A köztisztviselői törvény módosítása

A remények és a valóság

Interjú Michalkó Péterrel, az ADOSZT elnökével

Az egész köztisztviselői kar nagy reményekkel kísérte figyelemmel a parlamenti jogalkotást. Várták, hogy a köztisztviselői törvény régóta beígért módosításából mi valósul meg. Május 29-én a parlamentben megszületett a döntés. Valóra váltjae ez a módosítás a köztisztviselők bizakodását – kérdeztük a szakszervezet elnökét.

– A köztisztviselői törvény módosítása nemcsak az ADOSZT, hanem minden köztisztviselői szakszervezet régi célkitűzése. Nagy reményeket fűztünk hozzá. A korábbi évek problémája az volt, hogy hiába „találtunk ki" egy várhatóan sokkal jobban működő köztisztviselői törvényt, minden olyan módosítás, ami pénzbe került volna, megbukott a kormány ellenállásán. A mostani törvényjavaslat előkészítésénél azokat a jelzéseket, információkat kaptuk, hogy most jelentős mértékű béremelésre és juttatásnövekedésre lehet számítani. Ezért, bár tisztában voltunk azzal, hogy komoly elvi és stratégiai hibái vannak ennek a módosításnak – csak példaként: etikai kódex, vagyonnyilatkozat, a III–IV. állománycsoport kiszervezése – mindezek mellett a várható előnyök miatt a szakszervezetek támogatták a módosítást.

– Most a törvény megszavazása után teljesülnek-e ezek a várakozások?

– Azt már látjuk, hogy rendkívül komoly ellentmondásokat tartalmaz a módosítás. Ez nagyon sok problémát és feszültséget okoz a napi gyakorlatban. A köztudatban az terjedt el, hogy közel 70 százalékos illetménynövekedés lesz a korábbiakhoz képest. Ez azonban csak bizonyos korrekciókkal igaz.

A valós helyzet az, hogy a törvény a bértáblát a felsőfokú végzettség esetében a jelenlegi maximum 3,2-es szorzó helyett legfeljebb maximum hatszorosra módosította. Ennek arányában változik az egész bértábla. A 100 százalékos bérbeállás két tábla közötti különbözetének 70 százalékát kapják meg a munkatársak július elsejétől.

Például ha valaki a régi bértábla szerint a 97 920 forint besorolás szerinti alapilletménnyel rendelkezett és az új tábla szerint 183 600 forint bruttó alapilletményre áll át, akkor a különbözet jelen esetben 86 080 forint Ennek a 70 százalékával, azaz 60 256 forinttal számolnak a finanszírozáskor. Ezek a számok az intézményen belül kialakított bérpolitika szerint – a törvényes korlátok figyelembevételével – eltérőek lehetnek.

– Az átlagok eltakarhatják a különböző állománycsoportok béremelésének eltérő mértékét.

– Világosan látszik, hogy lesznek nyertesek és vesztesek. Ez utóbbihoz tartozik a III-IV. állománycsoport. Itt nemcsak béremelés nem lesz, hanem a korábban ide besoroltak kikerülnek a köztisztviselői törvény hatálya alól és közszolgálati jogviszonyuk munkaviszonnyá alakul. Némi jó hír, hogy mind a törvény, mind a hivatal szándéka szerint ezek a kolléganők, kollégák rosszabbul nem járhatnak.

A jövő dönti el, hogy mi a különbség a ktv. által adott védettség és a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony között. Az biztos, hogy az érintettek ez év július elsejétől már nem jogosultak például a kedvezményes MÁV-igazolványra, a 35 éves jubileumi jutalomra.

A nyertesek közé tartoznak a területi szerveink felsőfokú végzettségű ügyintézői (ügyintéző I.) és a középvezetők (osztályvezető, főosztályvezető-helyettes). A kettő között helyezkednek el a középfokú végzettségű, ügyintéző II. besorolású köztisztviselők. Ők természetesen kapnak bérfejlesztést, de mértéke valószínűleg csalódást fog okozni az érintetteknek.

– Nem beszéltünk még az ADOSZT feladatairól.

– Tevékenységünknek két iránya van. Az egyik rövid távú, a másikhoz lélegzetvételnyi szünetet kaptunk. A sürgős a július elsejével esedékes bérfejlesztés végrehajtása. Az már látszik, hogy a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő alatt nem lehet megoldani a közel 14 ezer munkavállaló átsorolását. Már döntés a hivatal részéről, hogy az időbeli csúszást visszamenőleges hatályú bérfejlesztéssel kompenzálják.

Több elnöki értekezlet foglalkozott a bérfejlesztéssel. A szakszervezet ezen képviselhette a munkavállalók érdekeit, de az igazsághoz tartozik, hogy a hivatal vezetése és szakszervezet között nem alakult ki konfliktushelyzet.

A törvény világosan meghatározta a köztisztviselői körre a bérfejlesztés mértékét. Igazán csak a III. és IV. állománycsoportnál van probléma. Ők ugyanis, mivel kikerülnek a ktv. hatálya alól, nem részesülnek július elsejétől bérfejlesztésben. A hivatal vezetésével együtt úgy gondoljuk azonban, hogy ők továbbra is adóhivatalnokok, változatlanul ugyanazt a munkát végzik, mint megelőzően. Indokolatlan tehát a többiekkel szembeni hátrányos különbségtétel. Ráadásul néhány egykori ügykezelőt átsoroltak már korábban ügyintézőnek. Ezért ugyanazon munkáért, azonos végzettséggel egyik kapna bérfejlesztést, a másik pedig nem.

Mindezek alapján megszületett a döntés, hogy a két állománycsoporthoz tartozók átlag 10 ezer forint bérfejlesztésben részesülnek. Ennek forrása a hivatal illetmény-alapjának egésze. Ez átlagosan egy százalékkal csökkenti a többiek illetményét, de ennyi szolidaritás nemcsak szakszervezeti a tagságtól, hanem a többiektől is elvárható.

– Mi a másik nagy feladat?

– A közszolgálati szabályzat módosítása, ezen belül a munka törvénykönyve hatálya alá tartozók jogviszonyának rendezése.

El kell ismerni, hogy a hivatal vezetése nagyon pozitív módon viszonyul a munkavállalói érdekekhez, minden lehetséges többletet meg kíván adni. Dicséretes, hogy a személyzeti főosztály nagyon korán megkezdte a felkészülést a törvény módosításából adódó feladatokra, és így ktv. parlamenti elfogadásakor már megkaptuk a hivatal közszolgálati szabályzatának tervezetét véleményezésre.

Ez egy nagyon jelentős munka. Új szabályozások kerülnek be, a réginek szinte alig akad olyan pontja, ami ne változna. Hosszú hetekre, hónapokra van még ezzel összefüggésben munka.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a köztisztviselőitörvény-módosítás végrehajtására vonatkozóan nincs tartalmi kérdésekben különbség köztünk és a hivatal vezetése között. Egyetlen feszültséget jelentő tényező van. A III–IV. állománycsoportra vonatkozóan mi a megfelelő garanciát egy kollektív szerződésben látnánk, a hivatal vezetése pedig csak közszolgálati szabályzatot akar.

A törvény végrehajtása miatt mi mozgalmas nyár elé nézünk. Másoknak, minden kolléganőnek és kollégának ennél gondtalanabb nyaralást kívánok.

V.F.

Ktv.-módosítás, közszolgálati szabályzat

Az ADOSZT Titkárok Tanácsa 2001. június 14-én Budapesten tartott értekezletet. Ezen részt vett Hajdú Miklósné, az APEH operatív főosztálya és egyben a lakásbizottság vezetője, valamint a személyügyi főosztály részéről Varga Sándor főosztályvezető és dr. Bérczes Kamilla fogalmazó, továbbá Nagy János elnöki tanácsadó. A titkárok tájékoztatót hallgattak meg az APEH lakásalapjának működéséről, a köztisztviselői törvény módosításáról, a végrehajtásából adódó személyügyi és érdekegyeztetési feladatokról és az APEH közszolgálati szabályzata módosításának tervezetéről.

Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke először Nagy Jánosnak a nyugdíjba vonulása alkalmából tárgyjutalmat adott át. Emlékeztetett rá, hogy a kitüntetett véleményével, tanácsaival számtalan esetben segítette az ADOSZT Titkárok Tanácsának munkáját.

Hajdú Miklósné előadásában részletesen ismertette a lakásalap közel tizennégy esztendős fejlődését. A kezdeti, 1988. évi 10 millió forintnyi keret mára a 2001. évi 40 milliós feltöltéssel és az ez évi körülbelül 50 milliót kitevő visszafizetések összegével megközelítőleg 90 millió forintra emelkedett. Az eddig kamatmentes munkáltatói lakáskölcsönből részesült 2000 APEH-alkalmazottból még 1100-an mintegy 150 millió forintot törlesztenek napjainkban.

Az előadó elmondta, hogy időről időre gondot jelent bizottságuk számára a beérkező kérelmek megalapozatlansága, és a nem megfelelő jövedelemigazolások. Komoly fejtörést okoz a bizottsági tagoknak a még méltányolható igényszint meghatározása. Az alap létrehozásának célja fiatal, a kisebb keresetű, viszonylag rosszabb szociális körülmények közt élő és a nagycsaládos munkatársaink lakáshoz jutásának elősegítése. Az eredeti elgondolásokkal ütközik az, amikor a második lakás megszerzéséhez nyújtanak be egyesek pályázatot. Ugyancsak érthetetlen, hogy egyesek az építésügyi törvényekkel szinkronban levő és egyértelmű szabályozás ellenére felújítás céljára kívánnak munkáltatói kölcsönhöz jutni. Gyakori hiba a határidők be nem tartása.

Az alap évenkénti feltöltése még nem nyújt lehetőséget az egyénenkénti egymillió forintos felső korlát oldására, pedig a lakáspiaci árakhoz viszonyítva az adható legmagasabb összeg elenyésző hányada egy lakás bekerülési árának.

Végül Hajdú Miklósné a lakásalapról, a kölcsönigénylés feltételeiről szóló korrekt tájékoztatás megismertetéséhez kérte az ADOSZT tisztségviselőinek segítségét.

Varga Sándor főosztályvezető a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (ktv.) 2001. május 29-én elfogadott módosításáról adott mindenre kiterjedően tájékoztatást.

Felhívta a figyelmet a különböző, a nyomtatott és elektronikus sajtó által helytelenül sugallt alaptalan elvárásokra. A híradások átlagosan 70 százalékos köztisztviselői illetményfejlesztésről (emelésről) szóltak. Arról van szó azonban, hogy a 2001. június 30-ig érvényes, illetve a 2001. július 1-jén hatályba lépő bértábla közötti különbözetet 2001. július 1-jét követően kb. 70 százalékos mértékben rendezik. A fennmaradó, megközelítőleg 30 százalékos különbözetről 2001. december 31-ig meghozandó külön törvény rendelkezik majd.

Általánosságban nem változott a törvény „beskatulyázó" jellege, sőt talán még erősödött azáltal, hogy az azonos munkakörben, azonos szolgálati idővel rendelkezők közötti differenciálás – az illetmények megállapítása során alkalmazható – mértékét 60 százalékról, összesen 40 százalékra mérsékelte. Ez a kiemelkedő munkát végző kollégákra nézve méltánytalan, mert szűkíti az anyagi elismerésük lehetőségeit. Az illetmények differenciált megállapítását a korábbinál szigorúbb és rendszeresebb, 2003. január 1-jétől évenkénti egyéni értékeléshez köti a törvény.

Szerencsére a törvény szerint egyénileg adható jutalom maximum hathavi illetménynek megfelelő felső korlátja az APEH és a VPOP tekintetében nem érvényes. Ez a mozgóbérrendszer további fenntartását teszi lehetővé, egyelőre 2002. december 31-ig.

A törvény pénzügyminisztériumi jog- és hatáskörbe utalta az APEH-nél alkalmazandó vezetési szintek meghatározását. Ezzel sikerült megfelelő jogi szabályozást találni az APEH és területi szervei vezetői szintjeinek megőrzésére. Kedvezően alakult az idegen nyelvek ismeretét honoráló nyelvpótlék, amely alanyi joggá válik. A 35 éves jubileumi jutalmat szintén elfogadták.

A ktv. módosításának lesznek nyertesei. Másoknak majd szerényebb mértékben javul a helyzetük, és lesznek olyanok, akiknek nem hoz majd semmiféle javulást. Utóbbiak sajnos nyilvánvalóan azok lesznek, akiknek az illetménye az új bértábla szerint számított 120 százalékos szinten állnak. Tekintettel arra, hogy a ktv. végrehajtására még nem születtek meg a kormányrendeletei, ezért az APEH rendelkezésére álló keret sem ismert még.

Bonyolult a helyzet az ügykezelők és fizikai dolgozók esetében. Július 1-jével kikerülnek a ktv. hatálya alól a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá. Ennek ellenére a hivatali vezetés elhatározott szándéka, hogy az érintettek sem most, sem a későbbiek során ne szenvedjenek hátrányt a megváltozott munkajogi megítélésük miatt. Keresi a hivatal annak lehetőségét is, hogy a majdan július 1-jével végrehajtandó illetményfejlesztésből részesülhessen az érintett mintegy 1300 fő.

Újraszabályozzák a napidíjat, amely alapján félő, hogy megszűnik a jogalap a kifizetésére olyan esetekben, amikor munkatársak a területi szervük székhelyén kívül, de az illetékességi területükön belül végzik a feladatukat. Ugyanakkor a ruházati költségtérítés alanyi jogosultsággá válik az illetményalap 150 százalénak megfelelő mértékben.

A közigazgatási vizsga és a kapcsolódó területek szabályozása változik. A törvényi változás hatálybalépése előtt már megállapított szakvizsgapótlék beépül az illetménybe, ezzel természetesen az érintettek beállási szintje növekszik. A vizsga 3 éven belül mindenki számára kötelező, ennek hiányában a visszasorolás megszűnik, de az érintett illetménye nem emelkedhet.

A ktv. változásaival alapvetően fontossá válik a munkáltatói jogkörök átfogó szabályozása, mert az átruházott munkáltatói jogkör másnak már nem adható át tovább.

Nagy János elnöki tanácsadó tájékoztatást adott a törvény végrehajtásához kapcsolódó és az illetményfejlesztés tervezésére vonatkozó munkákról. Mivel az ügyben ez ideig megtartott elnöki értekezletek előterjesztései előzetes munkaanyagok, ezért a számszerűsített összegek ismertetésétől el kellett tekintenie. Megerősítette, hogy a fejlesztésből egyetlen területet, még a ktv. hatálya alól kikerülő III–IV. állománycsoportot sem kívánják kizárni.

A tervezések során több szempontot mérlegelték. A KAIG és a legnagyobb létszámú fővárosi székhelyű igazgatóságok, valamint a három főosztályos területi szervek sajátosságait figyelembe kellett venni, hiszen a ktv. a területi szervek vezetői számára is vezetői pótlékot állapított meg. Ezen túlmenően a felsőfokú végzettségűek illetménypótléka is emelkedik szerződésben, vagy csak az egyéni munkaszerződésekben rögzíthetők, illetve köthetők ki. A néhány vitatott kérdéskör kollektív szerződésben való rögzítése mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltató részéről is nagyobb garanciát jelentene. Ugyanakkor ennek előkészítése és megkötése a tartalmi, formai, eljárásjogi követelmények miatt igen időigényes feladatot ró elsősorban a szakszervezetre nézve az üzemi tanácsok vagy üzemi bizalmiak megválasztása miatt.

Horváth István személyügyi főosztályvezető-helyettes röviden cáfolta a kollektív szerződés megkötésére irányuló kölcsönös kényszerhelyzetet. Véleménye szerint még a vitatott kérdéseket is megnyugtató módon szabályozza a közszolgálati szabályzat. Álláspontja szerint feleslegesen költene a hivatal az üzemi tanácsok működtetésére olyan pénzeket, melyek egyéb, hasznosabb helyen is felhasználhatók.

Végül a jelenlévők nyolc „igen", tizennégy „nem" szavazattal és egy tartózkodással a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó előterjesztést elutasították, majd tizennégy szavazattal, nyolc ellenszavazat és egy tartózkodás mellett a közszolgálati szabályzat tervezetének elfogadása mellett döntöttek.

Pető Ferenc

In memoriam

Dr. Csizmadia Ferenc, az APEH Békés Megyei Igazgatósága igazgatója ötvenkét éves korában, 2001. május 9-én tragikus hirtelenséggel elhunyt.

1948. október 10-én Orosházán, egy háromgyermekes földműves család elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Fiatal technikusként az orosházi Mezőgép Vállalatnál kezdte meg a munkáját, majd az Alföldi Kőolajipari Gépgyár beruházási előadója lett, hogy innen az Orosházi Állami Gazdaságba vigye útja, ahol tíz évig dolgozott. Közben 1984-ben jogi doktorátust szerzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően 1985-ben a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Békés Megyei Igazgatósága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogügyi főelőadója lett. Folyamatosan tanulva 1989-ben adóügyi, 1990-ben pedig szaküzemgazdászi szakképesítést szerzett. 1991. november 15-én nevezték ki az APEH Békés Megyei Igazgatóságának igazgatójává.

Felesége és öt gyermeke gyászolja. Beosztottai szerették és becsülték szakmai igényességéért, humoráért és humánus gondolkodásmódjáért.

Dr. Csizmadia Ferencet – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal saját halottjaként – 2001. május 23-án Orosházán helyezték örök nyugalomra. Temetésén a hozzátartozók és rokonok mellett munkatársai, ismerősei, barátai nagy számban rótták le kegyeletüket.

Munkatársai nem búcsúznak, csak elköszönnek tőle, mert lelkükben tovább él.

Nőtt az APEH bevétele

Az adóhivatal államháztartási bevételei tavaly 4160 milliárd forintot tettek ki, ami 16 százalékkal haladja meg az 1999. évit.

Az APEH elmúlt évről szóló beszámolója szerint az államháztartás bevételeit kedvezően befolyásolták az ellenőrzési és hátralékbehajtási tevékenységekből származó többletek, amelyekből összesen 198 milliárd forint folyt be, 35 milliárddal több, mint egy évvel korábban.

A kiemelt adó- és járulékbevételek 4044 milliárd forintot értek el 2000-ben, szemben az előirányzott 3984 milliárd forinttal, és az 1999. évi 3468 milliárd forinttal. A kiemelt adók közül az előirányzottnál kevesebb folyt be társasági adóból. Az szja-bevételek 1999-ben 770 milliárd forintot, míg az áfa 942 milliárd forintot tett ki.

APEH Baranya Megyei Igazgatósága

Jó hangulatú munka

A pécsi igazgatóság épülete három évvel ezelőtt korántsem nyújtott ilyen esztétikai élményt, ilyen kényelmet a dolgozók és az ügyfelek részére. Az épületegyüttes Pécs központjában található. A külső falak élénk bordó és sárga színükkel keltenek jó hangulatot. A falak által közrezárt udvarban megfelelő parkoló található, s ami meglepő: mindenfelé virágok. Az ablakokba és a földre helyezett virágládákban színpompás szirmú növényeket és örökzöldeket helyeztek el.

Mintha nem is egy hivatalos helyre érkezett volna az ember. Az épületben makulátlanul tiszta, hosszú, járólapokkal fedett folyosó vezet a parkettás, szőnyeges irodákba. Itt is zöldellnek a szobanövények, a falakat képek, színes kárpitok, fényképek borítják – ezzel igazolva a hivatal magas számú női dolgozóinak ízlését, munkahelyének otthonos hangulatával kapcsolatos elvárásait. A feladatok elvégzéséhez megvan a szükséges technikai felszereltség, általában két revizorra jut egy számítógép. Osztályonként egy-egy mikrohullámú sütővel, hűtővel, szagelszívó berendezéssel felszerelt konyha áll a dolgozók rendelkezésére, kényelmére.

Kesjár János igazgató a hivatal eredményeiről, munkakörülményeiről

– Baranya megye az ország legdélebben elhelyezkedő megyéje. Egykor arculatát elsősorban a nehézipar határozta meg, mára átalakult, a mezőgazdasági tevékenységek jellemzik. A megye településszerkezetét tekintve Pécs központú. Véleményem szerint a miénk az ország egyik legjobb igazgatósága. Alacsony a fluktuáció és átlag feletti a felsőfokú végzettségűek aránya, így az eredményeink is kimagaslóak. Pécs egyetemi város, így a megüresedő helyeket többlépcsős felvétel során, komoly kiválasztási kritériumok alapján tudjuk betölteni.

Nagy energiát fektetünk a tájékoztatásra, mert el kell fogadtatnunk az adózást. Fontosnak tartjuk, hogy az ügyfél ne legyen kitéve felesleges zaklatásnak, ne kelljen sorba állnia, törvény által megszabott határidőn belül kapjon választ kérdéseire. A nagy adózók, vállalkozók könyvelőivel kapcsolatban érvényesítjük az előzetes megismeréshez való jogot.

Mivel a megye mezőgazdasági terület, így azokra az egyszerűbb emberekre is gondolni kell, akik ebből biztosítják családjuk megélhetését. Őket a helyszínen, illetve az önkormányzaton keresztül igyekszünk tájékoztatni.

Az adózók is segítettek a nyilvántartási rendszerünk kialakításában, így naprakész, pontos információval rendelkezünk, mely megbízhatóbbá teszi munkánkat. Elvárható tőlünk, hogy eljárásunk korrekt, törvényszerű legyen, udvariasan beszéljünk. Ez egy küldetés, ha az ügyfél nem is viselkedik az elvárható módon, nekünk akkor is alázatosnak, szolgálatkésznek kell lennünk.

A megye nem tartozik a visszaélésekkel különösen fertőzött területek közé. Leginkább csak jogi félreértésből adódó hiányok fordulnak elő.

Végrehajtási tevékenységünk is eredményes, harmadik éve folyamatosan csökken a kinnlevőségünk. Válságmenedzselésünkben nem az a cél, hogy tönkretegyük a gazdálkodókat, hanem az, hogy működjön tovább eredményesen, és maradéktalanul teljesítse kötelezettségét.

Igazgatóságunk szakmai összetétele kedvező, a vezetői kör nagy tapasztalattal bír. Mind a szakszervezeti, mind az igazgatósági rendezvényeket felhasználjuk arra, hogy munkatársaink átérezzék tevékenységünk fontosságát. Munkakörülményeink az átlagosnál kicsit jobbak. A két épületben való elhelyezés ugyan akadályozza kissé a napi kapcsolattartást, de ilyen magas dolgozói létszámnál ez elkerülhetetlen.

Az ügyfélszolgálati helyiséget is felújították. Három éve még problémák adódtak abból, hogy sokan dolgoztunk kis helyen, így sérülhetett a titoktartás, azonban mára megoldódott a helyzet.

1992 óta folyik nyelvképzés a dolgozóink között az igazgatóság támogatásával. Pár év múlva talán már nemzetközi ellenőrzéseket kell folytatnunk, így francia, angol és német nyelvet tanulhatnak a dolgozóink – zárja le a beszélgetést az igazgató.

Ötvenszázalékos szervezettség

Iván László (képünkön) szakszervezeti titkár munkatársai, és irodájában felhalmozott díjai tanúsága szerint kiemelkedő sportoló. Az igazgatóságon ő rendelkezik a legtöbb sporteredménnyel, sorra nyerte meg a teniszversenyeket. Most nem a sporthoz fűződő viszonyáról, hanem az igazgatóság szakszervezeti életéről kérdeztük. Így kezdi az ismertetést:

– Az alapszervezet tudomásom szerint a legszervezettebb az igazgatóságok között, a dolgozók fele szakszervezeti tag. Talán meglepő, de vezetőink is szakszervezeti tagok. Azért működhetünk így együtt, mert közösek a céljaink, a munkakörülmények jobbítása, a jó hangulat, az elégedettség, az életkörülmények javítása. Itt helyben az a legfontosabb feladatunk, hogy mozgósítsuk dolgozóinkat a rendezvényekre, és felkaroljuk az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

– Milyen rendezvényeket szerveznek?

– Örömteli meglepetésként ért, hogy önállóan szerveztek egy szellemi vetélkedőt. Nem tudtunk róla, csak amikor meghívtak rá bennünket. Végrehajtási egységünk idén a város repülőterén tartott majálist. Minden évben szervezünk három szakmai napot a környező megyékben. Tolna, Somogy és Baranya megye rendezi meg. Mind jó hangulatú barátkozások, illetve sportnapok. A nők napja is minden évben baráti összejövetel. Az év végi programjaink is mindig kellemes meglepetéseket hoznak. Mivel négyszáznál is többen dolgozunk ebben a nagy épületegyüttesben, a hétköznapokon nem találkozhatunk mindenkivel. Mikulás-napi ünnepségeket előadók meghívásával tesszük emlékezetessé. A nyugdíjasnapon meghívjuk a megérdemelt pihenésüket töltő egykori kollégákat, tájékozódunk hogylétükről, s ha tudunk, igyekszünk támogatást adni.

– Hogyan segítik a tagokat?

– A horvátországi üdülőt az idén 15–20 család veszi igénybe. Szociális bizottságunk nagy hangsúlyt helyez a szülési segélyezésre és a rokonoknak nyújtott anyagi juttatásokra a sajnálatos halálozási ügyeknél. Beiskolázási segély, a táppénzen lévők segítése is komoly anyagi juttatást jelent. Odafigyelünk munkatársainkra: ha tehetjük, elébe megyünk a kérésüknek, és segítünk. Várjuk a ktv. hatályba léptetését. Senki sem elégedett jövedelmével, de a pályakezdők, a kisgyermekesek, az otthonukat most alapítók különösen nehéz helyzetben vannak.

– Mi a munkájukon kívüli tevékenységük, hobbijuk?

– Gáspár Klára festményei sok örömöt okoznak. Tudtuk róla, hogy szeret alkotni, így amikor meg akart ajándékozni, arra kértem, fessen egy képet az irodámba. Azóta szép dekorációként díszítik falamat festményei. Az egyik hétvégén pár kolléga elment kosárfonótáborba, és tudunk olyan munkatársakról, akik kosaraznak, teniszeznek vagy futballoznak a megyei csapatban. Mindezekről azonban általában csak a sportnapokon elért eredmények alapján szerzünk tudomást.

Az ügyfélszolgálat

A megújult és a többi irodához hasonlóan virágok elhelyezésével barátságosabb ügyfélszolgálati helyiségről, az ügyfelekkel való kapcsolatról Huber Évát kérdeztük.

– Az ügyfelek fogadása korábban, a mostaninál jóval kisebb helyiségben történt. Ma már el vannak egymástól különítve a problémájukról beszámoló kliensek, nem hallgatnak bele egymás dolgaiba. A várakozásuk is kulturált, kényelmes környezetben történik Sokat számít, hogy nem kell hosszú sorban álldogálniuk. Tapasztalatom szerint szívesebben betérnek hozzánk az emberek, mint korábban.

Külön előny, hogy itt egy helyen intézhetnek mindent, nem kell több irodát felkeresniük. Ide bárki bejöhet, beléptetési rendszerünk csak a szoba ajtaján túl lép életbe. Külön telefonszoba biztosítja, hogy az állandó telefoncsörgés ne zavarja a betérőket és a velük foglalkozó munkatársainkat. Egy közepes forgalmú napon közelítően 350-en keresnek fel bennünket személyesen, és úgy 70 telefonon történő kérdésre, problémára kell választ adnunk.

Más-más kérdésekkel foglalkoznak ebben az irodában a kollégák – bevallási reklamációk, adókönyvelés, egyeztetés, támogatások, általános tájékoztatás, jövedelemigazolás, adóigazolások, adónyilvántartások, adókártyával történő ügyintézés. Egy kolléga az elkülönített szobában fogadja a közvetlen telefonokat.

A bővítési munkálatok előtt, a jóval szűkösebb szobában hat kolléga fogadta az ügyfeleket egy „u alakú" asztalnál. A közeljövőben be szeretnénk vezetni az ügyfélhívó rendszert, így a kiadott számok szerint kérhetjük asztalunkhoz az ügyfeleinket.

Pintér Melinda

Tények, adatok Baranya megyéről

A gazdasági környezet

A rendszerváltást követően a korábbi jövedelemtermelő ágazatok súlyos válságba kerültek. Emiatt Baranya megye gazdaságát azóta is kiheverhetetlen sokk érte: a bányászat megszűnésre ítéltetett, a könnyűipar összeomlott, az idegenforgalom és a bevásárlóturizmus (délszláv válság következtében) a korábbi töredékére zsugorodott.

Ehhez hozzájárul az, hogy Baranya az ország egyik legelzártabb megyéje. Az infrastruktúra hiánya miatt belátható időn belüli javulás nem várható.

A közlekedési hálózat hiánya, illetve a meglévő úthálózat elavultsága és túlterheltsége miatt a megye tényleges, kilométerekben mért távolságánál sokkal távolabb esik a befektetőknek, a külföldi tőkének. Így nem meglepő, hogy az ipari parkok és vámszabad területek döntő többsége az ország északi felében van.

A megye hét régiója közül négyben a tartós munkanélküliek aránya 1995 óta meghaladta az országos átlag 1,33-szorosát, így a sásdi, sellyei, siklósi és szigetvári térséget a kormány a rendeletével tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek minősítette. A jobb megélhetés reményében a folyamatos elvándorlás tovább rontja a megye gazdasági helyzetét.

Az aprófalvas településszerkezet és az ehhez kapcsolódó alacsony népsűrűség az előbbi problémákat tovább erősíti.

A régióra jellemző alacsony tőkeellátottság, és döntően kisvállalkozói struktúra egyenes következménye, hogy a piac válaszreakciói megkésettek és nem eléggé hatékonyak.

A megye gazdaságának az alábbi jellemzői vannak a vállalkozások előző évi teljesítményéről számot adó áfa-bevallások alapján:

A korábbi dinamikus értékesítésnövekedési mutatók után az 1999-ben tapasztalt kifulladást követő múlt évi gyenge teljesítmények a régió vállalkozásainak további kiszorulását jelzik a nem megyei székhelyű „multik" betelepülésével történt piaci újrafelosztásban.

A külpiacok felé történt megelőző nyitási sikerek sem bizonyultak tartósnak, a korábbi 79, majd 24 százalékos mértékű kivitelbővülés után a megye gazdasági szereplői az elmúlt évre vonatkozóan folyó áron már csak 13 százalékos exportnövekedésről adtak számot.

Az adóalanyok száma és összetétele

A megyei vállalkozások megoszlása gazdasági ágak, illetve méretnagyság szempontjából is egy torz struktúra képét mutatják: legnagyobb számban nem az új értéket létrehozó, termelőtevékenységet végzőkkel találkozhatunk (a leggyakoribb tevékenység a kereskedelem és a különféle szolgáltatások: ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások), valamint döntő többségében a mikro- és kisvállalkozási méret a jellemző.

Kedvező, hogy a vállalkozások megoszlása stabilizálódott, valamint a korábbi csökkenés után ismét emelkedik a különféle vállalkozási formák száma. Sajnálatos viszont, hogy a növekedés mögött a tényleges gazdasági teljesítmény szempontjából nem meghatározó mikro- és kisvállalkozások számának növekedése áll (bt.-k, egyéni vállalkozók és adószámhoz kötött tevékenységet folytató magánszemélyek), hiszen a megye adottságait, a jövedelemtermelő képességet, és a fejlődést a társas vállalkozások száma mutatja. A jogi személyiségű és ezen belül a meghatározó kft. formában működők száma egyre kisebb ütemben emelkedik.

Az igazgatóság jelenlegi nyilvántartásaiban 45 158 működő vállalkozás szerepel. A megye gazdasági teljesítményeiben meghatározó társas vállalkozások száma 13 872, ami a vállalkozások mintegy 31 százalékát teszi ki. A magánvállalkozók száma (az adószámos magánszemélyekkel együtt) 62 százalékos részarányt képviselt. A fennmaradó 7 százalékot az egyéb, főképp nonprofit szervezetek tették ki. Személyi jövedelemadó 87 000 magánszemély fizet.

A bevételek alakulása

A kiemelt adónemek bevétele bruttó 46,8 milliárd forint volt, ami 8,6 százalékkal volt magasabb a megelőző évnél. A nettó módon számított 23 milliárd bevétel 25,1 százalékos növekedése a kiutalt adók korábbinál alacsonyabb összegéből adódik.

Az áfa-befizetések nagyságrendje nem haladta meg az 1999. évi értéket, míg a törvényi változások hatására a visszaigényelt áfa 4 százalékkal maradt el a megelőző évtől.

A személyi jövedelemadó bevételi többlete 13,9 százalékot tett ki, ami nettó módon a kiutalt adó alacsonyabb összege miatt 15,7 százalékos bevételi többletet eredményezett. Az országos átlagtól elmaradó jövedelemkiáramlás következtében az szja-bevételek degresszíven növekvő tendenciát mutatnak.

A társaságiadó-befizetések 16 százalékkal emelkedtek, míg az ezen adónemre történő kiutalások ennél kissé nagyobb mértékben (17,7 százalék) nőttek.

A legnagyobb költségvetési bevétel a társadalombiztosítási járulékból származott, ez a 36 milliárd forint csaknem 17 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

Az egészségügyi hozzájárulás 14 százalékkal emelkedett, így év végére meghaladta a 6,3 milliárd forintot.

A jövedékiadó-törvény értelmében 1998. IX. 1-jétől a dohánytermékek utáni áfa befizetése a vám- és pénzügyőrséghez történik, míg a dohányipar levonható adója az adott hivatalhoz beadott bevallásaiban jelenik meg. Ebből következően a kiemelt adónemek (áfa, szja, társasági adó) összesített bevétele 1999-ben látszólag visszaesett. Ugyanakkor a járulékintegráció következménye, hogy szintén ez évtől kezdődően a társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás befizetése az APEH-igazgatóságoknál történik.

Az adóigazgatási tevékenység

A korábban ideiglenesen működtetett két ügyfélszolgálat helyett folyamatosan működő kirendeltségek vannak. Így a megyeszékhely mellett négy városban található teljes körű szolgáltatást nyújtó kirendeltség.

A bevallások feldolgozása folyamatos és ütemes volt, a torlódások, illetve határidőcsúszások elkerülése érdekében ideiglenes átvevőhelyet létesítettek.

2000-ben az igazgatóság 236 794 különféle bevallást dolgozott fel. Ez számában 61 százaléka csak a korábbi mennyiségnek, de az egyes bevallások összevonása következtében a bevallások bonyolultsága nőtt, így a feldolgozás és főként a javítás több időt vett igénybe.

A folyószámla-egyeztetési munkálatok során az egyéni vállalkozók és a magánszemélyek részére 41 032 folyószámlát postáztak, amelyből mintegy 28 ezer volt pótlékkal érintett. Az adózók 7 százaléka, 2877 fő tett észrevételt a folyószámlával kapcsolatban.

A kiadott adó- és jövedelemigazolások száma 29 százalékkal emelkedett, 12 361 volt. Az adóigazolásokkal egyidejűleg rendezett hátralékösszeg 14 százalékkal volt magasabb, mint korábban, értéke meghaladta a 605 millió forintot.

Kiemelt feladat volt az 57 182 adózó által benyújtott szja-bevalláshoz kapcsolódó 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozat rögzítése és javítása, melyet határidőre befejezték.

Az ellenőrzési tevékenység

Az igazgatóság 2000-ben összesen 11 336 ellenőrzést (ebből 3847 adóellenőrzést és 7489 célellenőrzést) végzett. Ez 35 százalékkal több, mint a megelőző évben lefolytatott ellenőrzések száma.

A visszaigénylések ellenőrzésére 482 esetben került sor, a jogosulatlan igény címen visszatartott 980,4 millió forint 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi visszatartásnál. Folyamatos növekedést mutat a kiutalás előtti ellenőrzések hatékonysága: míg 1999-ben az egy vizsgálatra jutó visszatartott összeg 1,6 millió forint volt, addig 2000-ben ez már meghaladta a 2 millió forintot.

Az ellenőrzések során feltárt adóhiány összege 2375,9 millió forintot tett ki, amely 24 százalékkal haladta meg a megelőző évi értéket. A megállapított nettó adóhiány 82 százaléka vált jogerőssé, melyek alapján 978,2 millió forint adóhiány és 8,5 millió forint járulékhiány folyt be.

Az ellenőrzések során 55,6 millió forint járulékkülönbözet került megállapításra, ez 71 százalékos növekedést jelent. Itt a jogerős megállapítás 74 százalékos volt.

Továbbra is kiemelt feladatként kezelik a jövedelem eltitkolását célzó magatartások felderítését. Ennek érdekében 22 százalékkal több, 1866 db operatív ellenőrzést folytattak le. Ezen belül a nyugtaadási kötelezettségi ellenőrzések számát 25 százalékkal növelték. A megállapítások aránya a korábbi 37,6 százalékról 42,4 százalékra emelkedett.

A kiszabott mulasztási bírság 46 millió forint volt, ami 33 százalékkal magasabb a korábbi összegnél. A mulasztókkal szemben átlagosan 58,7 ezer forint szankciót alkalmaztak, ami megegyezik az előző évi bírságátlaggal.

Üzletbezárásokra 66 alkalommal került sor, szemben a korábbi 51 esettel. Bezárásra 40 üzlet esetében nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, 17 esetében igazolatlan eredetű áru forgalmazása, és 9 üzletnél be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt került sor.

A piac- és közterületek ellenőrzése céljából társszerveikkel közösen 219 ellenőrzést végeztek, melyek 62 százaléka során állapítottak meg hiányosságot. A kiszabott bírság átlagosan 49 ezer forint volt.

A behajtási tevékenység

Az igazgatóság kiemelt feladata a hátralék kezelése és csökkentése. A végrehajtásra átadott ügyek száma az előző évhez viszonyítva jelentősen megnőtt, minek következtében az egy végrehajtóra jutó ügyek száma másfélszeresére emelkedett.

A behajtás eredményeként 4176 millió forint folyt be adó- és járuléktartozásra, amely 32 százalékkal magasabb az 1999-ben beszedett hátraléknál.

Az új végrehajtási ügyekben a bankszámlával rendelkező adózók esetében a behajtást azonnali beszedési megbízás kiadásával kezdték, ami 4169 esetben történt. Nagyobb hangsúlyt fordítottak a munkabérletiltásokra és a követelésfoglalásokra, melyek száma a korábbi 168, illetve 50-nel szemben az elmúlt évben 273, illetve 116 volt. Ingatlan foglalására 698 esetben, míg ingóság foglalására 216 esetben került sor.

Az adótartozás megfizetésének végső eszközeként 152 esetben voltak kénytelenek a lefoglalt vagyontárgyakat árverésre meghirdetni. A 113 ingó és 39 ingatlan árverésből 62 volt eredményes.

Az elmúlt év során ugrásszerűen megemelkedett a felszámolási kérelmek száma. A megyében 2000. december 31-én 335 felszámolási eljárás volt folyamatban. Az év során 144 eljárás indult saját kezdeményezésre.

A folyamatban lévő végelszámolási eljárások száma év végén 175 volt, amelyből a tárgyévben 146 indult.

Év végéig 3431 fizetési könnyítési határozatot adtak ki, melyből elsőfokon 2985 emelkedett jogerőre.

A fizetési könnyítési kérelmek elbírálásakor fokozott figyelmet fordítottak a bizonyítási eljárások lefolytatására, így helyszíni szemlét, földhivatali megkeresést kezdeményeztek a tényállás tisztázására.

A dolgozói létszám

A 2000. évi tevékenységet az előirányzott feladatokat jól képzett szakembergárdával, eredményesen oldották meg. A dolgozók szakmai továbbképzése a bővülő feladatok követelményeinek megfelelően folyamatosan történt.

Az 1999. évi járulékintegrációból adódó létszámemelkedés után az igazgatóság átlagos dolgozói létszáma 435 fő volt. A folyamatos létszám racionalizálás eredményeként jelenleg 417 fő szerepel a Baranya megyei igazgatóság létszámnyilvántartásában. Ennek 7 százaléka vezető, 85,4 százaléka ügyintéző, 5,8 százaléka ügykezelő és 1,7 százaléka fizikai besorolású. Az ügyintézők harmada revizor, 13 a jogászok, 6 százalék pedig a végrehajtók aránya.

A dolgozók közel 51 százaléka rendelkezik magasabb szakmai képzettséggel (egyetem, főiskola), 48 százaléknak pedig középfokú szakirányú végzettsége van. A felsőfokú végzettségűek aránya folyamatosan emelkedik.

A fluktuáció 2000-ben 7,5 százalék volt. A szakszervezeti tagok száma 212 fő.

A szivárvány színeiben a pályákon

Az APEH XIV. sportnapja

Május 26-án és 27-én tartották meg az idei „tatai sportnapokat". A tizennegyedik alkalommal szervezett rendezvény sok APEH-dolgozót megmozgatott, akik pedig nem sportoltak, azok is tartalmas és szórakoztató kikapcsolódási lehetőségek közül válogathattak.

Verseny és kikapcsolódás

A számos jelentkezőt két helyen szállásolták el: a sportversenyeknek helyet biztosító, Tatán található olimpiai edzőtáborban, és a korábbi évek sportnapjainak helyszínén, az Ifjúsági táborban. Már május 25-én, az érkezés napján is színes programmal várták a munkahelyükről érkező dolgozókat és a velük tartó rokonokat, barátokat, közeli ismerősöket. Délután úszás, szaunázás, teke pihentethette a folyamatosan érkező vendégeket, este pedig kabaréműsor és koncert késleltette a következő nap versenyzőinek pihenését.

A szombati ünnepélyes megnyitó után a résztvevők birtokukba vehették az olimpikonjaink által is kedvelt, nagyon magas színvonalon kiépített és karbantartott edzőtábort. A vakító napsütést egyetlen felhő sem zavarta meg, tíz óra táján már minden pálya felől hangos drukkolást, éljenzést lehetett hallani. A kilátogatók legnagyobb része rendszeres résztvevője az évenként megszervezett sportnapoknak. A választható sportolási lehetőségek szinte sorra sem vehetők: asztalitenisz, röplabda, súlylökés, labdarúgás, futás… A szabadprogramokon túl összesen tizenkét sportágban indulhattak az egyéni, illetve csapatba verődött jelentkezők.

Egyesek, elmondásuk szerint, csak a kikapcsolódás, az örömteli együttlét miatt jöttek el, míg mások valóban komolyan vették a sporttársak kihívását. Amerre a szem ellátott, jólesőn kifáradt versenyzőket, kézen fogva sétáló párokat, ugrándozó gyerekeket követhetett tekintetével a nézelődő. Több APEH-dolgozó véleménye megegyezett abban, hogy ez egy jó alkalom a kikapcsolódásra. A hivatalban egész nap ülnek, itt viszont szabadon lehet mozogni. Örömmel köszöngettek jelenlegi, és már nyugdíjba vonult, mosolygós kollégáiknak. Mások a családi program lehetőségét látják a rendezvényben. Leginkább csak nézik a programokat, és a zöldellő füvön önfeledten játszadozó gyermekeiket.

Persze versenyeztek olyanok is, akiknek életében sokat jelent a fizikai erőnlét optimális szinten tartása. Baumann Ildikó, a SZTADI igazgatóhelyettese évek óta teniszezik a rendezvényen, de sok más ágban is szívesen indul. Nemcsak itt, hanem mindennapjaiban szintén nagy szerepet szán az aktív sportolásnak. Elmondása szerint az „izzasztó kikapcsolódás" mellett figyelmet fordít a résztvevőkre is, mert már több szoros barátság kialakulását követhette figyelemmel ezeken a napokon.

Iván László neve, mint a veretlen teniszbajnoké kering az e sportágat figyelemmel kísérő látogatók között. A Pécsett dolgozó szakszervezeti titkár évek óta elviszi a győztesnek járó díjat. Az első sportnap óta rendszeresen jár ide, nagyon szeret itt lenni. Egyre szebbnek, szervezettebbnek látja a rendezvényt, örül, hogy ma már a teniszezni is lehet. Életének egyik fontos eleme az aktív sportolás: pingpongozik, futballozik, síel, kenuzik, de a teniszt tartja igazi szerelmének. Örül, amikor egy-egy méltó ellenfelét csak hajszál híján sikerül legyőznie, mint idén dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot.

A hivatal támogatja a sportnapokat

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsnak, az APEH elnökhelyettesének véleménye szerint nagy eredménye a tatai sportnapoknak, hogy összehozza a hivatal 13 500 fős kollektívájának egy részét. Ekkora tömeg szinte egy kisebb ország hadseregének felel meg, és ezt a csapatot gyakorlatilag lehetetlen összeszedni. A sportnap alkalmas arra, hogy a munkatársak ne csak a hivatali szinten találkozzanak egymással.

Sokáig ő nem tudott részt venni a sportnapokon, mert a 90-es években a Pénzügyminisztérium csapatában versenyezett, és hétvégenként bajnokságokon vett részt. Manapság is aktív életet él: túrázik kenuval, biciklivel a feleségével, télen pedig síelni mennek. Véleménye szerint az APEH azért is támogatja a tatai napok szervezését, mert a csapatszellem erősítéséből jó munka alakulhat ki. Szakszerűségi szempontból ezért éri meg a hivatalnak támogatni a rendezvényt. E napok igazi lényege azonban az, hogy a dolgozók összejönnek és jól érzik magukat. A zárt verseny azért célszerű, mert az adóhivatali dolgozók nem állnak a népszerűségi lista élén, így jobb, ha együtt kapcsolódnak ki. Több kisebb sportnapot is szerveznek, de egyértelműen ezen jelennek meg a legtöbben.

Most sportoltak is

Nagy József ötödik éve főszervezője a rendezvénynek. A sportnapok megvalósításának nehézségeiről és szépségeiről kérdeztük.

– Az, hogy eljutottunk idáig, a Varga Árpád-féle csapatnak köszönhető. Az első kilenc ilyen jellegű rendezvényt az ifjúsági táborban szervezték meg. A rossz időjárás miatt azonban más megoldást kellett keresni. Szerencsére a tatai edzőtáborban fogadtak bennünket, azóta ide szervezzük a versenyeket. Ez az ország legnagyobb sportlétesítménye, ami hatalmas előnyt jelent. Hátrány azonban, hogy meg kell oldanunk a szállás és a versenyek külön helyszínének gondját.

– Körülbelül mennyien látogattak el az idei sportnapokra?

– Az étkezőket tudtuk regisztrálni, amely nyolcszáz főt jelent. Azonban sokan vannak olyan sportolók, látogatók, akik más módon oldják meg az étkezésüket, ezért úgy gondolom, 1200-1300-an gyűltünk össze.

– Mi a legkedveltebb sportolási lehetőség?

– Évek óta a labdarúgás. Másodsorban a kötélhúzás, harmadik helyen pedig női kosárlabda áll a népszerűségi sorrendben Ezek mellett nagyon megnőtt a futás népszerűsége. Úgy érzem, nagy előrelépés a korosztályos verseny, amelyet most először rendeztünk meg. Tavaly 28-an indultak, idén 78-an futnak. A 35 év alatt és felett hirdettük meg senior, illetve junior határt. Ez nagymértékben növelte a versenyzői kedvet, noha a nőtt a futási távolság.

– Milyen díjban részesülnek a helyezettek?

– A győztes csapatok kupákat kapnak, a tagok okleveleket. Az egyéni versenyeket illetően változtattunk, mert a „sorozatos győztesek" unták, hogy a tizennegyedik alkalommal is pingpongütőt kapnak, ezért most a sportágra jellemző szobrokat vihetnek haza az első helyezettek. A dobogó második és harmadik fokára állók nyakba akasztható képpel jutalmazzuk. Úgy gondolom, ez szép emlék lesz minden eredményes versenyzőnek.

– Ön milyen sportokban vesz részt?

– Kosárlabdázni fogok, és benne vagyok az úszóválogatottban. Nekem a gyaloglás, futkosás, kiabálás is sportnak fogható fel e napon. Igaz viszont, hogy egyre kevesebbet kell ezt tenni, mert évről évre többen veszünk részt a szervezésben. Minden csapatnak van kapitánya, illetve helyettese és minden megyében számíthatunk két-három szervezőre. Így közel százfős kis „hadsereg" szervezi a kikapcsolódásra vágyó emberek a programját.

– Miért ön a fő szervezője a programoknak?

– A titkársági főosztály vezetőjeként az APEH engem bízott meg a szervezéssel. Személyes indíttatásom, hogy mielőtt a hivatalhoz jöttem, az Országos Sporthivatalban dolgoztam. Társadalmi funkcióként a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke vagyok, és lehet, hogy megválasztanak a Nemzeti Szabadidősport elnökségi tagjának is. Igen aktívan sportolok, és nem áll távol tőlem a szervezés sem. Talán érződik a rendezvényen, hogy hozzáértőként kezdtem a szervezést. Nem lebecsülve az előző csapatot, ők tízen, tizenketten szervezték meg mindazt, amit az ifjúsági táborban le lehetett bonyolítani.

– A helyi lehetőségek milyen más sportágak jelenlétét tették lehetővé?

– Nagyon sok új sportág jelent meg. Például futás, streetball, úszóversenyek, súlylökés. Itt európai színvonalú pályák vannak, míg ott gátolták a játékosokat a koszos felületek, a belógó fák, a göcsörtös talaj. Gyakran nem a teljesítmény, hanem a szerencse és a csúszós, egyenetlen pályához való alkalmazkodóképesség döntött abban, ki győz. Újdonság az is, hogy korábban nem volt tenisz, asztalitenisz, sakk. Sok kísérőprogramot, pontversenyt szervezünk, amelyekben a nem sportoló családtagok is részt vehetnek. Az uszodában, tekepályán, atlétikai pályán mozoghatnak azok, akik nem versenyeznek.

– Jövőre milyen változtatásokat terveznek?

– Nagy igény mutatkozik úszásban az egyéni versenyekre és ott is bevezetjük a korosztályos versenyeket. A francia pétanoque-vel is próbálkozunk. Most csak fakultatív programként szerveztük meg, de sokan támogatják, hogy hivatalos versenyként is meghirdessük. Ezek mellett lesznek kisebb finomítási feladataink például a továbbjutással kapcsolatos viták megelőzésére. Nehéz a leegyszerűsített szabályrendszerrel dolgozni, de ha minden szabályt ismertetnénk, soha nem érnénk a végére. Előfordulhatnak nem teljesen szabályos szituációk, amikor nem szabad elvakultnak lenni.

– Ön szerint az idelátogatók a sport miatt jönnek, vagy az együttlét öröméért?

– Úgy látom, hogy ez mára teljesen egyenértékű. Korábban a rosszabb és kevesebb pályák miatt jellemzően csak az együttlétért, a szórakozásért jöttek el az emberek. Most már sportértéke is van a dolognak. A konyhás néni mondta három éve, hogy tapasztalata szerint korábban este 9-kor mindenki énekelt, táncolt, ordított, az utóbbi években meg csendben vacsoráznak. Egy mondatos volt a válaszom: most sportoltak is.

Tanácsadás

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége által alapított Közszolgálati Pénzügyi Tanácsadó Kft. is képviseltette magát a rendezvényen. Sátrukat központi helyen állították fel, így azok is felfigyelhettek a kft. emblémájára, akik még nem hallottak a novemberben alakult cégről. Somogyi Krisztina ügyvezető kérdésünkre elmondta, hogy a verseny jó lehetőséget biztosított számukra arra, hogy azokkal is ismertessék első kézből szolgáltatásaikat, akikhez még nem jutott el tanácsadójuk az információkkal. Befektetési, biztosítással és banki ügyletekkel kapcsolatos információkkal látják el a hozzájuk fordulókat. Mint hallottuk, az emberek érdeklődőek voltak, sokan távozhattak a sátortól új, hasznos ismeretekkel gazdagodva.

Kép: Motyovszki Mária

Szöveg: Pintér Melinda

Tatai sportnapok