölést vállalja.
A jelöltek ebben az esetben is akkor kerülnek fel a szavazólapra, ha az egyszerű szótöbbséget megkapták. Az ily módon jelöltek nevét a javaslat elhangzásának sorrendjében kell megszavaztatni és a szavazólapra felvenni.
A jelölést további javaslatok hiányában le kell zárni, és a szavazást ezen jelöltek vonatkozásában lehet megkezdeni.
Amennyiben az előzetesen elkészített jelölőlistához képest nincs változás, a jelölőlap szavazólapként felhasználható.
5. A szavazás formái
A/ Nyílt szavazás
Mindkét esetben megválasztottnak az tekinthető, aki a szavazatok több mint felét megkapta.
B/ Titkos szavazás
Titkos szavazással történik a választás küldött-közgyűlésen és minden olyan esetben, ahol többes jelölés van, továbbá, ha a résztvevők nem a nyílt szavazás mellett foglalnak állást.
A titkos szavazás módja:
Ha a szavazólap nincs többes jelölés, a titkos szavazás során a szavazóknak jogukban áll:
Ha a szavazólapon egy tisztségre, tagságra több név szerepel, a szavazók:
Érvénytelen az a szavazólap, amelyről nem derül ki egyértelműen a szavazó szándéka, így különösen ha:
Amennyiben az érvénytelen szavazatok száma meghaladja a szavazatok felét, úgy a szavazást a helyszínen, de legkésőbb 15 napon belül meg kell ismételni. (Több fordulós választás esetén a szavazatok összeszámlálását követő 15 napon belül.)
Megválasztottnak az tekinthető:
Szavazategyenlőség esetén az érintettekre vonatkozóan meg kell ismételni a választást, - lehetőleg azonnal - mely a megjelentek kétharmadának döntése alapján nyílt szavazással is megtörténhet.
A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti (1. sz. mell.) és azt a választói taggyűlés jegyzőkönyvében - többfordulós választás esetén külön a választásról készített jegyzőkönyvben - rögzíteni kell. A szavazólapokat a szavazatszedő bizottság köteles megőrizni. A választás eredményét az adott szervezet működési területén nyilvánosságra kell hozni.
A választás elveinek, szabályainak megsértése esetén a választók 30 napon belül kifogást emelhetnek a felsőbb szervnél, mely a döntéséről 30 napon belül köteles írásban értesíteni a kifogást kezdeményezőt (kezdeményezőket).
A megválasztott tisztségviselők mandátuma a megbízatás időtartamára érvényes, melyet a választói taggyűlés, közgyűlés, illetve az ADOSZT alapszabálya határoz meg.
A megbízatás megszűnik:
Választási ciklusban megüresedett tisztség pótlása választással vagy kooptálással történhet. Kooptálással - választási eljárás mellőzésével - történő pótlásra csak a tisztségviselők egyharmadának arányában van lehetőség. Amennyiben ennél nagyobb arányú a megüresedett helyek száma, akkor új választást kell kiírni. Kooptálással történő cserét utólag jóvá kell hagynia a taggyűlésnek.
Ezen Választási Szabályzat az 1. számú mellékletével visszavonásig érvényes, amennyiben az ADOSZT Alapszabálya szigorúbb, ettől eltérő előírásokat tartalmaz, úgy az automatikusan átvezetendő és alkalmazandó!
1. számú melléklet
Fogalmak, kifejezések
EGYSZERŰ TÖBBSÉG: a választáson szavazati joggal megjelentek 50 §-a + 1 fő
MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: a szavazati joggal rendelkezők 50 %-a + 1 fő
EGYSZERŰ KÉTHARMADOS TÖBBSÉG: a választáson szavazati joggal bíró megjelentek 2/3-a.
MINŐSÍTETT KÉTHARMADOS TÖBBSÉG: a szavazati joggal rendelkezők 2/3-a
TARTÓZKODÁS: nem szavaz sem a javaslat mellett, sem ellene. Az összes leadott szavazatok számának megállapításakor figyelembe kell venni.
EGYFORDULÓS VÁLASZTÁS: a jelölés megerősítése és a választás egy ülésen történik (taggyűlés, közgyűlés).
TÖBBFORDULÁS VÁLASZTÁS: a jelölés küldöttértekezleten történik, az ott jóváhagyott szavazólapot a szavazatszedő bizottság a választásra jogosultak számának megfelelő példányszámban elkészíti, hitelesíti és az előre elkészített tagnyilvántartás alapján a szavazás helyén megjelent szakszervezeti tag részére átadja (ez esetben a választás titkos szavazással történik).
KÖZVETETT VÁLASZTÁS: a tagság az általa megválasztott küldöttek útján él szavazati jogával.
NYÍLT SZAVAZÁS: az akaratnyilvánítás a kéz vagy valamely szavazásra jogosultságot bizonyító eszköz (tagkártya) felmutatásával történik.
TITKOS SZAVAZÁS: hitelesített szavazólappal és a szavazás titkosságát biztosító elkülönített helyen történik.
JELÖLŐBIZOTTSÁG: a tagalapszervezet létszámától függően lehet egy vagy több személy, több személy esetén elnököt kell kijelölni.
Feladata:
SZAVAZATSZEDŐ BIZOTTSÁG: létszámát és tagjait a választás módjától függően kell meghatározni és megválasztani.
Feladata:
MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG: létszámát a választás módjától függően kell meghatározni.
Feladata:
MANDÁTUM: meghatározott időtartamra szóló megbízás(felhatalmazás) szakszervezeti tisztség ellátására.
VISSZAHÍVÁS: a mandátumot a választási időtartam lejárta előtt megszüntető minősített, kétharmados testületi határozat, melyet a választásra feljogosított testület hoz.
Visszahívás kezdeményezhető ha a tisztséget betöltő személy a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, annak ellátására alkalmatlanná válik, vagy a megválasztását követően összeférhetetlenségi ok következik be.
Visszahívást bármelyik szakszervezeti tag kezdeményezhet, annak elutasításáról vagy elfogadásáról a visszahívásra jogosult testület dönt és értesíti a kezdeményezőt.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG:
Az ADOSZT ügyrendje
(Szervezeti és Működési Szabályzat)
I. Általános rendelkezések
A szervezet neve: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos
Szakszervezeti Tanácsa
Rövidített neve: ADOSZT
Székhelye: Budapest
Az ADOSZT bélyegzője: körbélyegző. A köríven felirat: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa. A körív közepén: a szervezet pontos székhelye.
Az ADOSZT emblémája: Kör alakú. A külső köríven fehér alapon fekete betűkkel a szervezet neve és rövidített neve. A belső körív felső részén 10 darab ötágú csillag, alsó részén EUROFEDOP felirat. A kör közepén stilizált Európa térkép. A belső körív és a kör közepe tengerkék színű alap, aranysárga színnel felülnyomva.
Az ADOSZT önálló jogi személy.
Az ADOSZT az APEH szervezeti egységeinél a dolgozók által létrehozott szakszervezeti tagalapszervezetek önkéntes és demokratikus társulása.
A tagalapszervezetek származtatott jogi személyek.
II. Tagság az ADOSZT-ban
Az APEH köztisztviselője (nyugdíjas is) a helyi tagalapszervezetnél a belépési nyilatkozat kitöltésével kérheti felvételét az ADOSZT tagjainak sorába. A nyilvántartásba vétel után - a tagsági jogviszony megszűnéséig - a tag az ADOSZT Alapszabályában rögzített módon jogosulttá és kötelezetté vált. A tagsági viszony fennállása alatt a tag tagsági kártyával tudja igazolni tagságát.
Az önállóan működő tagalapszervezetek min. 10 fő taglétszámnál kötelesek az érdekérvényesítés demokratikus elvének maradéktalan elérése céljából tisztségviselő(ke)t, és indokolt esetben a tisztségviselő(k) munkáját elősegítő testülete(ke)t választani.
III. Az ADOSZT felépítése, tisztségviselői, testületei
Az ADOSZT országos tisztségviselői: Elnök; Titkár
Az ADOSZT országos testületei: Küldöttközgyűlés; Titkárok Tanácsa; Titkárság; Bizottságok
Az országos tisztségviselőkről és testületekről az Alapszabály részletesen rendelkezik.
Az ADOSZT tagalapszervezeti szintű tisztségviselői és testületei a következők:
A tisztségviselők és a testületek tagjainak megválasztása az ADOSZT Választási Szabályzata (VSZ) szerint történik.
Az alapszervezet joga:
Az alapszervezet feladatai:
Az alapszervezet köteles:
Az Alapszervezeti Titkár
Képviseli az alapszervezetnél nyilvántartott tagokat, teljes jogú tagként vesz részt az ADOSZT Titkárok Tanácsa ülésein. Joga és kötelessége a tagság véleményét kikérni és azt képviselni. Felelős az alapszervezet testületeinek szabályszerű működéséért, irányítja a pénz- és vagyonkezelést.
Tevékenységéről rendszeresen (legalább évente egyszer) taggyűlés keretében köteles beszámolni a tagságnak. az alapszervezet testületeit a Titkárok Tanácsa üléseiről, az azon elhangzottakról haladéktalanul tájékoztatja.
Gondoskodik a zavartalan információ-áramlásról a tagság és az országos testületek felé egyaránt, akadályoztatása esetére helyettesítését megoldja.
A tagalapszervezet titkára választott, nem függetlenített szakszervezeti tisztségviselő. Megbízatásának (mandátumának) megszűnésére az ADOSZT VSZ az irányadó.
A titkár köteles figyelemmel kísérni az alapszervezetnél nyilvántartott tagok létszámát, a hozzá forduló tagok gondjait, problémáit a lehetőségek minél teljesebb körű kihasználásával megpróbálni orvosolni. A taglétszám nagymérvű, vagy tartós csökkenése esetén feltáró jellegű beszámolót köteles készíteni az ADOSZT országos Elnökének felkérésére, a kérést követő 30 napon belül. Az Elnök - megvitatás céljából - a beszámolót köteles a Titkárok Tanácsa soron következő ülésén ismertetni. A Tanács javaslatokat fogalmazhat meg a tagság megtartására a taglétszám növelésére, melyről az alapszervezet testületeit a titkárnak tájékoztatnia kell.
A mandátum megüresedése esetén az alapszervezetnél a lehető legrövidebb időn belül választást kell tartani. A jelölés során a tagok javasolhatják, hogy teljes körű választásra kerüljön sor, vagyis a tisztségviselő(ke)t és a testületeket is érintő tisztújító választások legyenek. A választásig az alapszervezet elnöke, vagy a testületek által kooptált személy a titkár jog- körében eljárhat, de legfeljebb csak egy év időtartamig.
Alapszervezeti titkár egy éven túl csak választott tisztségviselő lehet.
Az alapszervezeti Elnök
A mandátum betöltése a taglétszám és a feladatok arányában indokolt. Feladata az alapszervezeti titkár munkájának segítése, akadályoztatása esetén helyettesítése.
A mandátum megüresedés esetén kopptálással, vagy választással is betölthető, legfeljebb az eredeti választási ciklus végéig.
Szakszervezeti Bizottság (SZB)
Létrehozása, létszámának meghatározása a feladatok arányában indokolt. A bizottság feladatai között első helyet foglalt el a titkár munkájának elősegítése, különösen a tagsági vélemények összegyűjtése, rendszerezése, írásos anyagok előkészítése, elkészítése, az alapszervezeti élet szervezése.
Célszerű a feladatok sokrétűsége miatti munkamegosztás a bizottsági tagok között, pl.: sport, kultúra üdülés, segélyezés, pénztáros-könyvelés stb.
A bizottsági tagok mandátumának megüresedése esetén a tagalapszervezeti elnöknél leírtak alkalmazhatóak.
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB)
Nagyobb taglétszám, bonyolultabb, több munkát igénylő pénzügyi és vagyonkezelői feladatok ellenőrzésére célszerű a külön bizottság létrehozása. Egyszerűbb, kisebb volumenű esetekben a Szakszervezeti Bizottság keretén belül is működhet a PEB.
Mandátum-megüresedés esetén az SZB-re leírtak alkalmazandók.
Egyéb Bizottságok
Nagyobb taglétszám esetén ajánlott az SZB. mentesítésére külön bizottságok létrehozása.
Ilyenek lehetnek különösen: a segélyezési, üdülési stb. bizottságok.
A bizottságok az ügyrendjüket, működésüket maguk alakítják ki, tevékenységüket a tisztségviselők eseti jelleggel ellenőrizhetik, munkájukról legalább évente egyszer a tagságnak beszámolni kötelesek.
Egyéb testületek
A testületeket elsősorban ad hoc jellegű ügyekben célszerű megalakítani, működtetni. E testületek közül azonban feltétlenül hasznos - hosszabb távon is - a Bizalmi Testület (BT) létrehozása, működtetése.
Az APEH (fő)osztályain dolgozó szakszervezeti tagok hatékonyabb érdekvédelme és képviselete érdekében javasolt, hogy a tagok maguk közül szakszervezeti bizalmit válasszanak.
A (fő)osztályok bizalmiaiból létrehozott BT. hivatott arra, hogy az alapszervezeti titkár a munkája során szorosabb kapcsolatot tudjon fenntartani a választóival, a tagokkal.
A Bizalmi Testületen keresztül:
Az ADOSZT a nőket, a fiatalokat, a nyugdíjasokat érintő sajátos érdekek feltárása és az ebből adódó feladatok megoldása céljából országos és alapszervezeti szinten rétegszervezeteket alakíthat, működtethet.
A rétegszervezetek (tagozatok) a tevékenységüket az ADOSZT Alapszabállyal és az Ügyrenddel összhangban készített önálló Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látják el.
IV. Az ADOSZT gazdálkodása
Az ADOSZT pénzügyi alapjai elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, ill. az Mt. 25. § alapján a munkáltató által fizetett munkaidő-kedvezmény megváltásából származnak.
A tagdíj mértékét a küldöttközgyűlés határozza meg, és az Alapszabály rögzíti. A tagalapszervezetek gazdálkodását megalapozó tagdíj-rész mértékét a Titkárok Tanácsa határozatban állapítja meg.
Az ADOSZT és tagalapszervezeti önállóan gazdálkodnak, vállalkozási tevékenységet folytathatnak saját nevükben, valamint önsegélyező feladatokat is ellátnak - a hatályos jogszabályok betartásával.
V. Az ADOSZT megszűnése
A megszűnésre az Alapszabályban megfogalmazott rendelkezések az alábbi kiegészítéssel irányadóak.
A tagalapszervezet megszűnik:
A tagalapszervezet vagyona jogutód nélküli megszűnés esetén az ADOSZT tulajdonába megy át.
VI. Záró rendelkezések
Az ADOSZT Ügyrendjét az Alapszabályban felhatalmazott módon a Titkárok Tanácsa 1997. április 29-i ülésén hagyta jóvá.
Az ADOSZT üdülési rendjének szabályzata
(1.) A Titkárok Tanácsa az ADOSZT Alapszabálya V. fejezete 2/1. pontjában rögzített felhatalmazással élve, továbbá II. fejezet 1/5. és 2/5. bekezdésében rögzített elveknek megfelelően, a tagság valamint az APEH valamennyi munkavállalója érdekében végzett üdültetési szolgáltatásait, azok igénybevételének módját az alábbiak szerint szabályozza.
(2.) Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa (továbbiakban: ADOSZT) elsősorban a közvetlen, illetve közvetett tulajdonában lévő üdülőkben biztosít üdülési lehetőséget az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és területi szerveinél dolgozó (a továbbiakban: APEH) munkavállalóknak és közvetlen családtagjaiknak, valamint az APEH nyugdíjas munkavállalóinak, s közvetlen családtagjaiknak.
ADOSZT Alapszervezetei és az ADOSZT által közvetetten üzemeltetett üdülők:
a) Kisköre
b) Sutivan (Horvátország)
Az ADOSZT a felsoroltakon kívül, esetleges cserebeutalók ellenében - külön megállapodások szerint - a társszervezetektől érkezett beutalók alapján egyéb üdülési lehetőséget is biztosít.
(3.) Az üdültetés kedvezményes és önköltséges lehet.
Kedvezményes az üdültetés akkor, hogyha a beutalt csak részben járul hozzá a ténylegesen felmerült költségekhez. Önköltséges üdültetés esetén az üdültetés tényleges költségét kell a beutaltnak megtéríteni, azt az összeget amennyibe az ADOSZT- nak került.
Cserebeutalók esetén a beutalót biztosító (megküldő) szervezet által közölt térítési díj az irányadó.
(4.)A sutiváni üdülő ajánlott térítési díjainak összegéről az ADOSZT d.o.o önköltségi számításai alapján az ADOSZT Titkárok Tanácsa, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv évente dönt.
Az ADOSZT évente nyilvánosságra hozza a tárgyévre vonatkozó térítési díjakat, valamint a helyi közigazgatási szervek által meghatározott a tárgyévre vonatkozó idegenforgalmi adó fizetési kötelezettséget.
A 2000. évre vonatkozó sutivani térítési díjakat jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
A más szervezetek által felajánlott beutalók térítési díjairól az ADOSZT eseti tájékoztatást nyújt.
(5.) /a./ Az ADOSZT kiskörei üdülőjének férőhelyei felett az üdülőtelken faházzal rendelkező Alapszervek önállóan rendelkeznek. A központi gondnoki faház használatáról és az egész üdülő komplexum működtetéséről az ADOSZT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Alapszervezete külön megállapodás szerint gondoskodik.
Az üdülő egészét terhelő kötelezettségekhez a faházzal rendelkező alapszervek átalány formában járulnak hozzá.
Az átalány éves összegéről a Titkárok Tanácsa évente határoz. A 2000. évi átalány összege 60. 000.-Ft/faház.
/b./ Az ADOSZT sutiváni (horvátországi) üdülője férőhelyeiről - az APEH szervei közötti arányos elosztásról - évenként a Titkárok Tanácsa dönt. Az előző módon megállapított kontingensek helyi elosztásáról az Alapszervezetek önállóan döntenek a szervezetnél működő Személyügyi Főosztály, (Osztály) véleményét is figyelembe véve.
/c./ Cserebeutalók elosztásáról az ADOSZT, vagy Alapszervezetek egyedileg döntenek.
(6.) Az (2/b.) p. alatti üdülő szabad férőhelyeit a Titkárok Tanácsa által évenként meghatározott árakon az ADOSZT értékesíti.
(7.) A beutalójegyet az Alapszervezetek titkárai (megbízottjai) állítják ki.
A beutalójegy kizárólag a térítési díj, valamint a sutiváni beutaló esetében az
idegenforgalmi adó megfizetésének igazolása után adható ki.
Az üdülőt kizárólag a beutalójegyen feltüntetett személyek vehetik igénybe és csak a beutalón feltüntetett időszakban.
A beutalójegy más személyekre át nem ruházható. Indokolt lemondásból (visszalépésből) adódó személycserék esetén az üdülésben ténylegesen résztvevők számára új beutalójegyet kell kiállítani. A visszalépő adatait tartalmazó beutalót be kell vonni és „STORNÓ" felirattal áthúzva azt az ADOSZT titkárságára haladéktalanul elküldeni.
A beutalt az üdülőbe történt megérkezése után az ADOSZT helyi megbízottjánál köteles jelentkezni és felmutatni az üdülésre jogosító okmányokat. (beutalójegy, útlevelek)
(8.) Az üdülők belső rendjét és használatát szabályozó „Házi rend"-et a beutaltak kötelesek megismerni és betartani. A házirend az üdülők helyszínén és az Alapszervezeteknél megtekinthetők.
(9.) Az üdülési térítési díj és idegenforgalmi adó megfizetése:
/a./ A kiskörei üdülő esetében; térítési díjat és idegenforgalmi adót az Alapszervezeteknél azok önálló szabályozása szerinti időpontig és formában.
/b./ A sutivani üdülő esetében;
A befizetés átutalással, valamint az adott számlához kapcsolódó előre nyomott „Készpénzfizetési utalvány"-on teljesíthető, legkésőbb a jelentkezést ( a lekötést) követő 30 napon belül, és a következők szerint:
A térítési díjat és az idegenforgalmi adót az üdülés megkezdését megelőző 30. napig az alább feltüntetett számlára forintban kell teljesíteni. A teljesítéskor az összegeket és a jogcímenként külön-külön fel kell tüntetni.
Az idegenforgalmi adó összege számításánál a befizetéskor érvényes Ft/DM/Kuna keresztárfolyamok az irányadók.
(10.) Az üdülési igényről az üdülés megkezdését megelőző 30. napon belül lehet lemondani, a lemondást elfogadni. A már befizetett üdülési díjat ennél rövidebb időtartamon belüli lemondás esetén az ADOSZT d.o.o. csak rendkívül indokolt esetben téríti vissza.
Ezek a következők:
(11.) Az Alapszervezetek az (1-2) pontok szerint megállapított térítési díjakhoz a pénzügyi, gazdasági helyzetükhöz mérten további támogatást nyújthatnak alapszervezeti tagjaiknak.
(12.) a sutiváni üdülő térítési díjai 2 és 3 ágyas szobánként kerülnek megállapításra, amelyek szobánként 1 db pótággyal bővíthetők. A 2000. évre meghatározott és személyenként fizetendő térítési díj ebből került visszaosztásra. Amennyiben a beutalt személy a vele együtt beutalt, 4 éves kor alatti kisgyermek(ek) részére nem igényel pótágyat, akkor térítési díj nem terheli. A pótágy díját a melléklet szerinti összegben a 9/b. pontban szabályozottak szerint kell megfizetni
(13.) A kedvezmények szempontjából az üdülésben részt vevő nyugdíjas APEH munkavállalót és annak közvetlen családtagjait megilletik ugyanazon kedvezmények, mint amelyek az aktív dolgozókat és közvetlen családtagjaikat.
(14.) Az ADOSZT Titkárok Tanács döntése alapján ebben az értelemben közvetlen családtagnak a házastárs, az élettárs és 24 év alatti önálló keresettel nem rendelkező gyermekeik minősülnek.
(15.) Az ADOSZT üdülési rendének jelen szabályozása az ADOSZT Titkárok Tanácsa által történt jóváhagyása időpontjától, 2000. május 04. napjától hatályos.
1. számú melléklet
A horvátországi ADOSZT üdülő 2000. évi térítési díjai
és egyéb tudnivalók az üdülésről
| Kategória | Időszak | Térítési díjak | |||
| 100% | 85% | ||||
| I. | Előszezon | 05.06-06.10. | l4.900.-Ft | 12.665.-Ft | |
| Utószezon | 09.09-10.28. | ||||
| II. | Előszezon | 06.10-06.17. | 17.900.-Ft | 15.215.-Ft | |
| Utószezon | 08.26-09.09. | ||||
| III. | Főszezon | 06.17-07.01. | 20.500.-Ft | 17.425.-Ft | |
| Főszezon | 08.19-08.26. | ||||
| IV. | Főszezon | 07.01-08.19. | 28.000.-Ft | 23.800.-Ft | |
| Pótágy: szobánként 500.-Ft | |||||
| A kedvezmények mértéke | |||||
| 100% | térítési díjat fizet az, aki nem APEH dolgozó. | ||||
| 85% | térítési díjat fizetnek az APEH munkavállalói, valamint közvetlen családtagjaik. | ||||
| Az ADOSZT - tag beutaltak alapszervezeteik útján további kedvezményben részesülhetnek. | |||||
2. számú melléklet
ADOSZT d. o. o. Horvátország Brac-sziget Sutivan
BEUTALÓJEGY
az ADOSZT d.o.o. Sutivan-i üdülőjébe
Érvényes: Kapják: beutalt
2000. …………… hó … nap (szombat) 15 órától ADOSZT d.o.o.Sutivan
2000. …………… hó … nap (szombat) 09 óráig. ADOSZT Orsz. Titkárság
ADOSZT alapszerv
| Az alapszervezet | Beutalt és hozzátartozói neve, valamint születési éve | ** Üdülő díja (Ft) | ||
| Heti | Összesen | |||
| **Az idegenforgalmi adónál figyelembe vett vendégéjszakák száma: | ||||
| **Idegenforgalmi adó (Ft-ban) | ||||
| A térítési díj mindösszesen (Ft-ban) | ||||
| A beutalt | - APEH dolgozó: | *** igen, | nem |
| szakszervezeti tag: | igen | nem |
*Idegenforgalmi adó nélkül
** Az idegenforgalmi adó összegére és megfizetésére vonatkozó
információk a beutalójegy hátoldalán találhatók.
*** A megfelelő választ kérjük aláhúzni.
Amennyiben az üdülését a beutalón szereplő időponttól eltérően kívánja megkezdeni, úgy az érkezése időpontjáról az ADOSZT d.o.o. horvátországi megbízottját, vagy az ADOSZT Országos Titkárságát az alábbi telefon / fax számokon szíveskedjen értesíteni, mert az üdülőben portaszolgálat nem üzemel.
Tel/fax.: Horvátországban 00/385/21/638-209
Tel.: Magyarországon 06/1/317-3753, fax 06/1/317-2058
JÓ PIHENÉST KÍVÁNUNK!
TÁJÉKOZTATÓ
a Sutivan-i beutalóhoz
A Sutivan-i ADOSZT üdülőben csak ezen „Beutalójegy" jogosít üdülésre, a személyazonosság igazolása mellett. Az üdülőt kizárólag a túloldalon megjelölt időtartam alatt, és az ott feltüntetett személyek vehetik igénybe. A „Beutalójegy" át nem ruházható. A férőhelyek elosztása az ADOSZT alapszervezeteknél a megyei kontingensek alapján történik.
Az üdülő díját és az idegenforgalmi adó összegét (térítési díj) együttesen, de a jogcímek külön-külön való feltüntetésével az ADOSZT d. o. o. önálló, Magyarországon az OTP RT- nél vezetett számlájára banki átutalással, vagy a számlához kapcsolódó, előnyomott készpénz átutalási utalványon kell megfizetni. A térítési díj megfizetését legkésőbb az üdülés megkezdését megelőző 30. napig igazoltatni kell.
Beutalójegy csak az üdülési díj és az idegenforgalmi adó megfizetését követően adható ki!
Az idegenforgalmi adó összege minden 18. életévét betöltött beutalt után
6 kuna/fő/éjszaka.
A térítési díj összegének megfizetését igazolom.
..............................................., 2000. .................... hó .......... nap
................................................
ADOSZT alapszervezeti titkár
PH.
..............................................., 2000. .................... hó .......... nap
................................................
beutalt
A 2000. évi térítési díjak összegét a Titkárok Tanácsa 2000. május 4-én tartott értekezletén állapította meg.
AZ ADOSZT d. o. o. Sutivan-i üdülőjének
HÁZIRENDJE
Az épületben csak érvényes beutalóval rendelkezők tartózkodhatnak.
A turnusváltások közötti takarítás, s egyéb higiéniai szempontokra tekintettel, a szobákat a beutalón feltüntetett időponttól korábban elfoglalni, azon túl igénybe venni nem lehet. Az esetleges továbbtartózkodási szándékukat _ a férőhelyek zökkenő mentes biztosítása miatt, - a helyi képviselőnknél, legkésőbb a beutaló lejárta előtt két nappal jelezzék.
Az üdülés időtartama alatt a szobákat nem takarítják. A napi takarításhoz szükséges eszközök szobánként rendelkezésre állnak. Kérjük a szobák tisztaságát, leltári tárgyait az üdülés megkezdése előtt ellenőrizzék.
A szobákban, a jellegük és berendezésük miatt főzni, étkezni nem szabad. Vendégeink erre az üdülő közös helyiségeit, eszközeit vegyék igénybe. Az evőeszközöket, edényeket, kérjük tisztán hátrahagyni. A konyhai hűtőszekrényekbe csak névvel és dátummal ellátott, megfelelően csomagolt élelmiszert helyezzenek el. Turnus váltáskor a hűtőkben hagyott élelmiszer kidobásra kerül.
Az üdülés végeztével a szobákban hagyott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk.
Az üdülő területére bárminemű élő állatot bevinni tilos!
Rádió, magnó és egyéb hangzó eszközök használata során legyenek tekintettel a pihenni vágyó társaikra is.
Gépjárművel az üdülő területére behajtani, várakozni, - kivéve a ki és berakodást - nem lehet. A kellemetlenségek elkerülése végett, ne hagyják autóikat a szomszédok magántulajdonát képező területeken. Parkírozni az utca elején lévő, e célt szolgáló községi területen lehet.
Az üdülő épületében, berendezésében okozott kárért, hiányzó leltári tárgyakért a beutalt anyagilag is felelős.
Pihenésük zavartalansága érdekében kérjük a fentiek szíves betartását.
Kellemes nyaralást kívánunk Önöknek!