Fórum a munkavállalók véleménynyilvánítására

ADOK 2000

„Hogy minden időben volt, van 's lesz is panasz, természetes; de igen különbözik a' javítani akarástul. Amaz magával, embertársaival, kormánnyal, egy szóval mindennel való elégedetlenségbül foly' s többnyire alacsony haszonkeresés, vagy romlott sárepe nyavalyája. Emez pedig embertársaihoz, hazájához' s a 'tökéletességhez való szeretetbül ered és a szebb lelkek sajátja." Széchenyi István; Hitel című munkájából kölcsönözték e szavakat az APEH azon dolgozói, akik immár másodszor szerveznek konferenciát a szervezet hatékonyabb működésének segítésére. Az Adóhivatali Dolgozók Konferenciáját (ADOK) először 1998-ban rendezték meg, a második összejövetelt idén ősszel tartják. AZ ADOK 2000-ről a két évvel ezelőtti konferencia egyik szervezőjét, dr. Bánhegyesi Sándort, az APEH Borsod-Abaúj- Zemplén megyei igazgatóját kérdeztük.

Cél a segítségnyújtás

- Ön immár a második ADOK- rendezvényhez kötődik személyesen. Hol tapasztal folyamatosságot, párhuzamot, esetleg ellentétet a két rendezvény között?

- Mint 1998-ban, az ADOK-konferenciának most is az a célja, hogy a munkatársakat foglalkoztató aktuális szervezeti kérdésekre, kihívásokra megoldási javaslatokat tegyünk. Azokat a kollégákat akarjuk elérni, akik valóban élethivatásként tekintik ezt a munkát. Fórumot akarunk nyújtani a véleménynyilvánításnak, az új gondolatok kinyilatkoztatásának.

Ki kell emelnem, hogy ez az összejövetel nem kizárólag arról szól, hogy összegyűjtsük a problémákat, hanem - és most ez a hangsúlyozottabb -, hogy milyen segítséget tudunk nyújtani. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy az egyes szervezetekben haszonnal bevezetett újításokat átadjuk-átvegyük. Egy jól felépített, megfelelően működő szervezetet kell még hatékonyabbá tennünk az ötleteinkkel.

Természetesen különbségek is vannak a két rendezvény koncepciója között. A két év alatt változott a szervezet, más lett a környezet. Az 1998-as tapasztalatok felhasználásával célirányosabbá, eredményesebbé szeretnénk tenni a 2000. évi rendezvényt. Az is lényeges különbség, hogy most előre meghatároztuk a vezérfonalat. Az előkészítő munka során döntöttünk a rendezvény lebonyolítását meghatározó tematikáról. Célunk, hogy az újítások ötletei eljussanak a felsőbb vezetéshez. A kollégák mindezt munkaidőn kívül, többletelfoglaltságként végzik.

- Milyen fő kérdések jellemzik a konferenciát?

- Hat témakörrel foglalkozunk, az első a minőségbiztosítás. Meg kell ismernünk az ezzel kapcsolatos rendszereket, meg kell vizsgálni, hogy bevezethetők-e, és ha igen, mely területeken használhatók.

A következő témakör az informatika. A szervezet hatalmas adatbázissal rendelkezik, gondoskodni kell a hatékony felhasználásról. Állandóan visszatérő probléma, hogy az információhalmaz felhasználható legyen, minél hatékonyabbá váljon a tájékoztatás, az adatok hasznosítása. Most értük el, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő technikai hátteret. A kérdés az, hogyan lehet hatékonyan kihasználni a lehetőségeinket.

Harmadik témánk a humánerőforrás-gazdálkodás. Új, a szervezeten kívül már több helyen alkalmazott technikákat akarunk bevezetni, hogy a dolgozóink valóban élethivatásnak tekinthessék munkájukat. Hiszem, hogy az emberi erőforrás megfelelő kezelése hatékonyságnövelő tényező. A fejlesztésébe fektetett energia visszatérül, érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Időszerű, fontos kérdése a konferenciának az oktatás, a képzés. A téma azért különösen aktuális, mert most adták át az oktatási központunkat. Ez azért mérföldkő, mert megítélésem szerint az állami oktatási formák önmagukban nem tudják nyújtani azokat a speciális ismereteket, amelyeket az adóhivatal megkövetel. Most adott a lehetőség egy korszerű oktatási képzési politika kialakításához.

A következő kérdés, melyet vizsgálunk, a teljesítménymérés, értékelés. Az adóhivatali szervezet elsődleges feladata a hatékony adóztatási tevékenység minőségi biztosítása. Nem mindegy, hogyan végezzük el a feladatunkat. Ez egy eredménycentrikus szervezet. Ki kell dolgoznunk, miként mérhetjük fel a munkánkat, eleget teszünk-e az állam és - most már egyre inkább - az adófizető állampolgárok elvárásainak. Egy hatékony értékelési rendszer segíthet esetleges hibáink feltárásában, kijavításában.

A konferencia hat témája néhol átfedi egymást. Összeköti a tematikát, hogy közös célunk a korszerű, európai igényeknek is megfelelő adóigazgatás szervezeti, irányítási feltételeinek kialakítása. Ezért készítettünk témakört, hogy hatékonyabb munkát tudjunk végezni.

Új lehetőségek
nyílhatnak

- A szervezés jelenlegi helyzetében fel lehet-e mérni, hogy körülbelül mennyi írásos anyag, javaslat érkezik a konferenciára? Több javaslatot tesznek a dolgozók, mint az első rendezvényen?

- Pontos számot még nem tudok mondani, hiszen folyamatosan érkeznek a munkaanyagok. Elképzelhető, hogy több hozzászólás lesz, mint 1998-ban volt. Ez talán annak is köszönhető, hogy most - az APEH történetében eddig egyedülálló módon - kihasználjuk az intranet biztosította lehetőségeket. Ezen az elektronikus úton keresztül mindenkihez eljuthat a felhívásunk, és reagálhatnak rá a kollégáink. Természetesen minden szervezeti egységben vannak koordinátoraink, akiknek a dolgozók személyesen mondhatják el a véleményüket.

- Melyek voltak az első konferencia gyakorlati eredményei, és mit várnak el a mostani rendezvénytől?

- Az első ADOK-konferenciának nagyon sok gyakorlati eredménye volt, bár ezek nagy része egyébként is megvalósult volna. Ez jelzi, hogy aktuális témákról szóltunk.

Meggyőződésem, hogy egy szervezet igazi erejét az is mutatja, hogy mennyire képes figyelembe venni - természetesen az adott keretek között - a dolgozók igényeit, észrevételeit.

Az APEH vezetése ennek adott teret, amikor az 1998-as konferencia után szabad utat biztosított az idei rendezvénynek. Mindez erősítheti a munkatársak szervezeti elkötelezettségét, illetve új lehetőségek nyílhatnak meg számukra. Például már most konkrét eredményként könyvelem el, hogy sok munkatársunk a konferencia előkészítő munkája során került kapcsolatba az Intranettel. A beérkezett anyagokból sok új információhoz jutottunk, olyan felvetésekkel találkoztunk, amelyeket már most be lehetne vezetni - ha nem is országos, de szervezeti szinten.

- A beérkező anyagok foglalkoznak-e a belső és külső információáramlással, adnak-e ötleteket a kommunikációs stratégia kiépítésére?

- Több területet ki lehetne még használni, bár az APEH-nek sokat javult a médiákkal való kapcsolata. Sok még a kiaknázatlan lehetőség, például jobban lehetne nyitni a célcsoportok (vállalkozói, adószakértői rétegek, iskolák és egyebek) felé, eddig kevésbé kihasznált csatornákon keresztül (például: internet, mobilhálózat).

A belső információáramlásban sokat segíthet a későbbiek során az Intranet, a mobilhálózat. A szervezeten belül nagyon nehéz megszervezni, hogy minden szükséges tudnivaló a megfelelő időben eljusson a dolgozókhoz.

Kreatív, előrevivő gondolkodás

- A tanácskozás mottójául gróf Széchenyi István Hitel című könyvéből vett idézetet választották. Gondolja, hogy az ADOK 2000 résztvevőit ugyanazon érzések sarkallják, amit ő a „szebb lelkek sajátjaként" aposztrofál?

- A mottó megválasztása jelzi: azokhoz szólunk, akik élethivatásként tekintenek erre a munkára, akik használható, előrevivő gondolatokkal rendelkeznek. Olyan anyagokat kapunk, amelyekben ötletek, megoldási javaslatok vannak. Persze léteznek minőségi különbségek: egyes beadványok csak felvázolnak egy lehetséges megoldási tervet; mások részletesen kifejtik a végeredményhez vezető utat; van, amelyik egy kisebb területre koncentrál; mások a szervezet egészét érintő, globális problémákra keresik a megoldásokat. Nem teszünk különbséget jó, illetve rossz munkaanyag között, ami megvalósíthatónak, reálisnak tűnik, azt megvitatjuk a konferencia keretein belül. Megfelelő módon kellett kérdezni a munkatársakat, hogy kreativitásukat, jó ötleteiket a felszínre hozzuk. A beérkezett anyagok stilizálva kerülnek a vezetőség elé.

- A konferencia nélkül milyen más lehetőségeik lennének a dolgozóknak, hogy elmondják a véleményüket?

- A kisebb szakterületeknek vannak fórumai, de országos viszonylatban a konferencián kívül nincs más rendezvény. Sokat jelent, hogy itt féléves munka előzi meg a kérdések megvitatását. A dolgozónak van ideje átgondolni, pontosan kidolgozni az ötletét, míg egy kisebb fórumon azonnali válaszadást várnak el tőle. Itt nem minősítjük, csak csokorba szedjük az ötleteket, nincs negatív élménye a hozzászólónak.

- Van-e olyan eredménye az 1998-as konferenciának, hogy általa olyan emberek is a vezetőség látómezejébe kerültek, akikről korábban nem derült ki, milyen sokat segíthetnek a szervezet fejlesztésében?

- Konkrét személyekről tudok, akik az 1998-as konferenciához kapcsolódó eredményes munka, ötletfelvetés után kerültek magasabb beosztásba. Számtalan olyan ember van, aki a rendezvényt követően került a vezetőség látómezejébe. Ez annak köszönhető, hogy általában kreatív, előrevivő gondolkodás jellemezte a résztvevőket. A konferencia másik, eddig még nem említett eredménye, hogy személyes találkozást, tapasztalatszerzést biztosít a munkatársak számára.

- Körülbelül mennyi résztvevője lesz a konferenciának, módosul-e az összetétele?

- Úgy 200-250 fő vesz majd részt a rendezvényen. Azokat kívánjuk elsősorban meghívni, akik aktívan részt vettek az előkészítő munkában, például munkaanyagot készítettek. Gondolom, többen lesznek közöttük olyanok, akik a korábbi konferenciára is eljöttek.

Az 1998-as ADOK-konferencián 170-en, 180-an lehettünk. Most többen leszünk, ami annak tudható be, hogy a két év alatt növekedett a hivatal létszáma. Továbbá remélem, hogy egyre több munkatársam érzi úgy, hogy ötleteivel hozzájárulhat egy korszerű, európai színvonalú adóhivatal kialakításához.

Pető Ferenc,
Pintér Melinda

Nyárutó

Mint egy szegény, sebesült katona,
piszkos ősz járkál a mély aranyba,
a sebkötőit is letépi halkan,
s csorogni kezd a vére bíbora.

Olyan alélt, hogy semmit se akar,
a napba bámul búsan és fehéren,
mellén a sok-sok vitézségi érem,
rég kialudt, halott szívet takar.

Egy kőre dől, s már-már aludni vágyna
álomtalan álmot egy régi ágyba,
de nincsen út, mely arra vinne már,

szívében kínok és fájdalmak üszke,
s még hallja, amint fújja-fújja büszke
aranykürtjét a nyár, a messze nyár.

Kosztolányi Dezső

A létszámátcsoportosítás értékelése

2000. szeptember 14-én ülést tartott az ADOSZT Titkárok Tanácsa. A tanácskozás fő napirendje az APEH és területi szerveinél folyó létszám-átcsoportosítás és -leépítés folyamatának értékelése volt. Napirenden szerepelt még az Európai Pénzügyi Dolgozók Szövetségének brüsszeli 40. közgyűlése, ahol az ADOSZT tagfelvételéről döntöttek, továbbá az ADOSZT Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága megüresedett tisztségébe történő kooptálás.

Változó színvonalú tájékoztatás

A létszám-átcsoportosításokkal összefüggésben több egybehangzó hozzászólás foglalkozott a munkáltatói tájékoztatási kötelmek teljesítésével. Az általános megítélés szerint országos szinten korrekt volt a tájékoztatás. Helyileg viszont ez nem minden megyére volt elmondható. A szakszervezet tájékoztatása szakmai vezetés részéről elérte ugyan a minimálisan még elfogadható mértéket, de a továbbiakban hasonló nagyságú változások esetén korrektebb eljárást várnak a megyei, területi szervek vezetőitől. Ezt kérik a legfelsőbb vezetés felé közvetíteni.

Elhangzott, hogy ha helyi szinten már a döntés előkészítése során bevonják a szakszervezetet - vagy legalább a választott tisztségviselőket -, akkor több esetben alternatív javaslattal is élni tudtak volna a létszámcsökkentéseknél, de hasonlóan a belső átcsoportosításoknál is. Akár a személyekre szóló döntésekig, hiszen a közvetlen kollégák jobban ismerik egymás képességeit.

Téma volt, hogy a speciális, az adóhivatali igényekhez igazodó oktatást megállapodás alapján a Szent István Egyetem vállalta és megkezdte. Ez a belső szakemberek képzésében óriási jelentőséggel bír. Az átcsoportosítások miatt többen elkezdenék a tanulmányaikat ebben a formában, azért, hogy új helyükön megfeleljenek. Ügyük nagyobb törődést igényel. Hiba lenne, ha az érintett tisztviselők a számukra előnytelen tanulmányi szerződések miatt mégsem tudnák vállalni az önképzést. Méltányos mértékű támogatást érdemelnek. Különösen, hogyha figyelembe vesszük, hogy a tb-önkormányzatoktól átvett és tanulmányi szerződéssel rendelkező dolgozóknak minden, a tanulmányaikkal összefüggően felmerült költséget megtérít a hivatal.

Foglalkozott az ülés a létszám-csökkentések gyakorlati végrehajtásának tapasztalataival is. Némely hozzászóló a végkielégítések során történő átlagszámításokat vélte aggályosnak.

Összességében a következő következtetéseket lehet levonni.

A leépítések ügyében általánosságban elmondható, hogy a személyügyi részlegek humánusan, kellő mértékű empátiával kezelték az egyéni problémákat, azok sorsát, akiktől megvált a hivatal. Az elkövetkező időkben az ADOSZT midenképpen komolyabb tájékoztatást vár el helyi szinteken is.

Az átlagkeresetek számítása nagyon komoly fajsúlyú probléma. Konkrét elemzéseket igényel, amelyek ismerete nélkül a kérdés nem vizsgálható, ezért e témára azok birtokában kell visszatérni. A tanulmányi szerződések ügyében egy-egy eset írásos ismertetését javasolták az érintett megyékből, hogy megfelelően indokolható legyen az e téren tapasztalható méltánytalanság. Ezek birtokában kell visszatérni a tanulmányi szerződések ügyére.

Kooptálás

Az ADOSZT választási szabálya a közgyűlések közötti időszakban megüresedett pénzügyi ellenőrző bizottsági helyek betöltését lehetővé teszi rendkívüli közgyűlés összehívása nélkül.

Ezek a Titkárok Tanácsa jogkörébe utalt kooptálással is betölthetők. A kooptált személyt a soron következő közgyűlésnek meg kell erősítenie tisztségében. A Titkárok Tanácsa a dr. Nagy Zoltán PEB-elnök helyéről - aki kilépett az APEH-tól - a következő döntést hozta. Az ADOSZT 1998. évi közgyűlésén PEB-tagságra jelölt és e minőségben a megválasztott PEB-tisztségviselők után a legtöbb szavazatot kapó Dobrócziné dr. Czira Annát kooptálja a bizottságba. A kooptálás az érintett elfogadó nyilatkozata esetén lép hatályba. Az elfogadó nyilatkozat beszerzése ügyében az ADOSZT vezetése jár el.

(Dobróczyné dr. Czira Anna jelöltsége 1998. évi elfogadását fenntartotta, a megbízatást elfogadta - a szerk.)

Üdülés

A testület érintőlegesen foglalkozott még az ADOSZT-üdülők (Kisköre, Sutivan) helyzetével is. Tekintettel a téma összetettségére, egy következőkben tartandó ülés önálló napirendje lesz. A Titkárok Tanácsa döntése értelmében - különösen a sutivani üdülővel kapcsolatos megyei tapasztalatokról, véleményekről - az üdülőt igénybe vett dolgozóktól várják az írásos észrevételeket, javaslatokat, hogy megfelelően előkészített legyen a 2001. évi idény.

Pető Ferenc

Egyhangú döntés

A Pénzügyi Dolgozók Európai Uniója 2000. szeptember 5. és 10. között Brüsszelben tartott 40. közgyűlésén egyhangú szavazással felvette tagjai közé az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsát. Képeink a helyszínen készültek.

Az elnökség

A magyar delegáció (balról jobbra: Sóti Pálné, a delegáció vezetője, az ADOSZT Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának tagja, dr. Reményi Gábor nemzetközi referens és Pósa Attiláné megyei titkár)

Növekedett a létszám

Átszervezés a Pest megyei igazgatóságon

Az APEH Pest Megyei Igazgatósága több igazgatósággal ellentétben nem létszámleépítésre, hanem bővítésre kapott lehetőséget. Az elvárások és a megye nagyságához, létszámához (991 fő az engedélyezett) mérten ez nem túl jelentős, 2,6 százalékos (26 fős) státusznövelést jelentett, valamint blokkokon belül 17 fős státusátcsoportosítást kellett, illetve kell az ütemezésnek megfelelően végrehajtani. Az egyeztetés folyamatáról, a végrehajtásról ad most tájékoztatást az igazgatóság két vezető munkatársa.

Időszerű
és indokolt döntés

Benki Ferencné, a tervezési és elemzési főosztály vezetője kifejtette, hogy a humánerőforrás és a feladatok maradéktalan ellátásához valóban szükséges létszám teljes összhangjának megteremtése a közismert okok miatt nem az a kategória, amelyben belátható időn belül teljesség lesz. Elvárható azonban, hogy az egyes igazgatóságok terhelése megközelítőleg azonos legyen. E tekintetben az APEH elnökének döntése a teljes körű létszám felülvizsgálatra, az azt követő szakmai munkára és az arra alapozott tervezet elkészülésére, majd létszám meghatározására időszerű és indokolt döntés volt.

A szakmai anyagok, a döntéselőkészítő számítások nyilvánossága, a rálátás lehetősége már önmagában véve is segítette, összehasonlíthatóvá tette a megye saját helyzetének minősítését. Az egységes elvek alkalmazásával elviselhetőbbek lettek az alapjában véve keretek szabta kényszerhelyzetek. Megítélésük szerint a döntéstervezet azonos mércével mért. Azonos teljesítménykövetelményeken alapult, vagy például azonos mértékben nem fedezett, illetve fedez le kapacitásban a feladatokhoz szükséges időigényt. Mindez korrekt körülményeket teremtett arra, hogy nem könnyen, de tudomásul lehetett venni, hogy ehhez képest keresendők az igazgatóságon belüli megoldások.

Az igazgatóság vezetése természetesen előzetesen megkísérelte a sajátosságok érvényesítését. Például azt, hogy megyeszékhely-illetékesség nincs, jellemzően nagy az adóalanyok száma. A legközelebbi illetékességi terület a főváros közigazgatási határán túl, közel 15 km után érhető el, ami helyszíni jelenlétnél (ellenőrzés, végrehajtási tevékenység stb.) nagyobb időterhelést, közlekedési időt jelent. Az igazgatóság végrehajtásban az irányelvek érvényesítésére törekedett, amikor a tervezetben a belső létszámmegosztást munkált ki, mivel így lehetett a sajátos helyzeteket figyelembe venni.

Nyilvánvaló, hogy nem volt szakmai vitáktól mentes a blokkonkénti létszámkeretek megállapítása, hiszen az egyes területek igazgatóhelyetteseinek és a szervezeti egységek vezetőinek feladataik ismeretében joguk és kötelességük az érdekérvényesítés. A végső döntésben mindhárom változat megjelent: az igazgatóhelyettesi javaslatok elfogadása, a szakmai alapon létrejött kompromisszum, és az igazgatói egyszemélyes döntés.

Adott volt az igazgatóság szervezeti felépítése, amely a megítélés szerint a feladatokhoz orientált. A létszámmódosulások nem jelentettek olyan nagyságrendű különbséget, hogy - az a létszámfejlesztés nélkül is már elhatározott blokkon belüli korrekciókon túl - szervezeti módosítást igényelt volna. Viszont arra lehetőséget adott, hogy az érintett területen többletteljesítményt követelő elvonás, illetve átcsoportosítás helyett a terv fejlesztési forrásból valósuljon meg. (Az egyre több soron kívüli adóellenőrzés, valamint a felszámolási, végelszámolási feladatok munkaterülete.)

Az igazgatóságnak a működtetési blokkban a tervezett szintű keretszámnál lényegesen magasabb fedezetet kellett adnia az ügyirat-kezelési szakterületnek. Az állománycsoportok szerkezetén belül megoldásra kellett törekedni a - korábban volt létszám- és struktúrafejlesztést csak részben követő - ügyviteli alkalmazott létszámnál a már az érdemi munkát akadályozó helyzetekben.

Ezek a döntések nem a produktív létszámból jelentenek valóságos elvonást, hanem pontosan azt a célt szolgálják, hogy a státuszok a tényleges munkafeladatbeli követelményeknek feleljenek meg.

A létszámfejlesztést követően az igazgatóságnak is számolnia kell azzal, hogy minden vezetői szinten a legfontosabb feladatok egyike esetenként a prioritások kijelölése. A létszámfejlesztéssel sem olyan a kapacitás, hogy reálisan nem lennének várhatók határidőben, minőségben, mennyiségben el nem végzett feladatok. De ennek minimalizálására törekedni legalább olyan súlyú követelmény, mint a költségvetési bevételek biztosítása.

Tartjuk az előírt ütemet

Neményiné Antalics Mária személyügyi főosztályvezető elmondta, hogy a házon belüli átcsoportosítás jelentős mértékben az adóügyi blokkot érintette, ahonnan 16 státust vontak el. Ez ténylegesen 5 főt jelentett, akiket a végrehajtási és felszámolási területre kellett átirányítani. Az átszervezés előtt az érintett munkatársak közül ketten jelezték, hogy szeretnének a végrehajtásnál dolgozni. Személyüket érintően kifogás nem merült fel, áthelyezésük nem okozott semmilyen problémát.

Rendkívül pozitívan viszonyult a még érintett három kolléga is a blokk- és a munkaterület-változáshoz, pedig kettejüknek a feladatváltás mellé még a napi többórás utazást is fel kellett vállalniuk. Mivel a társadalombiztosítási járulékok kezelésével kapcsolatos ismereteikre a végrehajtás területén is szükség van, ez szerepet játszott a mérlegelésben.

Látszólag legszerencsésebb helyzetbe az ellenőrzési terület került, hiszen összesen 27 kollégával bővítik soraikat a közeljövőben. Ebből 26 új státust, új létszámot jelent. Ugyanakkor problémát is jelent, mert ez az a terület, ahol a betanulás a leghosszabb ideig tart. Legkevesebb 2 év az az idő, amíg önállóan dolgozó revizorokká válnak az újonnan felvettek. Addig státust „foglalnak" és betanításukkal törődni kell, ugyanakkor a folyamatosan emelkedő elvárásoknak eleget kell tenniük.

Az új munkatársak felvételét az előírt ütemben - idén 12, jövőre 14 fő - teljesíteni lehet, bár pillanatnyilag a többi fővárosi igazgatósághoz hasonlóan elhelyezési problémák vannak. A közeljövőben a Kresz Géza utcai épületbe való költözéssel ez a nehézség enyhülni fog.

Az új munkatársak alkalmazása - mely jelenleg is folyamatban van - évek óta először igen kellemes feladatot jelentett, annál is inkább, mert közel 10 év alatt összesen nem volt annyi pályakezdő jogász jelentkező, mint az idén. Nyilván túlképzés mutatkozik ezen a pályán, de remélhető, hogy a jelentkezők és az eddig felvett 9 jogász ténylegesen érdeklődik az adóhatósági feladat iránt, nemcsak beszűkült lehetőségeik miatt fordultak az APEH felé. Továbbra is hiányzik az érdeklődés a pénzügyi végzettségűek, elsősorban közgazdasági egyetemet végzettek és a számviteli főiskolások köréből. A jövőben talán számukra is vonzóbbá válik az adóhivatali pálya és erről a területről szintén lehet pályakezdő fiatalokat fogadni, akik nagyon szükségesek az utánpótlás biztosítása miatt is.

Az elnöki döntéssel jóváhagyott igazgatósági létszám belső struktúrája

Tevékenység	Az országos összlétszám számított felosztása %-ban	Az elnöki döntés szerinti megyei összlétszám felosztása		Az igazgatóság felosztási javaslata
		fő	%	fő	%
Ellenőrzés összesen Felszámolás, végrehajtás összesen Adóügy összesen Működtetés összesen Mindösszesen	35,4 20,1 27,3 17,2 100,0	342 223 285 167 1 017	33,6 21,9 28,1 16,4 100,0	335 214 293 175 1 017	32,9 21,1 28,8 17,2 100,0

Ha nem mondhatod el senkinek…

Karinthy Frigyes örökérvényű sora bizonyára sokunkat késztetett már megnyilvánulásra, de valamiért mégsem tettük. Szerénységből, szemérmességből inkább hallgattunk. Később, a lehetőség múltával pedig már hiába bántuk a hallgatásunk.

Most arra invitáljuk kedves olvasóinkat, hogy megszólaljanak. Írják le azokat a gondolataikat, amelyek vélhetően sok adóhivatali kollégát érdekelnek. Olyan véleményekre, elgondolásokra várunk, amit egy embernek elmondani talán felesleges, ám „mindenkinek" már elmondható, mert további gondolkodásra, tettekre késztető tartalommal bírnak. Olyan irányadó véleményeknek kívánunk helyet adni, amelyek valamennyiünk számára értéket jelenthetnek az elkövetkező időkben. Célunk volt mindig, hogy az ADOSZT-ÚJSÁG rólunk és hozzánk szóljon. Hisszük, hogy a közel 13 500 adóhivatali tisztviselő közt számosan akadnak olyanok, akik képesek a munkakörükön és hivatali helyzetükön túl is látni. Akik érzékelni tudják a világ dolgait az irodai asztaluktól távolabb. Lehetőséget biztosítunk számukra ahhoz, hogy az e képességükből adódó élményeiket, tapasztalataikat megosszák minden munkatársukkal.

A véleményt nyilvánítókat sem témakörök kijelölésével, sem egyebekben nem óhajtjuk korlátozni. Azonban nem szeretnénk parttalanná tenni az induló rovatot. A beérkező írásokat, alkotásokat tartalmuk szerint egy-egy lapszámhoz kötve igyekszünk majd közölni. Mindent, amit a nyomdafesték elbír, kiadunk.

Néhány javaslat

A sokarcú igazság. - Sokakat érintő ügyek, témák más-más megítélésben.

Egy adott közösségi vagy egyéni kezdeményezés - akár pusztán csak néhány embert érintő ügyben is -, amely követendő lehet.

Ismétlődő, de köreinkben mindenképp közérdekűnek számító kérdések. - Ezek kapcsán megkeresnénk a válaszadásra leginkább illetékes személyt, személyeket.

Amitől érzékelhetően jobbá válna munkahelyi közérzetünk. - Elképzelések, természetesen nem csak és nem elsősorban az anyagi elismertségünk szintjének témakörében gondolkodva.

Az ADOSZT-ÚJSÁG tartalma, arculata. - Mi az, amit lapunknak leginkább közvetíteni kellene, amitől az újság jobbá, markánsabbá válhat. Vélemények kendőzetlenül, hiszen ez valamennyi olvasónk érdeke.

Alkotók és műveik jelentkezése. - A tizenháromezer főt meghaladó apparátusban minden bizonnyal akad - nem degradáló értelemben vett - amatőr vers- és prózaíró, a rajzceruzát kedvelő művész, netán karikaturista, fotós.

A legjobban sikerült írásokat, alkotásokat szerény lehetőségeinkhez képest díjazni fogjuk.

Szerkesszük ezentúl együtt a lapot. Amit nem mondhat el senkinek, azt mondja el mindenkinek.

A szerkesztőség

A hivatal sajtóirodájának levele

Eljutni a gyermekekhez

Kedves kollégák!

Az APEH a kommunikációs tevékenysége részeként az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a gyermekekkel, diákokkal megismertesse az adózás filozófiáját, lényegét. A közteherviselésre vonatkozó alkotmányos jog és kötelezettség gondolatát már gyerekként kell először megértetni a leendő adózó állampolgárokkal. Így talán előbb-utóbb javíthatjuk az adózás társadalmi elfogadottságát, egy olyan adózói értékrendet alakíthatunk ki, amelyben az adózás nem mint „szükséges rossz" jelenik meg.

Régi óhajunk és vágyunk, hogy minél több csatornán keresztül jussunk el a gyerekekhez és érdekes, érthető formában közöljük velük mondanivalónkat. Ezért a hivatal 2000 októberétől szeretne együttműködési szerződést kötni a Zsiráf című újsággal, mely az ország összes általános és középiskolájába eljut. Olvasottságára, tartalmára jellemző, hogy nemcsak a diákok, hanem a Zsiráfot hazavivő szülők is színvonalasnak, érdekesnek tartják, az egész család szívesen tanulmányozza.

A Zsiráf újság támogatását a hivatal - szűkös költségvetési kerete miatt - egyedül nem tudja felvállalni. A lap főszerkesztőjével folytatott megbeszélések alapján azonban támogatásként tudhatnánk be az éves előfizetési díjak összegét. (Ez 2000Ft/10 szám.)

Igazgatóságainkon számos munkatársunk dolgozik, akiknek gyermekük a 10-17 éves korosztályba tartozik, így a lap potenciális olvasói lehetnek.

Aki szívesen előfizetne a Zsiráf című újságra, az nemcsak egy hasznos, színes, ismeretterjesztő kiadványhoz juttatná gyermekét, családját, hanem mellette kommunikációs tevékenységünket is támogatná.

Kedves olvasó, ha a Zsiráf megrendelése mellett dönt, kérem, jelezze előfizetési szándékát szeptember végéig az igazgatóság sajtófelelősénél, ahol a újságot is megtekintheti, megismerheti.

Szakmai és sportnap Baranyában

Augusztus közepén került sor a messze földön híres és évente háromszor megrendezésre kerülő Tosom-Basom Szakmai és Sportnap baranyai lebonyolítására. (A levédett mozaikszó alkotóelemeit a rendező megyék neveinek első szótagja adja - a szerk.)

A regionális, mindhárom megyét - Tolna, Somogy, Baranya - érintő szakmai problémák kellő megvitatása után a sportok kapták a főszerepet. A rekkenő hőségben mintegy 250-en támadtak az orfűi kisstrandra.

A meghirdetett versenyszámok szerint volt hínár közötti tóúszás, vízibicikli, tollaslabda, asztalitenisz, lengőteke, strandröplabda, petanque (lányok-fiúk nyílt színi küzdelme golyókkal), szellemi totó és még sok, a vidámságot növelő akció. A bátrabbak kellő mennyiségű célzóvíz elfogyasztása után céllövéssel is próbálkozhattak.

A számokban elért „világcsúcsokat" a zsűri (kisfröccsök általi) befolyásoltsága miatt nem hitelesítették. Adalékul annyit, hogy a finom villányi és szekszárdi borok mellé a vendégek 550 liternyi szikvizet fogyasztottak el.

Vacsora után a Tax & Roll húzta mezítlábosan a meztelen talpak alá valót. A sportolás alatt ellazult végtagok éjjel egy óra körül már nem is nyikorogtak. Hallani legalábbis nem lehetett. A fergeteges csaták és buli színhelyét hajnali háromkor hagyták el a seregek. Ki-ki keresve a maga párját és autóbuszát azzal búcsúzott, hogy találkozunk Kaposváron 2000. október 13-án, azaz folyt. köv.…

- p -

Irány az Adria!

Pénztárcánk és igényünk határozza meg, hogy hova megyünk nyaralni. Az utazási irodák tucatnyi kínálatával nem tud az ADOSZT versenyezni, de igazából nem is akar. A Brac szigetén megvásárolt nyaraló azonban egy olyan lehetőség, melyet az idén májustól sok kollégánk kipróbálhatott.

Még szinte el sem hagytad Letenyét, máris tankolsz, és megspóroltál egy csomó pénzt! Ha a sztrádákon túljutottál - ahol ugyan fizetni kell, de nem zötyög, egyenes és gyors - már felsejlenek a távoli hegyek. Csodálatos látvány! Ekkor még nem gondolod, hogy jó részét meg fogod mászni. A szerpentin csak kanyarog és kanyarog. Akinek nem kell vezetni, az tudja csak igazán élvezni az égbe nyúló ormokat, és az ijesztő szakadékokat. Kicsit nyomasztó látni a háború nyomait. Kitartásunk jutalma, mikor megpillantjuk az Adriát.

Némi orosz, német vagy latin nyelvemlékek felelevenítése után gyerekjáték megtalálni a kompot, mely átvisz Brac szigetére. Itt ér egy kis bosszúság. A főidény beálltával nem ritka, hogy az ötödik, hatodik kompra férünk fel, mivel mindenhol szinte szombaton van turnusváltás (megfontolandó, hogy más napra kellene tenni).

Brac szigetén már révbe ér a nyaraló. Nagyon fontos, hogy a társaságból legalább egy ember tisztában legyen azzal, hogy Supetárból megyünk Sutivanba. Az üdülőt megtalálni már nem is olyan nehéz. A fogadtatás kedves. Jelena és Imre mindent megtesz azért, hogy aki idelátogat, semmiben ne szenvedjen hiányt. Mesélnek a szigetről, felkeltik az érdeklődést, jó tanácsokat adnak, és mindeközben észrevétlenek maradnak. Az üdülő jól felszerelt, kényelmes, ami a jó nyaralás elengedhetetlen feltétele. Itt már nincs rohanás, izgalom. Itt már csak te vagy, továbbá a napfény, a tenger és a kirándulás lehetősége.

Adóalanyokat (behajtás utáni állapotban) csak Bolban lehet látni, de nem kötelező a strand nudista felét választani, a másik fele épp olyan kavicsos és szeles. Milna vitorlás- és jachtkikötője lehetőséget nyújt az ábrándokra.... „Majd ha egyszer nekünk, köztisztviselőknek is itt dekkolhat a hajónk!"

Hosszabb kirándulás, ha Splitbe megyünk, ami felejthetetlen élményt ad. Különleges látnivaló a halpiac, a rengeteg virág, a pálmafák, a hajók és a tenger. Traumát csak azok a csillogó ékszerbolti kirakatok okoznak.

Időnk szabta határok között érdemes ellátogatni Trogírba is. Ha már letelt a szűkre szabott egy hetünk (lehetne 10 nap a turnus), hazafelé pihenésképpen meg lehet állni a tavaknál. Csodálatos nemzeti park ez, vízesésekel, tavakkal.

Mi, akik Fejér megyéből vettük igénybe a nyaralás eme lehetőségét, jól éreztük magunkat. Biztos, hogy ha még lehetőségünk adódik, akkor újra elmegyünk.

Szöveg és kép: Rajcsányi Lászlóné

A részvétel fontosabb talán, mint a győzelem

A 2000. évi, sorrendben a IV. Pénzügyi Sportnap rendezvényeit megnyitó dr. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium államtitkára érdekes párhuzamot vont az újkori olimpiák és a sportnapunk között. Megtudtuk, a Pénzügyi Sportnapok Coubertin bárója, dr. Csobay József úr a PM SC ügyvezető elnöke. Az immár hagyománnyá vált esemény gondolatának ő a szülőatyja. A megnyitó mondataiból a helyszínen jutott tudomásunkra, időbeli egybeesés sem véletlen a sport nagy nemzetközi ünnepével.

Az ünnepélyes olimpiai megnyitó másnapján a Népligetben elmondhattuk, hogy „a Sydneyben fellobbant lángot a pénzügyi dolgozók tiszteletére gyújtották meg…" Azoknak a mindenre elszánt pénzügyeseknek a tiszteletére, akik 2000. szeptember 16-án reggel a FVM népligeti sporttelepén gyülekeztek erejük összevetésére. A házigazda Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kincstár, a vám- és pénzügyőrség, a Szerencsejáték Felügyelet, az Ifjúsági és Sportminisztérium és több más pénzintézet, valamint a pénzügyi tevékenységet folytató intézmények csapatai között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - az egyik főrendező szerepe mellett - népes sportolói gárdával képviseltette magát az eseményeken. Szám szerint 35 szervezővel és 84 sportolóval.

Érdekes esemény volt az egykori kollégák viadala. A Szerencsejáték Felügyelet színeiben egy ismerős arc, dr. Sibinger Márta tűnt fel, aki igen aktívan kivette részét a versengésből. Szurkolása pedig feledhetetlen perceket jelentett. Kár, hogy már nem a mieinket biztatta.

Röplabdásaink is igen komoly „hivatali szakmai" segítőre akadtak dr. Varga Árpád elnökhelyettes személyében. Ejtései parádésak voltak, még a tornagyőztes VPOP csapata is tehetetlenül szemlélte őket.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkári és helyettes államtitkári szintű erősítéssel érkezett a viadalokra. Dr. Székács Imre és Szabó László derekasan küzdöttek a kosárlabdapályán és a röplabdaháló környékén. Ám amint a beszámoló végén álló eredménylista mutatja mindez kevésnek bizonyult csapatuk sikeréhez. Mindent összevetve remek, de azért szerényebb, nem olimpiai szintű eredmények születtek. Bár a résztvevők közül sokan esküdtek rá, ez pusztán a délelőtti hidegebb időjárásnak volt betudható. Mint mondták, a hideg lemerevíti az izmokat. Erre a sátrak körül elfogyasztott szívmelegítő stampedlik sem tűntek elégséges gyógyírnak. Legfeljebb a felkészülés minőségén tudtak javítani.

Kiállítás, dopping miatti diszkvalifikáció nem volt. A Népligetben ezek nélkül is mentek a dolgok. A helyszínen megjelent mintegy 850-900 néző biztatása növelte az egyéni és a csapatversenyek indulóinak teljesítményét.

Sikeresnek bizonyultak a versenyen kívüli programok. A küzdelmekben megfáradtakat igen látványos aerobicfoglalkozásokkal (is) igyekeztek ellazítani a szervezők. Sokan megmérethették fittségi szintjüket. Volt olyan, aki ezt később megbánta ugyan, de fogadalmat tett rá, hogy ezek után rendszeresen mozogni fog. Akikben akadt még némi erőtartalék, azok a Szent István Kórház kitelepült véradóállomásán bizonyíthatták, maradt még vér a „pucájukban".

Nagy ováció kísérte a megközelítőleg négy-ötesztendős emberkék 400 méteres futószámát. Némely felnőtt futó idejénél is jobb eredményeket produkált a kicsik vetélkedése.

A központi pályán a tizenegyes- rúgó bajnokság aranylábú gyermek, női és férfi versenyzői kellőképp megdolgoztatták FTC juniorkorú kapusát. Néhány csinosabb rúgó esetén halkan a bundát emlegették, de e nemes ruhadarab mégsem került elő, s főképp nem került le senki emberlányáról, fiáról. Tehát a híresztelésnek semmi valóságalapja nem volt.

Ami az eredményeket illeti, büszkén elmondhatjuk: az APEH sportszerető dolgozói kitettek magukért. Mindössze a VPOP csapata tudott néhány számban előttük végezni. Több sportágban, így például női labdarúgásban, kötélhúzásban nyomasztó APEH-fölény alakult ki. Hiába, bárki bármit mond is rólunk, az APEH „húzós" gárda, jó csapat. Így a díjkiosztásnál kollégáink jóleső érzéssel szorongatták a győzteseknek az érem mellé járó és a sportágukra jellemző alakot ábrázoló aranyszobrocskát.

Aki szeptember 16-án a Népligetben nem kapott érmet, az is nyert. Közhely, ám egy a szabadidő értelmes eltöltésére hivatott program esetében mégis megjegyezhető: a részvétel fontosabb talán, mint maga a győzelem.

-péef-

Az eseményt „megálmodó” dr. Csobay József (jobbról) és dr. Naszvadi György államtitkár a megnyitáskor

„Újra itt van a nagy csapat”

Női labdarúgásban is az APEH győzött

Napirenden a minimálbér-emelés

Az EU-ban nincs egységes szabályozás

A Pénzügyminisztérium szerint 40 ezer forintos minimálbér mellett is csökkenthető az infláció, mert a lakosság megtakarításai meghaladják az európai uniós átlagot.

Bizonyos esetekben 60 százalék helyett az átlagkereset 50 százalékát meghaladó minimálbér is elfogadható. Ekkor viszont figyelembe kell venni az adott ország gazdasági helyzetét, illetve a kereseten kívüli juttatásokat. Az Európa Tanács a 60 százalékos arányt tartja teljesítendőnek, míg Magyarországon az arány 30 százalék körül van.

Franciaországban külön minimálbér érvényes az állami alkalmazottakra. 1998-ban, mikor a magánszektori bruttó minimálbér 6797 frank volt, 6994 frankot (280 ezer forint) adtak ebben a körben.

A minimálbér fogalmát Ausztriában a háború óta alkalmazzák, de nem központilag rögzített kategória, hanem az egyes ágazatok az érdekegyeztetés során dolgozzák ki. Az egyes ágazatokon belül is különféle minimálbéreket állapítanak meg a képzettség, a foglalkozási kategória és az eltöltött munkaidő szerint. A helyzet hasonló az erős szakszervezetekkel bíró Olaszországban is.

Lengyelországban idén bruttó 700 zloty (59 forint/zloty) a minimálbér, az átlagbér 35,13 százalékának felel meg.

A kötelező minimálbér alakulása Magyarországon

Jog a minimális jövedelemhez

Európa nemcsak gazdasági egység, hanem értékközösség - érvel a 60 millió tagot tömörítő Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC), amely kampányt indított, hogy az alapvető emberi jogok európai chartája minden EU-alapokmányba kerüljön be.

A Roman Herzog volt német államfő vezetésével várhatóan ősszel elkészülő chartába a szakszervezeti szövetség szerint olyan, a határokon is átnyúló emberi jogoknak kellene bekerülniük, mint a nemek egyenlősége, a diszkrimináció elvetése, a gyerekmunka tilalma, a szabad költözködési jog, a munkavédelem, a szakszervezeti jogok és a minimális jövedelemhez való jog. Ez utóbbival kapcsolatban a nemrégiben Magyarországon tárgyaló Eric Carslund, az ETUC főtitkárhelyettese elmondta: nem egy meghatározott minimálbérről van szó, hanem a tisztességes élethez, lakáshoz, szociális védelemhez való jogról. Vagyis nem szabad azt hagyni, hogy a lakosság bizonyos rétegei végleg leszakadjanak.

Carslund megjegyezte, nem igaz, hogy a nyugat-európai szakszervezetek elleneznék az unió keleti bővítését.

Könyvismertetés

Monográfia az európai szociális jogról

(Gyulavári Tamás-Könczei György: Európai szociális jog. Budapest, Osiris 2000. 394 oldal)

Sokéves és gazdag publikációs munkásságát koronázta meg Gyulavári Tamás és Könczei György a közelmúltban azzal, hogy nagymonográfiát jelentettek meg az európai szociális jogról. A szociális jog az Európai Unió jogrendszerének - legalábbis a recenzens szemszögéből - elméletileg és gyakorlatilag legérdekesebb része. Úgy tűnik, hogy az EU sem takaríthatja meg annak a vándorlásnak a fáradalmait és nehézségeit, amelyet a nemzetállamok a 19. század végén, 20. század elején megtettek. Egy jogi közösség jogállami és alkotmányos berendezkedése nem lehet hatékony a szociális tartalmú emberi jogok biztosítása nélkül.

Mindemellett még ma is úgy tűnik, hogy az EU „szociális dimenziójának" intézményesültsége elmarad a gazdasági, de még a politikai integráció mögött is. Mind az elvi, mind a gyakorlati problémák megfogalmazásában és tisztázásában nemzetközi mércével mérve is jelentős teljesítmény Gyulavári Tamásé és Könczei Györgyé.

A Magyar Agrárkamara elemzése

Fokozatos és jelentős élelmiszerár-emelés

Félő, hogyha a kormány nem kezdi meg az élelmiszerárak fokozatos, de jelentős emelését, akkor a későbbi, drasztikus drágulás miatt a lakosság nem fogja megszavazni az EU-csatlakozást. Ha nem lépnek, akkor tagként az első egy-két évben 40-80 százalékkal fog drágulni az élelmiszer. Ez viszont akár 13-20 százalékponttal is növelheti az akkori inflációt - állapítja meg a Magyar Agrárkamara legfrissebb elemzése.

A magyar lakosság átlagban jövedelmének 33 százalékát költi jelenleg élelmiszer-vásárlásra. A lakosság legalacsonyabb keresetű 4 millió fős rétege keresetének több mint 50 százalékát fordította 1998-ban élelmiszerre - állapítja meg a Magyar Agrárkamara (MAK) legfrissebb elemzésében, amely a magyar és uniós élelmiszerárak összehasonlításával, az árak kiegyenlítődésének következményeivel foglalkozik.

Az összes fogyasztáson belül az élelmiszer-fogyasztás látszik a legrugalmatlanabbnak, mivel a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek közötti fogyasztáskülönbség csak 2,3-szoros, minden más fogyasztási nemben - például lakásfenntartás, üdülés, közlekedés stb. - magasabb a szorzószám.

A következő években a lakásfenntartásra és a közlekedésre várhatóan már nem kell nagyságrendekkel többet költeni. Igaz, a gáz árának felzárkóztatása még hátravan. Egyedül az élelmiszerárak változása eredményezhet drasztikus, a lakosság több mint háromnegyedének szinte elviselhetetlen terhet. Az élelmiszerárak között ugyanis közel kétszeres a különbség. Ez a differencia azonban Magyarország EU-taggá válását követő egy-két év alatt megszűnik - állítja Mészáros Gyula, a MAK főtitkára. Ennek az az oka, hogy az ország mérete, agrárexport-árualapja kicsi az EU közös piacához mérten. Ezért az árak emelkedése miatti esetleges hazai fogyasztás-visszaesés sem korlátozza Magyarországon az árak drasztikus emelkedését. A felszabaduló magyar élelmiszertöbbletet pillanatok alatt felszívja az EU piaca. A MAK számításai szerint ugyanis a magyar élelmiszer-fogyasztás csupán 5 ezreléke az unióénak, míg a drágulás miatt felszabaduló magyar élelmiszertöbblet csupán egy ezreléket tesz ki.

A MAK elemzése szerint a magyar kormánynak azt kell „tisztáznia", hogy ha nem tesz semmit a csatlakozás idejéig az élelmiszerárakkal, akkor a csatlakozást követően egy vagy két év alatt évi 40 vagy 80 százalékkal dráguljon-e az élelmiszer.

A MAK szerint, ha a kormány nem tesz azonnali lépéseket az élelmiszerárak emelésére, akkor annak az lesz a vége, hogy a magyar lakosság nem fogja megszavazni a majdani EU-csatlakozást. A MAK számításai szerint ugyanis a lakosság legnagyobb része nem viseli el az élelmiszerek egy-két év alatti 80-100 százalékkal történő emelkedését. A kormány az infláció kezelhetőségét is veszélyezteti, ha elodázza az élelmiszerárak fokozatos, karbantartott emelését.

Amennyiben az EU-csatlakozásig fennmarad az árak közötti 80-100 százalékos különbség, és abból a csatlakozást követő évben csak 60 százalék morzsolódik le - azaz ennyivel drágul Magyarországon az élelmiszer -, akkor figyelembe véve az élelmiszerek fogyasztói kosárban betöltött 33 százalékos arányát, az abban az évben 20 százalékponttal fogja növelni a nemzetgazdasági inflációt.

Negyven éve voltunk tízmillióan

Negyven éve, 1960. július 23-án született Medgyesegyházán Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország lakosságának száma 1960-at követően 1980-ig 10 millió 709 ezerre nőtt, majd megkezdődött a csökkenés, 1990-ben már 10 millió 375 ezer lakosról tudósított a statisztika. Az 1999-es év végi adat 10 millió 44 ezer lakosságszámról szól.

Az országban 1999-ben 95 ezer gyermek született és 143 ezren haltak meg. A statisztikai számbavétel évszázados történelme folyamán Magyarországon még soha nem született olyan kevés gyermek, mint 1999-ben. A halálozások száma valamivel magasabb volt az utóbbi öt év átlagánál.

Magyarország területén 1900-ban 16 millió 838 ezer volt a népesség száma. A mai 93 ezer négyzetkilométernyi területnek viszont abban az időben 6 millió 854 ezer lakosa volt.

Lapszemle

Nem változtat jutalmazási gyakorlatán az adóhivatal

Az APEH nem változtat jutalmazási gyakorlatán, jóllehet az Állami Számvevőszék jogtalannak tartja a tavalyi kifizetéseket, és általánosságban is bírálja az adóhivatal gyakorlatát. Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese szerint a költségvetési törvény egyértelműen szabályozza ezt a kérdést, s ők eszerint járnak el.

Ellentétesen értelmezi az APEH dolgozóinak jutalmazását szabályozó törvényt az Állami Számvevőszék és az adóhivatalt felügyelő Pénzügyminisztérium. A számvevők szerint az 1999. évi adóbevételek alakulása alapján az APEH dolgozóinak fizetett 5,1 milliárd forintos év végi jutalom nem felelt meg a törvényben megfogalmazott feltételeknek.

Bihari Zsigmond, az Állami Számvevőszék igazgatója közölte: az áfa 93,7, az szja-bevételek 103,8 százalékra, együttesen 97,2 százalékra teljesültek október 31-ig, a járulékbevételek esetében a jutalmazás feltételéül szabott előirányzat október 31-ig csak 86 százalékra teljesült. Vagyis elmaradtak a költségvetési törvényben rögzített mértékétől (MH, szeptember 2-9., 3. oldal).

Kérdésünkre (Magyar Hírlap - a szerk.), miszerint javasolták-e, hogy ezt az összeget az APEH mondjuk az idei jutalmazási keretből fizesse vissza a költségvetésnek, Bihari elmondta: ha a pénzügyi tárca nem fogadja el az ÁSZ megállapításait, nincs mit tenni.

Most pedig ez történt. A PM véleménye szerint a jogalkotó szándéka az volt, hogy ha az előírt adóbevételeket nem teljesítik, akkor arányosan csökkentett mértékű jutalom is engedélyezhető legyen.

A számvevők annak ellenére, hogy nem így látják, csak olyan javaslatot tehettek, hogy az APEH módosítsa a belső érdekeltségi rendszer szabályozását. Mégpedig oly módon, hogy az ösztönözzön egyfelől a hat hónapnál régebbi keletű, másfelől az 50 millió forint alatti hátralékok mielőbbi végrehajtására.

Így a fizetési kötelezettségüket elmulasztó adózók azonnal érzékelnék jogsértő magatartásuk következményeit, közvetett és egyúttal preventív hatásként pedig erősödne az adózási fegyelem.

Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese lapunk (Magyar Hírlap - a szerk.) kérdésére, miszerint a jutalmazásokkal kapcsolatosan jövőre is a tavalyi gyakorlatot alkalmazzák-e, igennel felelt. Varga szerint ugyanis a költségvetési törvény egyértelműen szabályozza ezt a kérdést, azaz az adóbevételek megfelelő teljesítése esetén a jutalom teljes összegét az adóhivatal számára biztosítani kell.

Tekintettel arra, hogy tavaly a személyi jövedelemadó befizetése 4 százalékkal magasabban teljesült ugyan, ám az általános forgalmi adó 7 százalékkal elmaradt az elvárásoktól, az APEH ezért nem kaphatta meg a teljes - 6,9 milliárd forintos - összeget. A Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy néhány százalékpontos elmaradás miatt a megállapított összeg 80 százalékát utalja ki a hivatalnak. Ezzel a költségvetési törvényt nem sértették meg, e tekintetben a számvevők megállapítása álláspontjuk szerint nem helytálló.

Adó- és járulékkinnlevőség

A tervezettnél több behajtás

Az év első hat hónapjában 82 milliárd forintnyi adó- és járulékkinnlevőséget hajtott be az adóhivatal, ami az éves terv 68 százaléka. A követelésállomány a januári 510,3 milliárd forintról 507,8 milliárdra csökkent, részben annak köszönhetően, hogy közben 15 milliárd forintnyi járulékkövetelést kivezettek a könyvekből, s azt az adóhivatal átadta a Magyar Követeléskezelő Rt.-nek.

Júniusban az adóhivatal követelései 507,8 milliárd forintra rúgtak, ebből 265 milliárd forintnyi korlátozottan behajtható kinnlevőséget tartottak nyilván a felszámolás alatt lévő cégeknél. Az élő adó- és járulékkövetelések 242,8 milliárd forintot tettek ki. Az első fél évben 59,5 milliárd forintnyi adó- és 22,5 milliárdnyi járuléknövekedést hajtott be az adóhivatal, ami az éves terv 67-68 százaléka. Tavaly egész évben 88,8 milliárdnyi elmaradt adó és 21,7 milliárd forintnyi járulék került a költségvetésbe a behajtók jóvoltából. A tavalyi alacsony járulékbehajtási arányra az 1999. januári átszervezés a magyarázat.

Az átszervezés következtében 560 fővel nőtt a behajtói apparátus, így e területen jelenleg 2700 hivatalnok tevékenykedik. A létszámnövelés mára meghozta gyümölcsét, hisz e nélkül az első hathavi bevétel elmaradt volna az 1999-es bázistól. Idén már kisebbek a behajtható tételek, vagyis a tavalyihoz hasonló - vagy éppen meghaladó - bevétel eléréséhez jóval több eljárást kellett indítani. Míg tavaly például 65 ezer végrehajtásra került sor egész évben, idén júniusban már az 59 ezredik ügynél tartanak a behajtók.

Az első fél évben a nyilvántartott követelések a januári 510,3 milliárd forintról 507,3 milliárdra csökkentek, ám ez részben annak köszönhető, hogy 15 milliárd forintnyi nehezen megtérülő - a felszámolás alatt lévő cégeknél nyilvántartott - követelést átadott az adóhivatal a Magyar Követeléskezelő Rt.-nek.

Az első fél évben 2222 felszámolást hirdettek meg, ebből 1517-et kezdeményezett az adóhivatal, ám mindegyik felszámolásban érintett, hisz az eladósodott cégek szinte kivétel nélkül az államnak is taroznak. A befejeződő és meginduló felszámolások száma évek óta egyensúlyban van, tehát nem lehet azt mondani, hogy a gazdasági fellendüléssel párhuzamos csökkennének a felszámolási eljárások.

Németországban

Gyökeres adóreform

A Schröder-kormányzat eddigi legjelentősebb belpolitikai-gazdasági sikerét könyvelhette el. A parlament „felsőháza", a Bundesrat is elfogadta az adóreformot, amelynek révén már jövőre 50 milliárd márkával több marad az állampolgárok zsebében. Mérsékelik a társasági adót is.

Az adócsökkentéssel Németország nemzetközi versenyképességét növelik. A pártok közül egyedül a CDU/CSU blokk ellenezte a reformot, amelyet az utolsó pillanatban az ingadozó néhány német tartománynak beígért különkedvezményekkel a német kancellár és csapata elfogadtatott a Bundesratban. Az adóreformot - amely a kedvezmények mértékét tekintve gyökeres szakítást, pragmatikus irányba történő ugrást jelent a jelenlegi kormánykoalíció 1998-as, ehhez képest balra lévő, minimális adócsökkentést előirányzó programjához képest - a német nagytőke is támogatta.

Az szja és a társasági adó leszállításával mintegy évi nyolcvanmilliárd márkányival (a teljes beszedett németországi adómennyiség mintegy tizedével) csökkennek a lakosság adóterhei. Még a CDU-hoz közel álló Frankfurter Allgemeine Zeitung is elismeri, hogy a Schröder-kormányzat adóreformja alapelképzeléseit illetően nincs messze a konzervatív uniós pártokéitól.

A német szja-reform szerinti adókulcsok a következő öt évben

Év	Minimális adókulcs (%)	Adómentes sáv felső határa (DM)	Maximális adósáv alsó határa (DM)	Maximális adókulcs (%)
2000 2001 2003 2005	22,9 19,9 17 15	13 499 14 093 14 525 15 011	51 48,5 47 42	110 000 107 600 102 300 102 000

Eladták a brit adóhivatalok ingatlanjait

Soros György tulajdonába kerültek a brit adóhivatalok. A magyar származású amerikai pénzember persze nem fogja adóztatni a briteket, hanem bérbe adja az adóhivatalokat -mármint az ingatlanokat - a brit kormánynak, és ezért húsz év alatt várhatóan 2 milliárd fontot kasszíroz. Kormányzati számítás szerint így 560 millió fonttal olcsóbb lesz az adófizetőknek a koncesszió futamideje alatt, mintha az adóhivatalok állami kezelésben maradnának.

A brit kormány az egyik eddigi legnagyobb értékű ingatlanprivatizálás keretében az adóhivatal 750 épületét hirdette meg, abból a megfontolásból, hogy ezeket az ingatlanokat hatékonyabban és olcsóbban kezeli a magánszektor.

A Mapeley konzorcium 220 millió font készpénzt fizet a húszéves koncesszióért, amely erre az időre neki adja az adóhivatali ingatlanok tulajdonjogát, kezelési és bérbeadási kötelezettséggel.

A vesztegetésről

A Magyar Gallup Intézet vizsgálata szerint tavaly a megkérdezett budapestiek kilenc százaléka került korrupciós helyzetbe, több mint kétszer annyian, mint amennyi egy 1996-ban készült felmérésből kiderült (4 százalék). Leggyakrabban a rendőrök, a privát gazdaság szereplői és az egészségügyi alkalmazottak szerepelnek a budapesti kérdezettek által megvesztegetett (vagy megvesztegetni próbált) hivatalnokok között.

Az ENSZ felkérésére korrupciós vizsgálatsorozatot végez a Magyar Gallup Intézet. A lakossággal szembeni bűntények és a korrupció alakulását 1514 budapesti 18 éven felüli lakos megkérdezésével vizsgálták. A közintézményekben tapasztalható korrupcióról reprezentatív felmérést készítettek 1839 felnőtt magyar állampolgár megkérdezésével. Az önkormányzatok átláthatóságát öt önkormányzat dolgozóinak cenzus típusú vizsgálatával mérték fel, összese 431 köztisztviselőt megkérdezve; a közép- és kisvállalkozásokkal szembeni korrupcióról pedig ötszáztizenegy véletlenszerűen kiválasztott budapesti cég vezetőjével készült személyes interjú adott képet.

A Gallup mérései szerint senki nem számolt be bírósági tisztviselővel kapcsolatos vesztegetésről, korrupcióról, míg ugyanezen kérdezettek ötödének a véleménye szerint ezeket a tisztségviselőket is korrumpálni kell, hogy megfelelően lássák el feladatukat.

A megkérdezett önkormányzati köztisztviselők 78 százaléka szerint is az önkormányzatuknál folyó ügyek elintézésekor legalább 80 százalékban „írásban nem rögzített, informális szabályok" érvényesülnek. A kutatók szerint ez az igen magas érték különösen meglepő azzal az adattal szemben, mely szerint a közalkalmazottak, köztisztviselők 71 százaléka tartja úgy, hogy soha nem fogadható el csúszópénz, a más területeken dolgozóknak csak 66 százaléka tartja ezt megengedhetetlennek. Ez azt mutatja, hogy a szervezet átláthatósága és profi menedzsmentje lehet a legfontosabb védelem - vélik a felmérés készítői.

A Gallup szerint a konkrét tapasztalatok hatványozottan jelennek meg az érzékelt korrupció megítélésében, magyarul: a válaszadók a valós esetekhez nagyon hasonló sorrendben érzékelnek korrupciót a különböző területeken, de a mértékét a mérhetőnél sokkal nagyobbnak tartják.

Közbeszerzések

A kenőpénz útja

A közbeszerzések során évente 20-30 milliárd forint kenőpénz vándorol zsebből zsebbe - véli Várday György közbeszerzési szakértő, aki elmondta, bár számos intézkedés született a közelmúltban a visszaélések megfékezésére, ám mindez nem elég. Magyarországon jelenleg nem működik a civil kontroll, s enélkül nem lehet sikeresen hadat üzenni a korrupciónak.

Jelenleg a közbeszerzési eljárások tisztaságát az Állami Számvevőszék és a Központi Ellenőrzési Iroda hivatott ellenőrizni, csakhogy mindkét intézmény annyira leterhelt, hogy az egész folyamatot nem, csupán epizódokat tud megvizsgálni.

A közbeszerzések átláthatóságát, kiskapuk bezárását, a közpénzek takarékosabb felhasználását célozták meg a jogalkotók, amikor éppen egy éve módosították az 1995 óta hatályban lévő közbeszerzési törvényt. Az eredmény: ha kismértékben is, de nőtt az eljárások tisztasága, legalábbis erre vall a különböző eljárási formák közötti arányszám-módosulás. A nyílt eljárások száma emelkedett, ugyanakkor a korrupció melegágyaként számon tartott „zárt" tárgyalásos eljárások száma csökkent. Az összes eljárás 38 százalékát tette ki tavaly, idén az első fél évben viszont már csak 26 százalékot. Még mindig kevésnek tűnik azonban az úgynevezett meghívásos pályázatok száma, pedig az Európai Unió gyakorlatában ez számít az „alapesetnek". Ennek aránya évek óta 2-3 százalék körül mozog.

A szakértő szerint a törvényi szigor ellenére sem csökkent ugyanakkor a korrupció. Ennek érdekében Várday szerint mindenekelőtt a civil kontroll visszaállítására, illetve igényesebb vállalati kultúra kialakítására lenne szükség.

Tavaly 4200 közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke meghaladta a 430 milliárd forintot. Idén június végéig 1708 eljárás során összesen 210,5 milliárd forint sorsáról döntöttek.

Tiszta Kezekkel a korrupció ellen

A Tiszta Kezek Alapítvány szerint a magyarországi közigazgatásnak szinte az összes területén jogalkalmazói válsághelyzet van, ezért az általuk ismert ügyekben polgári jogi eszközökkel szándékoznak fellépni - hangzott el a júliusban megalakult alapítvány sajtótájékoztatóján a fővárosban. Vámos György vállalkozó - aki erről beszélt - egyébként az osztrák metróépítési botrány kirobbantója. Állítása szerint a bécsi metró építésénél 1991-1993 között eleinte engedély nélkül, később pedig kölcsönmunkásként alkalmaztak magyar munkavállalókat.

Vigyázat!

(ÁL)HÍREK

A szakszervezetek állítása szerint ma a járulékok nagyobbak, mint a munkabérek. Ezért kezdeményezésükre, kísérletképpen, 2001. január 1-jétől egy évig, az APEH a munkabéreket szedi be és a munkavállalóknak a járulékokat fizetik ki.

*

Egy nemrégiben lezárult közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok jelentős körében ellenszenves az APEH megnevezés. Az imázs javítása érdekében ezért névváltozási pályázatot hirdetett meg a hivatal elnöke. Az első helyezést a Show-hivatal elnevezés nyerte el.

*

„Minden adófitying számít" fedőnevű akciót indít az adóhivatal. Az adóellenőrök eladónak álcázva az utcákon felállított alkalmi bódékban fognak árulni. Minden vevőt, aki nem kér számlát, azonnal a helyszínen bírságolnak.

*

Panaszkodik az adóhivatal, hogy a számlákból még mindig nem tudja a pontos információkat megállapítani. Ezért az adóellenőrök kezdeményezésére tovább bővül az adattartalom. Ezentúl kötelező lesz feltüntetni a vevő anyja és apja nevét, a vásárolt termék tervezett felhasználási módját, továbbá a vásárlás időpontjánál az órát és a percet is.

*

A visszaélések, a megvesztegethetőség lehetőségének elkerülése érdekében az adóhivatal vezetése úgy döntött, hogy a Forma-1 autóverseny időtartamára, Mogyoródra, az alkalmi vigalmi negyed bódéinak ellenőrzésére impotens ellenőröket küld. A megkérdezettek, a feltételt megismerve, egytől egyig tagadták alkalmasságukat.

Lángoló ötvenesek

Ötvenes és annál idősebb férfiak szerelmi életét vizsgálta a Római Pszichológiai Intézet. Háromezer személyt kérdeztek ki az időskori szerelmi szenvedély természetéről, amiről eddig inkább individuális megfigyelések álltak rendelkezésre. Most a statisztikába foglalt kutatások azt mutatták, hogy a megkérdezettek nagy többsége 30 és 40 között a szexuális szenvedélyt hajszoló és újra lobbanékony időszakát éli. Gyakrabban házasságon kívül. Tipikus, hogy ötven körül fordulópontra ér a házasság: vagy stabilizálódik a kapcsolat az élet hátralevő szakaszára, vagy végleg felbomlik, de ez a fordulópont szinte minden férfi életében bekövetkezik, így jár a biológiai órájuk. Giuseppe La Pera, a római San Vincenzo kórház pszichológusa szerint az ötvenesek szenvedélye ugyanolyan fékezhetetlen, mint a tizennyolc éveseké. De többnyire ez az öregkori szenvedély halálfélelemmel párosul, és azért drámai, mert az utolsó. A vizsgált „hűtlenségek" és érthetetlennek látszó fellobbanások okozója sokszor a régi házastárs, aki képtelen fenntartani férje újra megnövekedő szexuális érdeklődését.

Morbid történet

Kiugrottak az ablakon, miközben lába kelt a fűrésznek

Motoros fűrésszel akarta „felaprítani" elvált feleségét és annak barátját egy 46 éves férfi Sopronban. K. Mihály felkereste volt felesége barátjának otthonát, motoros fűrésszel kivágta a bejárati ajtó zárját. Az asszony és élettársa ijedtükben kiugrottak a földszinti ház ablakán, a férfi követte őket, s azzal fenyegetőzött, hogy felaprítja őket. A rendőrség időben közbelépett, így bántódása senkinek sem esett. A motoros fűrészt eközben ismeretlen tettesek ellopták.

Görbe tükör

Ki fusson a sapka után?

Az adónyomozó egy bilincsbe vert áfacsalót kísér át a bíróságra. Hirtelen nagy szél kerekedik, és lefújja az APEH-tisztviselő fejéről a sapkát.

- Főnök úr! Megengedi, hogy a sapka után fussak? - firtatja a bíróság őrizetéből már többször megszökött, hétpróbás csaló.

- Te kis ravasz! - mondja az adónyomozó. - Te csak maradj itt, majd én futok a sapkám után!

A „teljes Rubik-kocka"

Regionális konferenciát tartottak a KAIG-on

Szeptember 21-én regionális konferenciát tartott a megyei igazgatóságok vezetőinek meghívásával a Kiemelt Adózók igazgatósága. Az esemény az ADOK-konferencia előzeteseként is felfogható, a vendégek szekciókra osztva tárgyaltak az aktuális kérdésekről. A megbeszélések után nyilvánvalóvá vált: nem lehet az egyes szakmai területeket külön értékelni, mert azok - a Rubik-kocka oldalaihoz hasonlóan - csak együttesen mutatnak valódi arculatot.

Az eseményen körülbelül nyolcvanan jelentek meg, sok új ötlet, használható javaslat merült fel. A humánerőforrás-gazdálkodás kérdéseiről tárgyaló szekció az alap keresésére, a témák egyeztetésére fektette a hangsúlyt. Megbeszélték, hogy a korábban széles munkaköri struktúra mára szűkké vált, a felvetés szerint igazgatóságonkénti elkülönülés szükséges. Az új dolgozók felvételekor általános probléma a biztonság, a kockázati tényezők kiszűrése. A megoldást talán az jelenthetné, ha az új belépők az eddigi egyhetes képzésen túl a következő, munkával töltött öt hónapban is tanulhatnának. Ezentúl nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a belső pályáztatásra. A jutalmakra vonatkozóan arra a megállapításra jutottak, hogy ne az elnöki utasításban maximalizálják, hanem megyénként döntsenek az összegről.

A minőségbiztosításról tárgyaló szekció szerint az első szükséges lépés a jelenlegi helyzet felmérése, majd az általános minőségi követelmények megállapítása után figyelembe kell venni a helyi, megyei adottságokat. A minőség kétoldalú dolog - figyelni kell a partnerek, ügyfelek elvárásaira is. Csak olyan feladatokat szabad elvállalni, amelyeknek már adottak a teljesítés feltételei. A revizori blokkban fontos az egységes szakmai tudás, az ügyfelekkel való egységes bánásmód, az új, változó igények kielégítése.

A teljesítménymérésről tárgyaló munkatársak megállapították, hogy a jelenlegi értékelési rendszer jó, de több mutatószámra lenne szükség. Így talán sok adatot kellene feldolgozni, de teljesebb képet kapnának a hivatal helyzetéről. A teljesítménymérés funkciója, hogy információt szolgáltasson a vezetőknek. Így fel lehet mérni az esetleges hibákat, a dolgozók pedig képet kapnak munkájuk eredményességéről. Finomításra szorul a tervszám, az egyes szakmai területeken külön kellene megállapítani, milyen teljesítményt nyújtsanak. Más módszer szükséges az értékelési rangsor elbírálásánál is: ne egy-két százalék döntsön az intézmények besorolásánál. Felvetették, hogy egy bizonyos teljesítmény elérésekor azonos elbírálás alá essenek az egyes igazgatóságok. A teljesítmények visszatartását a „25. sor" elvével szeretnék megakadályozni. Eszerint a túlteljesítések bizonyos százalékát beszámolnák.

Az oktatással kapcsolatban megállapították, hogy egy általános adóhivatali stratégia kiépítésére szükséges. Ki kellene dolgozni egy jogszabályt, amelyben az oktatással kapcsolatos kérdéseket is tartalmazná. Rögzíteni kell, kit, mikor, milyen időszakonként, milyen szervezeti struktúrában oktassanak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező új munkatársak általában a számviteli, illetve az államigazgatási főiskoláról érkeznek. A szekció szerint kapcsolatot kellene kiépíteni az intézményekkel, tananyagukba be lehetne illeszteni az adóztatással kapcsolatos ismereteket. A távlati cél pedig egy „adófőiskola" létrehozása. A középfokú minősítést nyújtó szaktanfolyamokat támogatni kellene, és - ha lehetőség nyílik rá - a közigazgatási szakközépiskolák négy éve képzése után lehetőséget biztosíthatnának a tanulmányok egy-két éves, technikumjellegű folytatására is. A munkatársak továbbképzésekor elsődleges hangsúly a hivatali érdekeken van, de figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit is. A felvételre jelentkezőknek magasabb szakmai képzést szükséges biztosítani.

A kommunikációról tárgyaló szekció megállapította, hogy fontos lenne, ha a jelenlegi, főként papír alapú információcserét felváltaná a technikai jellegű kommunikáció. Szükségesnek tartják, hogy a gyerekekkel megismertessék az adózás alapvető kérdéseit, hiszen ők lesznek a jövő adózó polgárai.

Az intranetes rendszert fejleszteni kell a felhasználói oldalról is, mert még nem mindenhol érhető el, és sok olyan dolgozó van, aki nem ért a használatához. A számítástecnikai kérdésekről tárgyaló szekció felajánlotta, hogy egy szakemberekből álló csoport szívesen beszélné meg a vezetőséggel a technikában rejlő lehetőségeket. A hatalmas információmennyiség helyes felhasználásához ugyanis újítások, fejlesztések szükségesek.

P. M.

Az olimpia jegyében

Beszélgetés egy boldog emberrel

Az „aranyos" olimpikonjainkat hazaszállító repülőgép megérkezését követő napon Kolonics György, a kenuegyes 500-as hajóosztály versenye hősének nevelőedzőjével találkoztam, akiről talán el sem hiszik, de a munkatársunk.

Boldogságot és büszkeséget tükröző arccal, mégis valami hallatlan szerénységgel kezdi bemutatkozását az APEH Észak-budapesti Igazgatóság Felszámolási Osztály főelőadója.

- Nótárius József vagyok. 1953-ban születtem. Ötödik éve dolgozom a hivatalnál, ahova a Margitszigeti Atlétikai Centrumból érkeztem. Több, így közgazdasági, újságírói és természetesen sport, közelebbről kajak-kenu szakedzői végzettséggel rendelkezem. A hivatalnoki életemet megelőzően nyolc évet főállású, majd további két esztendőt pedig mellékállású sportedzőként tevékenykedtem a BSE, a Tungsram SC, a Csepel SC és a Budapesti Spartacus egyesületekben.

- Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal?

- Gyermek-, illetve ifjúsági koromban magam is eveztem. Versenyzőként elért eredményeim szerényen alakultak. Azonban a későbbi világklasszisok között eltöltött idő alkalmat adott arra, hogy a felkészülési folyamat legfontosabb ismérveit, fogásait ellessem, megtanuljam. Hiszen nagyszerű egyéniségekkel, kiváló sportolókkal kezdtem együtt, például az 1980-as moszkvai olimpián aranyérmes Foltán-Vaskuti kenupárossal. Tapasztalataimat később edzőként hasznosítottam.

- Kolonics Györggyel való kapcsolatod mikor kezdődött?

- Ő nem az első tanítványaim közé sorolható, de immár mindenképp a legeredményesebbnek mondható. A hetvenes évek végén a BSE Dráva utcai bázisán több ún. „toborzót" tartottunk. Egy ilyen alkalommal került például Pulai Imre a kenukettes sydneyi olimpiai bajnok párosának robosztus alkatú tagja is az irányításom alá. Gyakorlatilag elindítottam csak, mivel mindössze egy évig dolgozott a kezem alatt. Tehát ezért nem említhetem az első neveltjeim között.

- Nem túlzott talán ez a szerénység? Tulajdonképp két olimpiai bajnokunk is szóba került beszélgetésünk percei alatt.

- Nem szerénység ez, hisz mint mondtam, Pulai Imre csupán egy évig volt nálam. Rajtuk kívül még számos versenyzőt is említhetnék, így Szuszkó László négyszeres világbajnokot, aki a kenu párosszám klasszisa.

Kolonics Gyurival más a helyzet. Vele 1982-ben a Budapesti Spartacus szakosztályában találkoztam. Büszkén mondhatom, hogy őt több éven keresztül segíthettem. Pont azokban az éveiben, amelyek egy élsportoló számára meghatározóak a további teljesítményei tekintetében. Nehéz pálya az edzői, a nevelőedzőké pedig még inkább. Ritka az, amikor egy sportoló kora gyermekkorától felnőtt versenyzői pályafutásáig ugyanazon személy segítségével, irányításával készüljön fel a versenyekre. Nem a keserűség mondatja ezeket, de valóban úgy tűnhet a kívülállóknak, hogy elindítunk valakit egy később sikeresnek mondható úton, s a nyomában elért nagy sikerek dicsőségében viszont már más osztozik.

Kolonics a segítségemmel megtett kezdeti lépések után óriási eredményeket ért el. Szinte felsorolni is nehéz, 12 világbajnoki, Európa-bajnoki arany, 1986-ban Atlantában olimpiai bronz- és aranyérem párosban. Nekem arra vonatkozóan jelent ez egyfajta visszajelzést, hogy jó volt a kiválasztási gyakorlatom.

- Azért csak létezik valamiféle visszacsatolás ezen túl is?

- Hogyne, talán minősíti a tevékenységemet és neveltjeimmel való kapcsolatomat - köztük a Kolonics Gyurival is -, hogy az olimpiai döntő közvetítése során kifejezetten az ő kérésére hangzott el a nevem. Ezt óriási élményként éltem meg.

- Miként láttad magát a döntőt? Érezted-e a rajttól kezdve, hogy benne van az arany?

- A kajak-kenu versenyeket súlyosan befolyásoló időjárási viszonyok természetesen engem is aggasztottak. A magyarok szempontjából mégis szerencsésnek véltem. Persze, a szerencse önmagában még kevés. A győzelemhez kellett a fiúk kellő fizikai és lelki felkészültsége. Gyuri futamát tekintve olyan 200-250 méternél már éreztem, sőt tán tudtam, nyerni fog.

- Beszéltetek-e, találkoztatok-e az aranyat hozó esemény óta?

- Sajnos még nem. Megérkezésüket természetesen láttam. Háromnapos tortúrát követően rendkívül fáradtnak tűnt, erre számítani kellett. Ezért is nem mentem ki az „aranygéppel" érkezők fogadására. Jelen leszek viszont azon a Parlament épületében megrendezendő ünnepélyen, ahol hivatalosan fogadják majd az olimpián sikeresen részt vett sportolókat, valamint azok jelenlegi - és itt büszkeséggel mondom - valamikori nevelőedzőit is.

- Engedd meg, hogy az APEH közel 13 500 munkavállalója, az ADOSZT tagjai, újságunk valamennyi olvasója és a magam nevében is gratuláljak pályafutásodhoz. Remélhetjük-e közreműködésed abban, hogy egy későbbi lapszámunkban kiváló tanítványod is megszólaljon?

- Köszönöm az elismerést. A bajnoki interjú elkészítését pedig igyekszem majd elősegíteni.

- Hol találkozhatunk veled a hivatali időn túl?

- Az APEH Oktatási Igazgatóság oktatási bázisán a közelmúltban alakult kajak-kenu szakosztályban, ahová szeretettel várunk minden evezni vágyó dolgozót.

Szüreti idők, avagy a bor dicsérete

Őszi gondolatok a lankák fölött

A nyár múltával oda a hosszabbra nyújtott utazások, az üdülések időszaka. A világ egyre inkább az elmúlás szomorkás hangulatával köszönt ránk reggelente. A hétvégi rövid kiruccanásokat kedvelőknek mégsem kell búslakodniuk. A borongós ősz rejteget számunkra sok vidámságot is. Nekünk, magyaroknak különösképp, hiszen mi híresen tiszteljük a szőlőhöz, borhoz kötődő hagyományokat. Történelmi borvidékeinken pedig messze földön híres nedűk erjednek a pincék mélyén már évszázadok óta.

Mert az ősz egyben a bor ünneplésének kezdő napjait is jelenti. Ez a vidám szüret, a szőlő sajtolásának ideje, amikor a fürtökből finom mustok kerülnek a hordókba. Ilyenkor válik ízlelhető valósággá a szőlősgazdák fáradtságos munkája.

A városi népek is kiszélednek olykor ezekben a napokban. Vannak, akik a begyűjtésben segédkeznek csak, vannak kik a saját termésüket szedik odakünn. Másokat pusztán a kirándulás öröme, az őszi táj szépsége csábít ki a hegyek oldalára.

Utóbbiak őszi barangolásaik idején vessenek egy-egy pillantást a lankákon, a keményebb baktatókon kapaszkodó tőkékre. A szőlőre, amelyről tudjuk, hogy egyike az emberiség ősi idők óta ismert kultúrnövényeinek. A sumér időkben kezdett egyre népszerűbb itallá válni a bor, amivel párhuzamban egyre értékesebb és elterjedtebb kultúrnövény vált a szőlőből is, nemcsak suméroknál, de Asszíriában, Babilonban és a környező államokban is. Hazánkban ismert néhány olyan tőke, amelynek eredetét a honfoglalás előtti időre datálják.

De a kirándulók tekintsenek fel a sorok közt serényen munkálkodó szüretelőkre is. Minekután mindent szemrevételeztek, a hátizsákokból elfogyasztott elemózsia után bizonyára másképp, s jobban fog ízleni nekik a hegy leve. A bor, melyről Arisztotelész a következőket mondja:

„Az első pohár bor, amit megiszol: az egészségé,
A második: a jókedvé,
A harmadik: a bánaté,
A negyedik: a gyalázaté. "

Tímár György

Agyrém-rímek

Őszinte pincér
- Jó a főnök vadraguja?
- Olyan, mint a nadragulya.

Orvosi laborban
- Szép jó reggelt, szervusz Kálmán!
A kiműtött szerv úszkál mán?
- Nem, mivel nincs spiritusz,
s a laboráns Piri túsz.

Modern rendezés
Műláng, műfüst, műgőz, működ br>itt mind gombnyomásra működ.
Mű művésznő - rajta műmell -
műszopránján műsort műmel.