Vállalható a közszolgálati szabályzat
Az ADOSZT Titkárok Tanácsa 2001. augusztus 2-án Budapesten tanácskozott. A titkárok tájékoztatót hallgattak meg az ADOSZT Egészségbiztosítási Pénztár helyzetéről, az APEH új közszolgálati szabályzatáról, konzultáltak a köztisztviselői törvény módosítása alapján megállapítandó illetményekről, bérekről és a módosítással összefüggő egyéb problémákról, és tárgyaltak a szakszervezet sutivani üdülője működésének 2000-2001. évi tapasztalatairól.
Elsőként dr. Lukács Marianna, az ADOSZT Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezetője ismertette, hogy a cégbírósági bejegyzés megtörtént, azonban a működési engedélyt még nem adta ki a felügyeleti szerv. A pénztár vezetése minden tőle elvárhatót megtett, hogy az eljárási időt lerövidítse, de sajnos a felügyeleti szervnél időközben végbement személyi változások és egyéb tényezők hátráltatták az ügymenetet.
Michalkó Péter, mint a pénztár igazgatótanácsának elnöke figyelmeztetett arra, hogy a kiadott nyomtatványok csupán tervezetek. Azokat a működési engedély kézhezvételét követően az igazgatótanácsnak (it.) jóvá kell hagynia, ezért munkaanyagnak tekintendők, hiszen a pénztár az engedély kiadását megelőzően semmiféle szolgáltatást és egyéb azzal összefüggő tevékenységet nem folytathat, azokról az it. nem határozhat. A pénztár vezetése igyekezett úgy előkészülni, hogy az engedély átvételét követően szinte azonnal meg tudják kezdeni a szolgáltatásokat. Egyben felhívta az ügyvezető és a jelenlévő titkárok figyelmét, hogy a pénztár ügyeiben határozathozatalra a pénztár közgyűlése jogosult. Mint alapítók, a titkárok tanácsa tagjai közül sokan küldöttek is a közgyűlésben, a pénztár legfelsőbb döntéshozó szervében.
Pósa Attiláné arról szólt, hogy a szakszervezetnek az alapításban játszott nem elhanyagolható szerepe után a pénztárral kapcsolatos munkájában az információk tárgyszerű továbbítására, terjesztésére kell szorítkoznia. Ez sem lebecsülendő feladat, mert ezzel felmutathatják, hogy megint sikerült egy sokak számára hasznos ötletet megvalósítani, amit érdemes propagálni. Ez a kezdeti nehézségek ellenére is igaz.
Fejes Péterné szóvá tette, hogy a pénztár mindennapi működésére sok panasz érkezik a titkárokhoz. Az ügyvezetés és az ügyfélszolgálat telefonon szinte elérhetetlen. Nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást.
Dr. Lukács Marianna közölte, hogy a pénztár az elmúlt napokban költözött új helyre, ebből adódóan valóban lehettek az elérhetőséget illetően problémák. A kiadott háttéranyagokon viszont már szerepel az új és élő telefonszám. A közeljövőben egy automata telefonközpont beüzemelését tervezik, ami majd hasonlóképpen működik, mint a különböző bankok telefonos ügyfélszolgálata. Addig is a tagság türelmét kérik.
A titkárok tanácsa a kapott tájékoztatást elfogadta.
Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke tájékoztatta a titkárok tanácsát, hogy a közszolgálati szabályzat (ksz.) munkavállalói, érdekvédelmi szempontok alapján korrektebb. Az ADOSZT által észrevételezett témaköröket - például az ügykezelő és fizikai besorolású munkavállalók munkajogi helyzetét szabályozó fejezeteket - átgondoltabban fogalmazták meg. Így a ksz. egyes részei, a XII-XIII. fejezeteket hatályon kívül helyező elnöki utasítás - közvetlenül a munkavállalók tekintetében és érdekében - csak a döntéstől eltelt három hónapot követően léphet hatályba. Ugyanebben a vonatkozásban rögzítették az ADOSZT egyetértési jogát is. A ksz. az ADOSZT részéről összességében elfogadható.
Az ADOSZT elnöke emlékeztetett arra, hogy titkárok tanácsa 2001. június 14-én a ksz. egy korábbi tervezetéről már döntött, kisebb módosításokkal támogatta. Az új szabályzat a szakszervezet által kívánt módosítások nagyobb hányadát tartalmazza. Michalkó Péter a titkárok tanácsa utólagos jóváhagyását kérte az APEH új közszolgálati szabályzatának aláírásához. A titkárok tanácsa egyhangú döntéssel ezt megadta.
Pető Ferenc, az ADOSZT titkára utalt arra, hogy a módosított ktv., illetve az annak végrehajtására készült adóhivatali közszolgálati szabályzat teljesen más, a korábbiaktól eltérő helyzetet teremtett. Elsődlegesen a szakszervezetnek fel kell mérni és értékelni a törvényi változtatásokat az illetményrendszerére vonatkozóan, az APEH elnöki értekezlet döntési javaslatát a hivatalnál végrehajtandó átlagos illetménynövelésre, továbbá a törvény alkalmazásából eredő és már most érzékelhető feszültségeket, a szakszervezet lehetőségeit és feladatát.
Több hozzászóló hiányolta, hogy az új szabályok szerinti besorolásokról, illetményekről nincs semmiféle információjuk, vagyis arról, hogy mikor állapítják meg a kereteket és mikor osztják fel? A ktv. hatálya alól kikerülő ügykezelők és fizikaiak miképp részesülnek a béremelésben?
Michalkó Péter közölte, hogy a keretek még nem ismertek, de a hivatali vezetés felosztási elveinek terve már igen. Az ügykezelők és fizikaiak részére a minisztérium nem biztosít forrást bérrendezésre, sőt az APEH ilyen irányú megkeresését elutasították. A hivatali vezetés ezért főképpen az I. besorolási osztály illetményfejlesztésére majdan rendelkezésre álló keretek mintegy egyszázalékos csökkentésével kívánja a ktv. hatálya alól kikerültek bérét rendezni. Kérte a jelenlevőket, hogy a hivatali vezetés e szándékát támogassák. A javaslatot az ADOSZT Titkárok Tanácsa egyhangúan elfogadta.
Macsánszky László a tanulmányi támogatások megállapítása ellentmondásos és eltérő gyakorlatára figyelmeztetett. Korrektebb eljárás lenne - mondta - hogyha a támogatás mindenkit azonos feltételek alapján, azonos kondíciókkal illetne meg.
Bálint László javasolta, hogy a tanulmányi támogatás akár előzetes feltételekhez kötődhetne - például a minősítéshez, a hivatali szervezetnél eltöltött időhöz stb. -, amivel a tehetséges és rátermett, a adóhivatali tevékenységgel elkötelezett kollégákat segítené a hivatal.
Több hozzászóló egybehangzóan aggályosnak érezte a felsőfokú szakmai, de középfokú állami végzettségűnek minősülők helyzetét. Az I. és II. besorolási osztályok bértáblái olyan mértékű eltérést mutatnak, amit a mozgóbér adta lehetőségeket figyelembe véve sem lehet majd kompenzálni. Ezért nyilvánvaló, hogy a magasabb kereseti lehetőség miatt sokan lesznek, akik vállalják az önképzést, s továbbtanulnak. Senki elől nem lehet elzárni ezt az utat.
Nemes István a képzettségi pótlék bevezetését hiányolta a ktv.-ből. Véleménye szerint továbbra is szorgalmazni kell a megfelelő fórumokon e jogintézmény elfogadását.
Több hozzászóló jelentős feszültségforrásnak tekintette a közszolgálati szabályzatban meghatározott, de a gyakorlatban nehezen elkülöníthető ügyintéző II. és az ügykezelői munkakörök problémáját. A személyügyi szakterületnek 2001. október 15-ig el kell végeznie e munkakörök felülvizsgálatát. A hivatal szándéka szerint ez nem eredményezheti a 2001. július 1-jénl már itt foglalkoztatottak munkajogi helyzetének megváltoztatását. Sajnálatosnak ítélték, hogy a ktv. módosítása alapján a vidéki kollégák elveszítették a napidíjra való jogosultságukat. El kellene gondolkodnunk - tették szóvá - hogy milyen jogcímen lehetne az így felszabaduló keretet a dolgozók javára felhasználni.
Pósa Attiláné a korrekt minősítéssel és értékeléssel látta biztosítottnak az új illetményrendszer megfelelő alkalmazását.
Fejes Péterné a II. besorolási osztályba tartozók létszámának a teljes létszámhoz viszonyított magas arányára emlékeztetett. Mindig lesznek olyan területei az adóztatásnak, amelyek elvégzése nem feltétlenül igényel felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársakat. Ezért nagyon fontos az arányok betartása, és ennek az illetmények megállapításánál, de a mozgóbér felosztásánál is érvényesülnie kell.
Dr. Iván László arról beszélt, hogy az igazgatóságok közötti olyan bérszínvonalbeli eltérések vannak, amelyek nem feltétlenül indokoltak.
Michalkó Péter szerint a problémák legtöbbje csak a törvényi szabályozás újabb változtatásával oldható meg. Ami a felmerült és hivatalon belül rendezhető egyéb ügyeket illeti azokat az ADOSZT vezetése közvetíti a szakmai vezetésnek.
Pető Ferenc megköszönte a megyei kollégák segítségét a sutivani üdüléssel kapcsolatos tapasztalatok begyűjtésében, leírásában.
P. F.
A sok pozitív visszajelzés mellett több panaszos levél érkezett az ADOSZT címére, melyek
hol felháborodott, hol csendesebb hangon számoltak be a sutivani üdülővel kapcsolatos
problémákról. Michalkó Pétert, a szakszervezet elnökét a levelek tartalmának vizsgálatáról, kezeléséről
és az üdülő esetleges hiányosságainak megszüntetéséről kérdeztük.
- A sutivani üdülőnek ez volt az első teljes szezonja- kezdte az elnök a beszélgetést. - Tavaly már üzemeltettük ugyan, de csak a nyár felében fogadtuk a kollégákat. Ez a teljes szezon viszont alkalmas arra, hogy leszűrjük a tapasztalatokat. El kell mondani, hogy nem tudok olyan szakszervezetről, állami cégről, amely lehetővé tette volna, hogy dolgozói külföldön nyaraljanak. A munkahelyi üdülők általában olcsóbbak, mintha valaki utazási irodával utazna. Természetesen mindkét esetben önellátást feltételezve. Célunkat sikerült megvalósítani azzal, hogy az egyszerű köztisztviselő az autójába ülve, viszonylag nem nagy távolságra - körülbelül 700 km - elmehet a horvát tengerpartra, és ott elviselhető áron nyaralhat.
A szakszervezet minden pénze ráment az üdülő megvásárlására, bár nem elhanyagolható támogatást kaptunk az adóhivataltól. Jelentős kedvezményt adunk a nyaraló adóhivatali dolgozóknak. Mindezek ellenére az a vád ért bennünket, hogy drágán üdültetünk. Ma főszezonban, naponta személyenként 2800 forintot, valamint az idegenforgalmi adót fizették a kollégák. Az IBUSZ-tól kértünk kontrollárat, ott 5100 forintot kell fizetni éjszakánként, ugyanilyen ellátású üdülőben, ugyanezen a szigeten. Tehát közel féláron mennek el a kollégák, így nem hiszem, hogy drága. Elő-, illetve utószezonban, amely időszakok ugyanúgy alkalmasak az üdülésre, 900 és 1200 forint között üdülhetnek az adóhivatali dolgozók. Ennyiért országunkban sem kaphatnak szállást.
A vételkor is tudtuk, hogy az épület tizenöt éves. A másfél évtizedes jugoszláv lakberendezési kultúrát tükrözi, a bútorok a használatban elkopottak, felújításra szorulnak. Ezen sem tudtunk még változtatni. Ezt sokszor elmondtuk, és akik kiutaztak, azok vállalták. Tehát nem árultunk zsákbamacskát.
- Milyen kifogások érkeztek az üdülővel kapcsolatban?
- Egy félszezonnyi és az első, teljes éves szezon végén fontos az a tapasztalat, hogy a kollégák megtöltötték az üdülőt, vagyis a piac visszaigazolta várakozásainkat. Sőt az igény nagyobb is volt, mint az üdülőnk kapacitása, ezért Suti- vanban egyéb lehetőségeket is számba kellett venni a kiutazni vágyók elhelyezésére. Kétféle vélemény volt: az egyik, mely szerint az illető jól érezte magát. Semmilyen kifogás nem érkezett a hely ellen, jónak minősítették az üdülő környékét, a tengerpartot, az országot. A környezetet, napfényt, tengert nem lehet elvenni, ezzel mindenki elégedett volt. Az üdülő elhelyezése ellen sem érkezett kifogás, tetszett az embereknek, nem volt messze a tengertől, átlagos horvátországi üdülőnek felel meg.
Azok, akik elégedetlenkedtek az üdülővel, mindezek ellenére rosszul érezték magukat. Több olyan kifogás is elhangzott, amiken nem tudunk segíteni. Például azon, hogy valakinek a 700 kilométeres távolságra levő üdülő már messze van. Az országban nem beszélnek magyarul és az idegen nyelvű környezetben nehezebb a kommunikáció. Az árakon sem tudunk változtatni: ott minden sokkal drágább, mint nálunk, de azért olcsóbb, mint Olaszországban. Az üdülő önellátó, hiszen erre terveztünk. Otthonról is lehet hozni élelmet, italt, ha valaki nem tudja megfizetni a kinti árakat. A faluban nincsenek utcanevek és házszámok. Tokióban is így van, de Európában ez kuriózum. Többen panaszkodtak a melegre. Nos, Brač-sziget mediterrán éghajlatú, ezt mindenki tudja, aki oda utazik. Elmondtuk számtalan fórumon, hogy az ablakokon lévő zsalugátereket nappal be kell zárni, hogy a szobák viszonylagosan hűvösek maradjanak. Ennek ellenére a kollégák nappal tárva-nyitva hagyják, ebből adódóan a helyiségek falai belül is felhevülnek, ezért éjszaka elviselhetetlenné válhatnak.
Kritikaként el kell fogadni azonban pár észrevételt, amelyek sajnos több ember nyaralását zavarták. Ezekről előzetesen csak annyit, hogy az üdülő olyan hatást kelt, mint aminek nincs gazdája. Egy ilyen tapasztalattal kezdeni az üdülést önmagában lehangoló. Sok apró ügy adódott, amit a nyaralók nem tudtak megoldani, és nem volt ott olyan ember, aki pár perces munkával elhárította volna. Egy kinti hölgytől vettük meg az üdülőt, aki mind magyarul, mind horvátul beszél. Megbíztuk, vezesse az üdülőt, mivel ismeri a helyi viszonyokat, szerveket. A vele kapcsolatos elvárásaink nem igazolódtak be maradéktalanul.
Mivel megbízottunk nem az ADOSZT épületében lakik, elmondtuk, hogy az ő házában, és nem az üdülőnkben kell jelentkezni. Ez mégis számos bonyodalmat okozott, mert ennek ellenére többen vártak rá az üdülőnkben. Több esetben a takarítónő beengedte a kollégákat, akik önhatalmúlag elfoglalták a szobákat. A beutalt pedig, akinek az adott szoba ki volt adva, nem jutott be a hálóhelyére.
Tehát az épület gazdátlansága következtében már az üdülőbe való megérkezéskor is adódtak néha problémák. A fürdőszobai berendezések, a bútorok és egyéb berendezési tárgyak elhasználtsága is okozhatott bosszantó gondokat, amit egy helyben lakó megbízott - alkalmazott - képes lett volna rövid időn belül elhárítani.
- Milyen lehetőségek valósulhatnak meg a következő a jövőben?
- Arra jutottunk, hogy a következő szezontól szükséges egy helyben lakó gondnok, még akkor is, ha nem beszél horvátul, ám legalább az ott nyaraló kollégáknak segíteni tud. Ezt meg fogja vitatni az ADOSZT Titkárok Tanácsa. Valószínű, hogy két szobát kiveszünk az üdültetésből, s lehetőleg egy házaspárral elláttatjuk azokat a feladatokat, amelyekkel az eddigi megbízottunk nem tudott megbirkózni. Sok probléma volt a takarítással kapcsolatban, így ez is megoldódna.
Vannak azonban olyan nagy feladatok, amelyeket nem tudunk vállalni, mert nagyon sok pénzbe kerülnek. Tudni kell, hogy a vételár fennmaradó részét a vételtől számított öt éven keresztül törlesztenünk kell. A térítési díjaink ismeretében könnyebben érthető, miért nem marad pénzünk egy esetleges nagyobb felújításra. Ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolnánk vagy lekicsinyelnénk a gondokat. Hiszen tudunk a legfelső szintet érintő panaszokról, mely szerint elégtelenül működnek a padlószifonok. Szerkezeti hiányossága az épületnek, hogy a szennyvízgyűjtőt nem vezették fel egészen a tetőre, hanem véget ér a felső szinten. Így, ha valaki nem használja rendszeresen a vizesblokkokat, akkor a bűz kijön a csatornából. Ez technikailag elhárítható, felhívtuk a megbízottunk figyelmét az emeleti vizes helységekben a szifonok (padlóelfolyók) gyakori fertőtlenítő oldattal való feltöltésére. Megvalósításra vár a burkolatok cseréje. Mindez több millió forintba kerül, így a későbbi évekre vár a megoldás.
Érkeztek olyan kívánságok, hogy legyen medence az udvaron, valamint légkondicionálás az épületben. Ez csak akkor érhető el, ha jelentős haszonnal működik majd az üdülő, ami várhatóan a teljes vételára kiegyenlítése után következik be. Mind a medence, mind a légkondicionáló a luxuskategóriába tartozik a szállodáknál is. Nem hiszem, hogy egy szakszervezeti üdülőnél ezek a legfontosabb elvárások. A kisebb ügyeket el fogjuk intézni: gondnokot cserélünk, elvégeztetjük a javításokat, használhatóbb állapotba hozzuk az üdülőt. Vélhetően nem engedjük meg, hogy ennyien legyenek egy szobában, mert azok kicsik, és ha több mint két személy foglalja el, zsúfoltság alakul ki. Nem jár jobban az sem, aki a pótágyak igénybevételével akar spórolni. Később majd kényelmetlenül érzi magát, és rossz emlékekkel jön haza. Veszünk több kerti bútort, s megoldjuk a kert rendezést. Középtávon fel fogjuk újítani az épületet, a fürdőszobákat, és új bútorokat veszünk.
M.
Tájékoztató
Az adóhatóság dolgozóinak 2001. évi értékelési és ösztönzési rendjéről szóló
1007/B/2001. számú elnöki utasítás, valamint a 2001. július 3-i elnöki értekezleten hozott döntések alapján
a kijelölt főosztályok kiszámították, illetve a titkársági főosztály összeállította és elemezte az
értékelési rendszer bevételi és számított mutatóinak pontszámait, a szöveges értékelés alapján
kialakult pontszámokat, valamint az összesített mutatószámokat.
Az ilyen módon elkészített és előterjesztett anyagot - amely a főosztályok szubjektív (szöveges) értékeléseit is tartalmazta - az elnöki értekezlet a 2001. I. félévi igazgatósági jutalomkeretek kiszámításának alapjaként jóváhagyta.
A vizsgált időszakban - a 2000. I. fél évében - realizálható 173,60 ponttal szemben - az értékelési rendszer változása miatt - az elérhető pontszám 185,60-ra növekedett. Sajnálatos módon azonban a megnövelt pontszámok nem eredményezték a teljesítmények további differenciálását. Ennek az ellenkezője következett be, ugyanis a pontszámokban kifejezett teljesítmények különbsége közel 60 százalékkal csökkent.
Az összes pontszámban bekövetkező több mint 10 százalékos növekedés (amely teljes egészében a számított mutatóknál jelentkezik, a szöveges értékelés féléves pontszáma változatlanul 30 pont) a sorrendiség kialakításánál gyakorlatilag nem játszott szerepet. Ennek az eredményeként az első helyezett Borsod megyei és az utolsó helyen lévő Somogy megyei igazgatóság között a teljesítménykülönbség nem érte el a 3 százalékot, ami minimális.
Ennek figyelembevételével megállapítható az, hogy a végső sorrendben súlyarányuknál lényegesen nagyobb szerepet kaptak azok a szöveges értékelésen alapuló mutatók, amelyeknél az adott szakterület differenciált, illetve azok a számított mutatók, ahol a teljesítménykülönbség kimutatható. A teljesítmények nivellálása elfedi a valóban jó teljesítményeket, illetve a kritikus, javítandó részterületeket.
2001. I. fél évében az igazgatósági teljesítések rendkívül kiegyenlítettek voltak, amit jól szemléltet az, hogy az 1. és 14. helyezett között csupán 1,4 pont különbség alakult ki.
A legnagyobb szórást a 13. (az adó és járulékhátralék állományának alakulása a működő teljes adózói körben), a 14. (a végrehajtási és felszámolási eljárás alá vont adóhátralékok alakulása) számszaki mutatók, valamint az ellenőrzési főosztály jól kidolgozott munkaértékelést tartalmazó 20. számú mutatója okozta.
Az igazgatóságok közül feltétlenül előrelépett Borsod megye (a 15. helyről az 1-re), és Veszprém megye (a 17. helyről a 8-ra).
Az elnöki utasításban foglaltak alapján kerül a jutalom felosztásra, amelynek alapvető szabályai a következők.
Az igazgatóságoknál és a SZTADI-nál a jutalom (előleg) összegét a szervezeti egységek között az igazgatók osztják fel az együttes eredményhez való hozzájárulás arányában.
Az igazgató dönt a közvetlen irányítása alá tartozók, továbbá az igazgatóságot felügyelő elnökhelyettes előzetes egyetértésével az igazgatóhelyettesek; az igazgatóhelyettes dönt a közvetlen irányítása alá tartozók, továbbá az igazgató előzetes egyetértésével a vezetők; az (fő)osztályvezető dönt a közvetlen irányítása alá tartozó beosztottak jutalmáról a felügyelő igazgatóhelyettes (főosztályvezető) egyetértésével.
Nem részesülhet a negyedéves jutalomból az a köztisztviselő, aki a tárgy negyedév során került az APEH állományába, vagy akinek hozzájárulása az elért eredményekhez tartós távollét miatt nem értékelhető. Az év végi - negyedik negyedévi - jutalomnál alapvetően az éves teljesítményhez való hozzájárulást kell mérlegelni az egyes köztisztviselőknél és szervezeteknél.
Nem részesülhet jutalomban, aki a kifizetés időpontjában már nem APEH-dolgozó, kivéve ha jogviszonya áthelyezés vagy nyugdíjazás jogcímén szűnt meg.
Amennyiben az értékelési időszak közben, vagy azt követően, de a jutalom kifizetése előtt szervezeten belüli áthelyezés történt, az áthelyezett köztisztviselő az őt átvevő szervezetben részesül eredményjutalomban. A jutalom mértékének megállapításakor ki kell kérni az előző szervezet vezetőjének véleményét is.
Ha az áthelyezésre az értékelési időszak közepén, vagy azon túl kerül sor, a jutalom összege egyenlő arányban terheli az átadó és az átvevő szervezet jutalomkeretét.
A jutalomkeret felosztási elveit az illetékes érdek-képviseleti szervvel véleményeztetni kell.
A negyedéves jutalom kiosztását személyre szóló értékelésnek kell megelőzni. Jutalomban a hivatali és igazgatósági célok megvalósítását elősegítő dolgozókat lehet részesíteni differenciáltan, a nyújtott teljesítmény alapján.
A negyedéves jutalmakat legkésőbb a mérés időpontját követő hónap illetményével kell a köztisztviselők részére átutaltatni.
Az értékelési rendszer használatának szakterületi ellentmondásaitól eltekintve - feltételezve a tervszá-mok és a szöveges értékelések realitását - az igazgatóságok összességében ebben a fél évben is magas színvonalú és hatékony munkát végeztek.
Nagy József főosztályvezető
APEH Titkársági Főosztály
Akik kikerültek
A Népszabadság a 2001. szeptember 6-i számában cikket közölt a köztisztviselői törvény hatálya alól kikerült III. és IV. állománycsoportról Átminősített köztisztviselők címmel. A cikk félreértésre adott okot az adóhivatalban dolgozó köztisztviselők körében. A magyarázatról Michalkó Pétert, az ADOSZT elnökét kérdeztük.
- A köztisztviselői törvény (ktv.) módosítása miatt az adóhivatalban ugyanúgy a Munka Törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni a fizikai munkát, illetve az ügykezelést végző kollégáink, mint bárhol másutt a közigazgatásban. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a szakszervezetek ellenére következett be. Mi ugyanis ezt a módosítást kezdettől fogva elutasítottuk.
Az egyéb hátrányos következményeken túl a változás azt is jelentette, hogy a 2001. július elsejétől életbe lépett bérkorrekció ezekre a kollégákra nem vonatkozik. Az adóhivatal vezetése azonban a szakszervezettel egyetértésben úgy határozott, hogy méltánytalan lenne az említett foglalkoztatási csoportokat kihagyni a bérfejlesztésből.
Az ADOSZT Titkárok Tanácsa tehát ezt megtárgyalta és támogatta az elnöki döntést. Így ezek a kollégák mintegy 10 ezer forint átlagos bérfejlesztésben részesülnek. Az intézkedésről az érintett felek a tájékoztatást megkapták.
A Népszabadság-beli cikk félreértése abból adódik, hogy az APEH béralapjából elvont 10 ezer forint/fő egész összege - amiről a szakszervezeti képviselők végül is lemondtak - valójában a teljes bérbeállás egy százalékát jelenti. Ennyivel kevesebb a I. és II. állománycsoport béralapja. A kedvezményezett III. és IV. állománycsoportnál viszont közelítően 15 százalékos bérfejlesztést tesz lehetővé.
- P. M. -
Az üdülésben részt vevők mondták
- Nekem nem mindenben a legjobb a véleményem. Megítélésem szerint az a legnagyobb probléma az üdülővel, hogy nincs gazdája, senki sem foglalkozik kellőképpen a felmerülő problémákkal. Nincs, aki megjavítsa a csöpögő csapokat, a nem működő bűzelzárókat, a beszakadt ágyakat. Az ügyvezető igazgató a saját tulajdonában lévő apartmanokkal foglalkozik, nem az ADOSZT üdülőjével. Túl elfoglalt ahhoz, hogy ezt a feladatot is magára vállalja. Az nem jelent problémát, hogy minden kétszer-háromszor olyan drága, mint hazánkban. Ez ellen nem tehetünk, de a folyamatos karbantartás hiánya nagy gond. Hallottam olyan házaspárról, akiknek összetört az ágyuk, így kénytelenek voltak tíz napig a szabad ég alatt hálni. Ez nagyon kellemetlen lehetett nekik. Az jelentene megoldást, ha olyan karbantartót küldenének oda, akinek nincs helyi érdekeltsége, és az üdülési szezon öt hónapjában állandóan Sutivanban lenne, és figyelne az üdülő állapotára. Így a fentiekhez hasonló problémákat vélhetően el lehetne kerülni.
- Semmi rosszat nem mondhatok az üdülőről. Azt kaptam, amit vártam, mindennel meg voltam elégedve. Szerintem nem a körülményekkel vagy az ellátással van probléma, hanem az ismeretek átadásával. Azok a kollégák, akik panaszkodnak, mást vártak a nyaralástól. Az is sokat számít, hogy ki hová került, figyelni kell az elosztásnál, hogy mindenki oda jusson, amit előzetesen megbeszéltek. Amin viszont változtatni kellene: a második emeleten lévő két nagy, teraszos szoba rendkívül meleg, folyamatosan odasüt a nap. A tavalyi szórólapok nagyon jók voltak, hasznos információkat tartalmaztak, talán azokat kellene aktualizálva terjeszteni. Az pedig, hogy ki hogyan érzi magát, hozzáállás kérdése. Mi az első napon összerázódtunk öt családdal, akikkel közös programokat szerveztünk. Több emberrel találkoztam, akik tavaly is és idén is eljöttek, annak ellenére, hogy egyfolytában kifogásokat emeltek a hely ellen. Az pedig természetesen nem az ADOSZT hibája, hogy Horvátországban drága a megélhetés, s hogy a nyaralóknak maguknak kell gondoskodniuk az élelemről.
- Nem értem, miért elégedetlenkednek többen is az üdülővel kapcsolatban. Tapasztalatom szerint többen nem úgy viselkedtek, mint a nyaralók. Azért mentek Horvátországba, hogy kiszolgáltassák magukat. Mindenki tudott róla, hogy nem fog külön személyzet gondoskodni a szobák naponkénti takarításáról. Tudtuk, hogy a szemét összegyűjtése, a kicsi, kizárólag alvásra használható szobák tisztán tartása a mi feladatunk. Tapasztalatom szerint az utazási irodáknál befizethető üdüléseknél - például Görögországban - sem takarít minden nap a személyzet. Akikkel én beszéltem, a közvetlen kollégáim, mind nagyon jól érezték magukat. Az emberek nehezen fogadják el, hogy egy szakszervezeti üdülő igénybevételéért is fizetni kell, pedig az ára nagyon jutányos. Máshol előszezonban kerül ennyibe a szállás, s ott ráadásul nem is biztos, hogy azt kapja az ember, amit a prospektusban látott. Ki kell emelnem, hogy az üdülőkben különösen jól felszerelt konyhák vannak, a szobák egy részében hűtő áll a nyaralók rendelkezésére. Az üdülővezető Jelenával pedig mindent meg lehetett beszélni, mindenben szívesen állt a rendelkezésünkre.
ADOSZT Egészségpénztár
Március óta fogadják az ADOSZT Egészségpénztár munkatársai az érdeklődő APEH-dolgozók jelentkezéseit. Sulyok Emília, az egészségpénztár igazgatótanácsának tagja így számol be a pénztár alapításának körülményeiről.
- Az egészségpénztár megalakításának ötlete 2000. végén merült fel az ADOSZT titkári értekezletén, majd a
küldöttközgyűlésen Iván László Baranya megyei titkár vetette
fel újra. Felvettük a kapcsolatot a Patika Egészségpénztárral és
az APEH vezetésével. Idén február 28-án alakult meg a pénztár az előzetes pénzügyi tervek és az alapszabály alapján,
a Titkárok Tanácsa döntése nyomán. Harmincnégy fő vett rész a megalapításban, akiket az egyes megyékből
delegálták. A pénztár igazgatótanácsa elnökének Michalkó Pétert választottuk meg.
A márciusban belépők száma meghaladta a tízezer főt, jelenleg körülbelül tizenegyezer-ötszáz tagunk van, de ez a szám folyamatosan növekedik. Az első körben a megyei szervezők segítettek a belépéseknél. A továbbiakban is vállalták, hogy segítséget nyújtanak ebben az érdeklődőknek. Egyre többen küldik az adategyeztető nyilatkozataik mellé azt a nyilatkozatot, hogy a minimális tagdíjon felül - amit a hivatal magára vállalt - további összeget szeretnének befizetni. Átlagosan 2500 forint a befizetett tagdíj.
A pénztár augusztusban kapta meg a működési engedélyét. A visszajelzések szerint egyes helyeken még akadozik a kártya felhasználása, ott számla ellenében használhatják ki a tagság előnyeit a hivatal alkalmazottai.
Az 1993. évi, az önkéntes nyugdíjpénztárak működését szabályozó XCVI. törvény lehetővé teszi az ilyen jellegű pénztárak létrehozását. Szolgáltatása a belépést követően hozzáférhető, a pénztár a munkavállaló és családtagjai számára biztosítja az OEP szolgáltatásain felüli szolgáltatások igénybevételét.
Az APEH munkavállalóinak egyéni érdekük, hogy belépjenek a pénztárba, hiszen a hivatal minden dolgozójára érvényes havi 2000 forint hozzájárulást kizárólag a pénztár tagjai vehetik igénybe. A munkáltatói hozzájárulás a pénztártag nettó adópozícióját nem érinti, ugyanakkor az egyéni befizetésekre - tekintetbe véve az önkéntes pénztári befizetéseket - 30 százalék adókedvezmény vonatkozik.
Minden pénztártag és az általa kiválasztott családtag kártyát kap, mellyel - az egyéni számla (fedezeti tartalék és annak kamata) erejéig - jelenleg több mint 600 helyen vásárolható egészségügyi szolgáltatás.
Az APEH határozott célja, hogy az önkéntes egészségpénztár a munkaerő megtartásának fontos eszköze legyen. Azzal, hogy az APEH átvállalja dolgozói helyett a minimális tagdíjat, megteremti a munkavállalói öngondoskodás alapját.
Az ADOSZT Egészségpénztár zárt munkahelyi pénztár, amelynek az APEH munkavállalói lehetnek tagjai. A pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói is igénybe vehetik a pénztár szolgáltatásait anélkül, hogy ők is taggá válnának, tehát segítségével összevonhatók a család egészségügyi vásárlásai.
A pénztártag halála esetén az öröklésre vonatkozó általános szabályok érvényesek. Tehát ha a pénztártag kedvezményezettet jelölt meg, akkor a továbbiakban ő rendelkezik a megtakarítások felett, ennek hiányában az örökösök. Minden belépett pénztártagról és a megjelölt kedvezményezettekről nyilvántartást, ún. egyéni számlát vezetnek. A pénztári szolgáltatás igénybevétele az egyéni számlák egyenlege alapján, annak megterhelésével történik. A pénztártag egyéni számlája - amíg a tag nem veszi igénybe a szolgáltatást - kamatozik. A befizetéseknek nincs felső határa, azonban a befizetések ésszerű kereteit az adókedvezmény fogja meghatározni. 2001-ben a pénztári befizetések 30 százaléka adókedvezmény; a három pénztártípus összevont adókedvezménye 100 ezer forint. Ez alapján a havi 27 500 forintos összesített önkéntes pénztári befizetés (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári befizetés) a javasolt felső határ. A pénztártag ennél magasabb havi tagdíjat is vállalhat, valamint eseti befizetéseket is teljesíthet.
Az ADOSZT Egészségpénztár szolgáltatásait a vele szerződött egészségügyi szolgáltatókon keresztül nyújtja, mint például a gyógyszertárak, optikusok, gyógyászati segédeszköz forgalmazók, magán egészségügyi szolgáltatók.
Az ADOSZT Egészségpénztár legnagyobb előnye az, hogy amit a leendő pénztártag eddig költött a maga és a családja egészsége érdekében, azt a pénztár tagjaként kedvezőbb fizetési feltételekkel teheti meg. A kártyát jelenleg öt különböző szolgáltatás igénybevétele esetén fogadják el (patika, optika, gyógyászati segédeszköz, rekreáció és fitnessz, valamint magán egészségügyi szolgáltatások). A pénztár hatodik szolgáltatása a táppénz, amelyet értelemszerűen nem kártyával, hanem a táppénzre való jogosultság dokumentálása esetén a pénztártag megkap. A szolgáltatói háttér folyamatosan bővül, a fogorvosi szolgáltatás hamarosan elérhető lesz.
Minden egészségügyi szolgáltatás esetén számla kérhető. Ha a pénztártag számláján a szolgáltatás időpontjában nincs elegendő a fedezet, akkor a kiállított számlát a pénztártag elküldi a pénztár címére, ahol 30 napon belül a pénztártag által megjelölt bankszámlára átutalásra kerül az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke.
A szolgáltatást a pénztártag akkor veheti igénybe, amikor megkapta a névre szóló kártyáját. Ez idő e1őtt a pénztár számlát sem tud fogadni, hiszen a pénztártag nem tudja feltüntetni rajta a kártyaszámát. A kártya a tagsági jogviszony létrejöttétől kezdődően két évig érvényes. A kártya biztonságos használata érdekében a kártyákhoz kapcsolódóan ún. limiteket vezettek be. Ez alapján egy kártyát naponta csak háromszor lehet használni (a negyedik tranzakció már nem megengedett), valamint egy kártyáról napi kettőszázezer forintnál nagyobb összeget nem lehet igénybe venni.
Pm.
Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága
Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje. Noha népességszámát és gazdasági potenciálját tekintve más megyék megelőzik, a helyi sajátosságok indokolják, hogy a dolgozók létszámát tekintve az APEH egyik legnagyobb igazgatósága legyen - kezdte a beszélgetést dr. Király László György, az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetője az igazgatóságot bemutató interjúban, amelynek szövegét most közreadjuk.
- Hogyan alakult a létszám az elmúlt években?
- 1996-ban, amikor kineveztek Kecskemétre igazgatónak, 303 fő volt az igazgatóság engedélyezett létszáma. Azóta 1997-ben, majd a járulékintegráció során 1999-ben jelentősen bővült, s volt olyan időszak, amikor a munkatársak száma meghaladta az 560-at. A jelenlegi a tavalyi optimalizációt, illetve a jogosítási feladatok átadását követően alakult ki, jelenleg 538-an vagyunk.
Természetesen ez a folyamat nem egyszerűen létszámnövekedést, hanem a feladatok és a kapcsolódó
elvárások jelentős növekedését is jelentette. Egyidejűleg lényegesen átalakult a szervezet is. 2000 januárja óta
megyénk egyike azoknak a nem fővárosi igazgatóságoknak, amelyek főosztályos rendszerben működnek. Úgy vélem,
e nélkül sokkal nehezebb lenne az irányítás.
- Nem ez az egyetlen sajátossága azonban a Bács megyei igazgatóságnak szervezeti szempontból.
- Valóban, más igazgatóságokkal ellentétben nálunk a munkatársaknak viszonylag nagy hányada, összesen 113 fő dolgozik a megyeszékhelyen kívül. Ennek részben „történelmi" okai vannak - Baján régóta viszonylag sok kolléga dolgozik -, részben a járulékintegráció eredményeként alakult ki. Éppen ezért mi egy kicsit mást értünk kirendeltség alatt, mint a legtöbb igazgatóság.
Baján, Kiskunhalason és Kalocsán önálló (azaz helyi vezetésű) ellenőrzési osztály működik, amelyek munkáját az ugyancsak bajai székhelyű főosztályvezető fogja össze.
Mindhárom városban van teljes jogkörű ügyfélszolgálat. A megye déli részének behajtási ügyeit egy kiskunhalasi székhelyű főosztály intézi, amelynek Baján is dolgoznak munkatársai. Nem önálló szervezeti egységként, de a fizetési kedvezmények osztályának vannak vidéki munkatársai, és dolgozik Baján gazdálkodási, valamint személyügyi ügyintéző.
A lényeg az, hogy a megye déli részéből nem kell az adózóknak Kecskemétre utazniuk egy „átlagos" adóeljárási ügyben. A három állandó helyen kívül további négy településen vagyunk jelen heti egy alkalommal, és látunk el ügyfélszolgálati feladatokat.
- Ilyen nagy létszám mellett bizonyára vannak elhelyezési gondok.
- Szerencsére jobb a helyzetünk, mint néhány más igazgatóságnak, ahol
4-5-6, egymástól távol lévő
épületben dolgoznak a munkatársak. Kecskeméten rajtunk kívül a hatósági főosztály megyei osztályának, az
alkalmazásfejlesztési főosztály egyik fejlesztő osztálya felének és a bűnügyi igazgatóság helyi
nyomozó hivatalának is elhelyezést
nyújtunk, mégis csak két, egymástól nem túl távol lévő épületben vagyunk. Nagy szerencse, hogy a Megyei
Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) épülete éppen az APEH-é mellett van Kecskeméten, ezért az integráció során kapott irodákban
dolgozók közvetlen kapcsolatban lehettek első pillanattól kezdve velünk. Ráadásul ez év májusában
megállapodást kötött az
APEH az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelynek értelmében 2001-ben a mi kezelésünkbe kerül a teljes
MEP-irodaház. Ennek következtében egy épülettömbben kerül elhelyezésre valamennyi kecskeméti munkatárs. Ráadásul
- talán már 2001 végére
- lehetőségünk nyílik egy korszerű ügyfélszolgálat kialakítására is.
Kiskunhalason is a MEP-től „megörökölt" épületben vagyunk, Kalocsán pedig bérelt irodában, mindkét helyen megfelelő körülmények között. Sajnos nem mondható ez el Bajáról. A régi APEH-os épületet a közelmúltban újítottuk fel, az egészségbiztosítástól örökölt épületre azonban jócskán kellene költeni ahhoz, hogy megfelelő körülményeket nyújtson az ott dolgozóknak. Ha sikerülne a szükséges korszerűsítést végrehajtani - amire elvben van ígéretünk - akkor itt is egy fedél alá költözhetnénk.
- Ha a munkatársak gyakrabban találkozhatnak, az bizonyára kedvező hatással lesz a közösség alakulására is. Mit tettek eddig ennek érdekében?
- Nyugodtan mondhatom sok sikeres kezdeményezésünk volt ezen a téren. Nem azért, mert ez az ADOSZT-Újság, de a szakszervezet valóban jó partner volt - és remélem lesz is - az ilyen ügyekben.
Nagyon fontosnak tartom ebből a szempontból a Futár című belső újságunkat, amely havi rendszerességgel tájékoztat a eseményekről. Munkatársai csakis APEH-dolgozók, ők írják, szerkesztik, tördelik a lapot. Más jellegű, de gyorsasága miatt az információáramlásban ugyancsak fontos szerepet játszik a megyei intranetes honlap, amely külső megítélések szerint is a legjobbak között van az országban. Mivel a Futár egyes példányait díjmentesen kapják az olvasók, a kiadás finanszírozására nagy sikerű adományszerző bulit szervezett a szerkesztőbizottság, amelyen fellépett a saját munkatársainkból verbuválódott zenekar is.
Az ilyen típusú közösségi rendezvényekben amúgy sincs hiány. Idén februárban például komoly szerepet
vállaltunk a köztisztviselői bál szervezésében, amelyen a megye más közintézményeinek munkatársai is részt
vettek. Hasonló közös rendezvényünk volt a
köztisztviselők napja alkalmából a bíróságiakkal közösen szervezett
sportjuniális. Ezenkívül nagyon népszerű a decemberi APEH-nap, amelyen játékos vetélkedő előzi meg a közös
vacsorát és a táncot. Tavaly decemberben már második alkalommal adtuk át ennek a rendezvénynek a keretében az
„Akire büszkék vagyunk" díjat, amelyet az a munkatársunk kaphat
- a többiek szavazata alapján -, akit mind a
munkájában, mind a magánéletében példamutatónak tartanak a
kollégái.
Nem ez az egyetlen, általunk létrehozott elismerési forma. Az első és a harmadik negyedévben (a hivatali kitüntetésekhez kapcsolódóan) 10-12 fő részedül „Igazgatói elismerés"-ben. Olyanok, akik az előző fél évben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szakmai munkában vagy a közösségi élet terén.
- Ha már a mozgóbérnél tartunk, úgy tudom, az önök megyéjében egészen sajátos módon történik ennek az elosztása.
- Mondhatom azt, hogy évek során kicsiszolódott és állandóan formálódó rendszerről van szó. Részletes ismertetése talán meghaladná ennek a beszélgetésnek a keretét, de a lényege az, hogy mindenki olyan mértékben részesül a mozgóbérből, amilyen mértékben hozzájárult az igazgatóság előző időszaki munkájához. Ez véleményem szerint három tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy ki milyen munkakörben dolgozik. Azonos teljesítmény mellett nyilván nagyobb a hozzájárulása a közös teljesítményhez annak, aki bonyolultabb, felelősségteljesebb, nagyobb ismereteket igénylő munkakörben dolgozik. A második tényező a munkavégzés színvonala. Hiába tölt be valaki egy felelősségteljesebb munkakört, ha munkájában komoly hiányosságok vannak. Ennek is tükröződnie kell a mozgóbér elosztásában. Végül a harmadik tényező a munkában töltött idő. Hiába van valaki fontos pozícióban, és látja el ezt a feladatát jó színvonalon, ha az idő egy részét - önhibájából, vagy nem - nem munkával töltötte, hanem például betegállományban vagy tanulmányi szabadságon.
Ennek az értékelési rendszernek véleményem szerint nagy előnye, hogy nem egyszerűsödik le egy pénzelosztási folyamatra, hanem ténylegesen értékel - még ha olykor vitatott módon is -, és a mozgóbér elosztása csak ennek a következménye. Mivel az értékelés pontozással történik, ezért nem kell megvárni vele a központi értékelést, és már az közvetlenül az időszak végén megvalósítható. Mivel az értékelést egy saját fejlesztésű számítógépes rendszer is támogatja, ezt az összetett, sokrétű számítást viszonylag gyorsan el tudjuk végezni.
- Ha jól tudom, ezt a rendszert már más megyék is tanulmányozzák, s részben már átvették. Mondhatjuk tehát, hogy országos újítás. Van-e más olyan ötletük, amely a megye határain kívül is elismerést aratott, és önök büszkék rá.
- Legelső helyen az Adóhivatali Dolgozók Országos Konferenciáját, az ADOK-ot említeném. Munkatársaimmal mi kezdtünk bele az első ilyen rendezvény szervezésébe még 1997 végén, és rendeztük meg az első ADOK-ot 1998 őszén. Úgy érzem, méltán lehetünk büszkék erre a kezdeményezésre.
Sok más, szakmai jellegű ötletünk, javaslatunk van, amelyet szerencsére a központban is jól fogadnak.
- Személy szerint ön hogyan érzi magát, és milyen céljai, elképzelései vannak?
- Nem könnyű úgy egy ilyen jelentős szervezetbe bekerülni, ráadásul rögtön vezető pozícióba, hogy az embernek csak ügyfélként van tapasztalata az adóhivatalról. De már első pillanatoktól kezdve kiderült, hogy törekvő, ambiciózus és szorgalmas munkatársakkal dolgozhatom együtt.
A magam részéről a legnagyobb vezetői erénynek azt tartom, ha valaki mozgásba tudja hozni az irányítása alatt álló szervezetet. Erre törekedtem eddig, és a jövőben is ezt tartom a legfontosabbnak. Kolleégáimnak azt szoktam mondani, hogy könnyedén lemérhetik a saját teljesítményüket, ha számba veszik: őket kérdezték-e többet a munkával kapcsolatosan a társmegyék, vagy nekik kellett gyakrabban kérdezősködni. Ha az előbbi, akkor biztos lehet benne, hogy a fejlődés fő sodrában vagyunk, és ez a legfontosabb.
Beszélgetés Potoczki Évával, az ADOSZT
Bács-Kiskun megyei alapszervezetének titkárával
- 1995. február óta dolgozom az igazgatóságon - mondja a szakszervezeti titkár. - Akkor az adóügy területén a könyvelési és pénzforgalmi osztályra, majd a behajtási blokkban a hátralékos adózók kiutalás előtti ellenőrzési osztályára, később (az osztály megszűnésével) a végelszámolási és záróvizsgálati osztályra kerültem. Mindhárom osztályon revizorként dolgoztam. 1999-ben lettem a helyi alapszervezet titkára. Közben kedvenc területemre kerültem, és kiutalás előtti ellenőrzéseket végezhettem az ellenőrzési blokkban. Ezt követően kaptam lehetőséget az igazgatóság működtetési területén titkársági, szervezési feladatok ellátására, amit jelenleg is végzek.
- Hogy jelenik meg az adóhatósági munkában a szakszervezet?
- Köztisztviselőnek lenni egyfajta szolgálat, így ezzel együtt rendkívül nehéz bármiféle érdekvédelmi feladatot ellátni. Megyénkben jónak mondanám a vezetés és a szakszervezet kapcsolatát. Mindkét fél igénye a korrekt párbeszéd.
- Mit tart fontosnak a szakszervezeti munka során, mi az aktuális feladat?
- Talán két dolgot emelnék ki, ami rendkívül átfogó: fontosnak tartom a dolgozók színvonalas munkavégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését. Erre vonatkozóan folyamatos törekvést tapasztalok az igazgatóság részéről. Vannak korlátok, amelyek a hivatal vagy magasabb fórumok által lennének oldhatók. Ezekben az ADOSZT országos vezetésének kell eredményeket elérni, javaslataink és támogatásunk segítségével. Fontosnak tartom az igazságos ösztönzési rendszer alkalmazását országosan és egyöntetűen. Ezt megyénkben megoldani látszik a pontozásos értékelési rendszer.
Az, amit igazán fontosnak tartok, amit kiemelnék: az érdekvédelem, ezt tartom elsődlegesnek. Az ADOSZT és helyi alapszervezetei is az érdekvédelmet helyezik előtérbe, ezt kellene, hogy lássák a tagjai és nem tagjai egyaránt. Sajnos az utóbbi években a kollégák érdeklődése csökkenni látszik a szakszervezet iránt, talán éppen a kifejezéshez kapcsolódó rossz emlékek miatt.
Az aktuális feladataink között szerepel a ktv. hatálya alól kikerült ügykezelő munkatársaink munkaszerződés kötése során a folyamatos kapcsolattartás és érdekvédelem, hogy az érintettek az átminősítés után se kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. Sportolási, pihenési lehetőséget biztosító környezet kialakításán fáradozunk. A napokban tettünk javaslatot az ADOSZT-nak arra, hogy indítványozza a 37 vagy 38 órás munkahét közszolgálatban érintettek körében történő bevezetését.
A sutivani üdülőt 16 család vette igénybe az idén is. Két turnust sorsoltunk ki a szakszervezeti tagjaink között, így két fő részére biztosítottuk a díjmentes üdülést. Ezt a továbbiakban is minden évben megtesszük, amíg a bizalmitestületünk ellenkező határozatot nem hoz.
- Milyen gondokkal küzd az alapszervezetük?
- Ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket, a szervezettség a meghatározó. Erőnk a szervezettségünkkel mérhető, ami Bács-Kiskun megyében sajnos csak 33-36 százalékos.
Itt szeretnék kitérni az előbbiekkel összefüggő és országosan jellemző problémára. A helyi alapszervezetek képviselői (titkárai) az alapbesorolásuk szerinti illetményért, a napi teljes munkaidős, kinevezésük szerinti munkakörükben dolgoznak és előbbieken túl igyekeznek ellátni a szakszervezethez kapcsolódó feladataikat, több-kevesebb sikerrel. Ez természetesen a minőségi érdekvédelmi munka rovására megy, ami nem kívánatos, mert csökkentheti a szervezettséget. Ugyanakkor legalább részleges függetlenítésük elengedhetetlen feltétele lenne a szervezettség növelésének.
Úgy vélem, ezt a problémát nem lehet csak a helyi szinteken megoldani. Mindenképpen országos programként, állandó, érdemi jelenléttel érhető el az ideális taglétszám. Fel kell nyitni a szemeket, hogy meglássanak minden eredményt. Tudatosítanunk kell, hogy a dolgok nem maguktól történnek - az illetményemelések, a nyugdíj- vagy egészségpénztári támogatások, az év végi egyszeri, egységes nyugdíjpénztári hozzájárulás, a ktv. jelentős kedvezményei, a piaci ár alatti üdülés biztosítása stb. mind azért van, mert az érdekképviselet dolgozik, tárgyal és küzd az eredményekért, és azt annál nagyobb nyomatékkal teheti, minél több tag áll mögötte.
A megyében a nyilvántartott adóalanyok száma 2000-ben 308 500 volt.
A vállalkozások közel 20 százaléka már véglegesen megszűnt, számuk több mint 60 ezer és 90 százaléka egyéni vállalkozó.
Közel 200 ezer azon magánszemélyek száma, akik személyi jövedelemadó-bevallással, vagy a munkáltatójukkal való elszámolással tettek eleget 2000. évi bevallási kötelezettségüknek Ez azt jelenti, hogy az országban szja-bevallást benyújtó 438 600 magánszemély 4,5 százaléka Bács-Kiskun megyei illetőségű volt. Az elszámolás módja szerinti összetételben a mérleg az önbevallók javára billen, hiszen arányuk 52,3 százalék. A megoszlás évek óta ehhez közelít, csupán néhány tized százalékkal módosult az évek során.
A működő egyéni és társas vállalkozások száma 46 800 (áfá-s magánszemélyekkel együtt), melynek 30 százaléka társas vállalkozás.
Az egyéni vállalkozók száma 24 805, az áfá-s magánszemélyeké 7 825. Az előbbi körben a létszám visszaesése 3,7 százalék az utóbbi kategóriában a növekedés 21 százalékos.
Mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozók körében néhány nemzetgazdasági ágazat emelhető ki, melyben az adóalanyok nagy számban fordulnak elő. Ezek az alábbiak: kereskedelem, közúti járműjavítás, feldolgozóipar, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás.
A megyében jelentős számban foglalkoznak magánszemélyek, illetve vállalkozások mezőgazdasági tevékenységgel. Ennek bizonyítéka a 109 ezer mezőgazdasági őstermelői létszám.
Az igazgatósággal szemben támasztott követelmények teljesítését a stabil szervezeti forma biztosításával, az ellenőrzöttségi szint növelésével, a minőség hatékonyság javításával, az irányelvekben, az igazgatóság feladattervében meghatározott főbb célkitűzések figyelembevételével kezdték meg.
Az év első hat hónapjában a megyei székhelyű adózók bruttó 29,2 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetés kasszájába a három kiemelt adónem (áfa, szja, ta) vonatkozásában.
A különböző jogcímeken történő visszaigénylések következtében a 3 fő adónemben 17,0 milliárd forintot utaltak ki a megyei adóalanyok részére, mely összeg 3,8 milliárd forinttal lépte túl a tavalyi 13,2 milliárd forintot.
A beruházás és exportértékesítés jelentős változásának hatása érezhető az idei általános forgalmi adó kiutalásban is.
Az általános forgalmi adó bevételeinek alakulását befolyásoló reálgazdasági folyamatok közül kiemelendő a saját vállalkozásban végzett beruházásérték, mely közel háromszorosára növekedett. A tárgyi eszközállomány pedig 41,6 százalékal emelkedett az elmúlt év első negyedévéhez képest.
A megye adófizetői a három fő adónem vonatkozásában 12,2 milliárd forinttal gazdagították a központi költségvetés büdzséjét a fél év végéig. A nettó befizetések összege 7,2 százalékkal, közel egymilliárd forinttal volt több, mint amennyi a tavalyi év azonos időszakában rendelkezésre állt.
A nettó bevételek összegét 27,6 milliárd forinttal tovább javította a járulékfizetők 23,5 milliárd forintos tb-járulék és 4,1 milliárd forintos egészségügyi hozzájárulás befizetése is.
Az ügyfélszolgálati tevékenységre az idei év első fél évében is jellemző volt a bevallások kitöltése, beadása miatti nagy leterheltség. Mind a személyesen, mind pedig a telefonon feltett kérdések száma meghaladta a 119 ezret.
Az internetről letölthető bevallások ellenőrzési lehetőségének népszerűsítése keretében, saját kezdeményezésként március 16-19. között a TESCO áruházban kihelyezett ügyfélszolgálat segítette a személyi jövedelemadó-bevallások kitöltését és ellenőrzését, ahol 164 adózó kereste fel a standot. Szintén igazgatósági kezdeményezés volt a társasági adóbevallások internetes programmal történő ellenőrzési lehetőségének biztosítása azoknak a társasági adóalanyoknak akik nem rendelkeznek internetes elérhetőséggel.
Örvendetes, hogy az igazgatóság a megyei oldalaival felkerült az internet világhálóján lévő APEH honlapra, ahol az interneten barangolók megismerkedhetnek hivatalunkkal, olvashatják ügyfélszolgálataink elérhetőségét, továbbá fontos információkhoz jutnak a megye gazdaságáról készített elemzésekből.
Az APEH külső kommunikációs tevékenységének célcsoportjai közül a diákság az a réteg, akikhez nem, vagy nem a számukra megfelelő formában jut el az információ. Éppen ezért az idei évben szeptembertől decemberig tartó televíziós diákvetélkedősorozatot indítanak a megye középiskolásai között, „Miért? Hogyan? Mennyit?" címmel.
Az igazgatóság külső kommunikációjához, kialakítandó imázsához szorosan kapcsolódik, hogy képviselik a hivatalt a megyében - és most már az ország határain is túlmenve Romániában - megrendezett szakmai kiállításokon. Említést érdemel az év első felében megrendezett III. Sepsiszentgyörgy Expo.
Romániában a Közpénzügyi Hivatal meghívása lehetővé tette új kapcsolatok kiépítését is, melynek eredményeképpen nemcsak betekintést nyertek a munkatársak az ottani adóhivatal életébe, hanem tájékoztatást is adhattak az igazgatóság ügyfélszolgálati tevékenységéről.
A revizorok 11 334 adó- és célellenőrzést végeztek az első fél év folyamán, mely 11,5 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában mért adatok.
Az utólagos ellenőrzések darabszáma az előző év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 9 százalékkal nőtt. Ezt a növekedést azonban jóval meghaladta az eredménnyel zárult vizsgálatok aránya, mely 56,7 százalékról 77,3 százalékra emelkedett.
A 2001. első fél év folyamán összesen 2171 operatív ellenőrzést végeztek, melynek 35 százaléka nyugtaellenőrzés volt. A fokozottabb ellenőrzés érdekében 15 százalékkal növelték az operatív vizsgálatok számát.
A revizorok utólagos ellenőrzéseik során 849 millió forint jogerős befizetendő nettó adóhiányt szabtak ki.
A 200. első fél évben jogerőssé vált vizsgálatok közel 60 százaléka folyt be, mely 20 százalékkal jobb eredményt mutat, mint a tavaly ugyanezen időszakban befolyt összeg.
Az utólagos jogerős ellenőrzési megállapításokra önkéntesen befizetett, valamint végrehajtás útján a letéti számlára beszedett összeg 480 millió forinttal növelte a költségvetés bevételeit.
A kiutalás előtti ellenőrzések során 592 millió forint jogtalan visszaigénylés kiutalását akadályozták meg, melynek 95 százaléka az áfa-bevételeket gazdagította.
A behajtás területén kiemelt feladat volt a hátralékállomány csökkentése. Az igazgatóságon végzett a csőd-, felszámolási- és végrehajtási munka eredményeként adóból és járulékból 2961 millió forintot könyvelhettek el, mely 10,8 százalékos eredményjavulást mutat, az elmúlt év ugyanezen időszakához képest.
A jogerős fizetési kötelezettségeket megállapító revizori határozatokban foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérik. Nem teljesítés esetén, soron kívül kezdeményezik a végrehajtási eljárást. Inkasszót 723 estben alkalmaztunk közel 1391 millió összegre. Ingófoglalás keretében 584 millió forint hátralékot, ingatlan- foglalással pedig 258 millió forint hátralékot rendeztek. Ingó és ingatlan árveréseink számát a duplájára emeltük az elmúlt évhez viszonyítva.
Fokozottan élnek a hátralékállomány csökkentése érdekében a felszámolás kezdeményezés lehetőségével. 2001. első fél évben 194 felszámolás indult összesen 2179 millió forint lejárt esedékességű tartozásra, amely mind számát, mind pedig összegét tekintve jelentősen emelkedést mutat.
A végelszámolási ügyek száma 679 volt, melyből 154 az első fél évben indult.
A fizetési könnyítési kérelmekkel kapcsolatos ügyiratforgalom igen magas, 2001. első fél évben 432 kérelmet iktattank, 16,3 százalékkal többet, mint tavaly. Ennek 82 százaléka jogerőre is emelkedett.
Az igazgatóság 2001. évi engedélyezett létszáma 538 főben határozták meg. Kedvező változás tapasztalható a munkaerőpiacon, ugyanis ez az első olyan év, amikor megfelelő szakirányú, felsőfokú végzettségű munkaerő-túlkínálatról beszélhetnek. A fluktuáció adataiból kiderül, hogy az igazgatóság munkaerő-megtartó képessége javult, melyet több tényező befolyásol, többek között a köztisztviselői állomány javuló anyagi és erkölcsi megbecsülése, a ktv. kedvező irányú változásai, továbbá a munkaerőpiac beszűkülése miatt egyes szakmákban túlkínálat alakult ki.
Az első fél évben az újonnan belépő köztisztviselők száma 16 volt. Betanításuk, beilleszkedésük sikeresnek mondható, ehhez nagymértékben hozzájárult a 2001. január 1-jétől igazgatóságon működő szakmai gyakorlati rendszer.
Az új belépők, a tartós állományból visszatérők, valamint az új munkakörbe áthelyezettek esetenként több hónapig tartó szakmai gyakorlaton vesznek részt az igazgatóság különböző osztályain, s ezt követően láthatják el a végleges munkakörüket. Nagy hangsúlyt helyeztek az igazgatóság dolgozóinak képzésére, mely tervszerűen történik. Jelenleg iskolarendszerű képzésben 79-en vesznek részt, döntő többségük egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytat.
Kecskemét
A hajdan pusztáiról híres és az aranyló kajszibarack hazájaként emlegetett Kecskemét ma már
elsősorban kulturális értékeiről ismert. Van itt színház és bábszínház, néptáncegyüttes, népdalkör és klasszikus
muzsikát játszó zenekar, számos múzeum, görög és dán kultúrát bemutató intézet, és még lehetne sorolni a
különböző énekkarokat, amatőr együtteseket, a vallásos élethez kapcsolódó kulturális értékeket, az animáció, a kerámia,
a zománc vagy a zene nemzetközi műhelyeit.
Kecskemét - földrajzi fekvése és az utak kereszteződése miatt - a történelem során mindig is a találkozások városa volt, a különböző felekezeteké, a különböző nemzetekhez tartozó kereskedőké és természetesen a különböző kultúráké. Ez ma sincs másként.
A történelem során írók, tudósok, híres utazók rácsodálkoztak Kecskemétre, hogyan lehetséges, hogy
puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki? E kérdésre a múlt adja meg a feleletet. A város kedvező
földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározó helyként hamar kiemelkedett a környező települések közül.
1368-ban már mezővárosként említik. Első kézműves céhei a XVI. században alakulnak ki. A város nagyhatárú
birtokain külterjes állattartás, pásztorkodás folyt. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta
meg magát, a város százéves múltja van a szőlő és gyümölcskultúra tudatos fejlesztéséhez. A századfordulóra
impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált.
Az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába központi földrajzi fekvésének előnyeit. A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt. A várost közvetlenül övező táj szelíd szépségét a Kiskunsági Nemzeti Park területei és a hagyományos népi életmódot bemutató tanyák őrzik, maradandó élményt nyújtva az ide látogatóknak.
Munkáltatói kontroll…
A munkavállalók széles körében ellenérzést váltott ki annak híre, hogy egy törvényjavaslat szerint a munkáltatók kamerák segítségével kísérhetik figyelemmel alkalmazottaik munkahelyi tevékenységeit. Némi szigorítást is tartalmaz a törvényjavaslat: a dolgozókkal közölni kell, hogy megfigyelik őket. Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét lapunknak.
Mint mondta, több okból is nehéz állást foglalni az ügyben. Nem kell magunkat illúziókba ringatni: ezt nem azért csinálják, hogy növeljék a közbiztonságot, csökkentsék a lopások számát, hanem ez megvalósítaná a munkaadói kontrollt. Hiába hoznak olyan érveket, hogy ezáltal csökken például a könyvtári lopások száma, vagy megfigyelhetik a lopást.
Ebből a szempontból nehéz helyzetben van a szakszervezet - mondta Michalkó Péter -, mert a munkáltató végül is tulajdonos, és a saját tulajdonát úgy védi, ahogyan jónak látja. Ráadásul más államokban ez teljesen elfogadott dolog. Mindenki tudja, hogy az Egyesült Államokban olyan munkahelyek vannak, ahol a terem felett a főnök az irodájából üvegen keresztül figyeli, hogyan dolgoznak az emberek. Úgy is mondhatnánk, „biológiai kamerával" figyelik meg a munkavállalókat. De Japánban is teljesen általános, hogy kamerával figyelik meg a futószalagokat. Magyarországon is kamerával figyelik a munkálatokat a nagyobb szerelőcsarnokokban. Így ez már részben gyakorlattá vált. Úgy tudom, a legtöbb jogásznak az a vélekedése, nincs alkotmányos jogszabályi akadálya annak, hogy bevezessék a gyakorlatba a kamerás megfigyelést. Egy jól működő demokráciában, ahol béke és nyugalom van, talán nem is lenne ezzel semmi probléma. Véleményem szerint nem azzal van baj, hogy a munkáltatók akár technikai eszközökkel kontrollálják a munkavállalói fegyelmet, és nem arról van szó, hogy a munkavállalók titkolni akarnának valamit munkaadóik előtt. Itt, Kelet-Európában, sajnos, nagyon sok, szomorú tapasztalatunk van arról, hogy valakiről feljegyzés, kartoték készül - annak milyen súlyos következményei lehetnek. A személyi kartonokba bekerült „fekete pontok" miatt egzisztenciális problémák adódhattak, családok mehettek tönkre.
Ha mi úgy szocializálhattunk volna, hogy hiszünk a körülöttünk lévő világban, s biztosak lehettünk volna benne, hogy a világ igaz, akkor el tudnánk fogadni a kamerák jelenlétét. Sőt, bizonyos szempontból a munkavállalók érdekeit is szolgálná ez a rendszer, mert segítségével ki lehetne szűrni azokat, akik nem dolgoznak. A törvényalkotóknak meg kell érteni, hogy itt nem munkavállalói érdekeket, ész- és jogi érveket kell figyelembe venni, hanem érzelmi okokat. Meg kell érteni, hogy ez a generáció még fél ettől, de a következő biztosan nem tiltakozik majd ellene. Bele kellene érezni magukat a helyzetünkbe, és úgy törvényt alkotni.
Örvendetes eseményre került sor a kelet-budapesti igazgatóságon. 2001. augusztus 16-án dr. Vida Ildikónak, az APEH elnökének jelenlétében ünnepélyesen átadták az igazgatóság új épületét.
Ez alkalomból Nyergesné Csáki Mária, az igazgatóság vezetője mondott ünnepi köszöntőt. Ebből idézünk most egy részletet.
„Körülbelül másfél éves megfeszített tervező, szervező és kivitelező munka eredményeként elkészült igazgatóságunk régen várt új irodaépülete, mely mind külső, mind belső megjelenésében magán hordozza a mai kor építészeti, műszaki és technikai vívmányainak jegyeit. Az irodaépület bruttó alapterülete 6480 négyzetméter, 144 irodahelységével 310 fő részére biztosít kényelmes munkakörülményeket és nem utolsósorban az ügyfelek kulturált fogadásának lehetőségét. Külön említést érdemel a földszinten kialakított irattári helyiség, melybe 3936 folyóméter gördülős polcrendszert építettek be, és amely hosszabb időre megoldja az iratelhelyezési gondjainkat."
Tudjuk, hogy kevesen olvassák a lap impresszumát. Az olvasóknak nem az az izgalmas, hogy kik szerkesztik, készítik a lapot, hanem hogy milyen őket érdeklő híreket, információkat találnak benne. Most mégis úgy érezzük, hogy egy pillanatra ki kell lépnünk a „homályból". Az apropót a váltás adja. A következő lapszámokat ugyanis már más, nem a jelenlegi főszerkesztő jegyzi.
Tudjuk, hogy az ADOSZT-Újság korábbi számai nem tartalmaztak szenzációkat, nem kavartak botrányt, nem káprázatos külsővel csábították az adóhivatali dolgozókat az elolvasására. Próbáltunk, mint a szakszervezet, kiegyensúlyozottan szolgálni a hivatal munkavállalóinak érdekeit. Igyekeztünk tárgyilagosan tudósítani nemcsak az ADOSZT eseményeiről, hanem a hivatal munkájáról is. Így a lap nem fegyver volt, nem is kellett annak lennie, hanem a hiteles tájékoztatás eszköze. Mi is mertünk „nagyot álmodni", de a korábbi anyagi lehetőségek híján, sajnos, kevés valósult meg ezekből.
Mint a lap főszerkesztője ezúton mondok köszönetet a Hűséges Olvasónak. Egyaránt jó szívvel gondolok azokra, akik hevesen reklamálták, ha egy-egy elkallódott lapszámot csak megkésve vehettek kézbe, vagy azokra, akik (például az ADOSZT titkári értekezletén) kerek-perec kimondták: „ez a lap a mi lapunk, kedveljük, ragaszkodunk hozzá!" Kérem, legyenek továbbra is hűséges olvasói a sokadik évfolyamában is fiatalos ADOSZT Újságnak!
Köszönet mondok az információkkal többnyire nem fukarkodó APEH főnököknek, a Hivatal vezetőinek, a fővárosi és a megyei igazgatóknak.
Hálás vagyok a kiadónak, Michalkó Péternek, az ADOSZT titkárainak, lapunk szerkesztőbizottsága tagjainak, személyesen is Király Lászlónak és Bálint Lászlónak, valamint az ADOSZT Iroda munkatársainak a lap szerkesztéséhez nyújtott segítségükért.
Végezetül, de nem utolsósorban fejezem ki lekötelezettségemet kitűnő munkatársaimnak, Sz. Várnai Ferenc lapszerkesztőnek, Pintér Melinda újságírónak, Pertl István fotóművésznek, Farkas Kati olvasószerkesztő-korrektornak, Förgeteg Zsolt és Czita Károly tördelőszerkesztőknek, valamint a Dunaújvárosi Nyomda kiváló szakmunkás gárdájának.
dl főszerkesztő
Olvastuk
Egyetlen hazai pénztártag egyéni számláján sem írnak jóvá reálhozamot önkéntes vagy magánkasszájának tavaly befektetett vagyona után. A nyugdíjpénztárak 2000. évi teljesítménye, mint az a jegybank jelentéséből kitűnik, elmarad az inflációtól és az összesített hozam 6-7 százalékot tesz ki az átlagos vagyonra vetítve.
A pénztárak teljesítménye jelentősen szóródott tavaly, de egyik sem tudta a pénzromlás hatását ellensúlyozni.
A pénztáraknak először idén az első negyedévben kellett elkészíteniük és a tagokkal megismertetniük befektetési
politikájukat, vagyonkezelésre vonatkozó irányelveiket. Befektetési tevékenységük során elsődleges célként kell
megfogalmazniuk a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú értékállóságának biztosítását, a teljesítménymutatók
összemérhetőségének megteremtését. 2002. január elsejétől pedig valamennyi nyugdíjpénztárnak át kell térnie a kassza
vagyonának napi piaci eszközértékelésére, amit jelenleg negyedévente mérnek.
Mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, s a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásról szóló legutóbbi jelentése is megjegyzi, a magánpénztáraknál 2000-ben a befektetési tevékenységből származó nettó bevétel igen alacsony volt.
Kedvező, hogy a működési költség/tagdíjbevétel arány évről évre csökken, s 2000-ben a pénztárak valós működési költségét szinte már teljes mértékben fedezte a tagdíjakból levont és a működési tartalékba helyezett összeg.
Megfigyelhető, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2000-ben a befektetési tevékenységből származó nettó bevétel, bár alacsony volt és az átlagos vagyonra vetített hozam az előző évhez képest jelentősen csökkent, de még mindig magasabb lett, mint a magánnyugdíjpénztáráknál. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az év során 6,7 milliárd forint összegű nyugdíjszolgáltatást nyújtottak.
(Magyar Hírlap, 2001. 06. 21.)
Alig pár éve hunyt el a nagy király, amikor humanista történetírója, az 1486-ban szolgálatába lépett Antonio Bonfíni latin nyelvű magyar történetében papírra vetette a híressé vált sorokat: „A nép, a parasztsággal együtt, melynek évente a nagy és sok háború miatt négyszeres adót kellett fizetnie, és mindig panaszkodott az adók méltánytalan súlya miatt, most sóhajtozik és fél, hogy feldúlják földjét, és tűzveszély fenyegeti mindenfelől. Fogadkoznak, hogy ha a királyt hatszoros áron kiválthatnák a másvilágról, megfizetnének érte."
Egyre terebélyesedett Mátyás király egykori szilárd, hódító hatalmának, mint a rend és igazságtétel birodalmának emléke, már fölsejlett nemcsak a hatalmas, hanem az igazságos király alakja is.
„Igen igaz ám az Magyar köz példa,
Mátyás király miolta meghalt volna,
Az igazság megholt Magyar országba."
Mátyás király tényleg igazságos volt? Jól ismert a kérdés, a választ kevesen tudják.
Mátyásnak harminckét esztendős uralkodása alatt sikerült a királyi hatalmat a régi, évszázadok óta nem látott teljességében visszaállítania. Háttérbe szorítja a régi arisztokráciát; a polgárságra támaszkodva kialakítja az új, a csak tőle függő és általa irányított igazgatási apparátusát, megszervezi a főuraktól független állandó hadseregét. Mind anyagilag, mind katonailag függetlenítette magát a báróktól.
Az állandó zsoldos haderő volt a biztosítéka annak, hogy a király a megemelt, gyakran a rendek jóváhagyása nélkül kivetett adót is be tudta hajtani. Hivatali apparátusa érvényt tudott szerezni rendelkezéseinek, és az uralkodása alatt támadt számos nehézségen felül tudott emelkedni. Az ország adófizető képességét a végsőkig igénybe vette. Így érhette el, hogy olyan magas jövedelemre tett szert, mint a Magyarországnál gazdaságilag jóval fejlettebb Franciaország vagy Anglia uralkodói. Az egy főre eső adóátlag azonban Magyarországon jóval magasabb volt, mint az említett országokban, és jóval magasabb volt a Magyarországon korábban fizetett adónál is.
A magyar történetírás Mátyás átlagos évi jövedelmét hozzávetőleg 1 000 000 aranyforintra, de inkább annál többre becsülte.
Ezek után nézzük, hogy az ún. „rendes" bevételek miből tevődtek össze: a jobbágyság adója 300 000 forint, a városok adója 20 000 forint, a zsidók adója 22 000 forint, a határvám 4000 forint, a nemesfémeladás és pénzverés 60 000 forint, a sóeladás 80 000 forint, a rézeladás 26 000 forint, a koronabirtokok jövedelme 50 000 forint, összesen 612 000 forint.
Rendkívüli forrásnak tekinthető a jobbágyságra meglehetősen rendszerességgel kivetett pótadó, amit „hol kétszer és háromszor vesz meg háborúk szerint." Jelentős összegnek számított még a külföldről kapott segély, így a pápaság és Velence 250 000-250 000 forintot küldött Magyarországra.
Soknak vagy kevésnek számított Mátyás jövedelme Európa többi uralkodójához mérve?
Összehasonlításul érdemes néhány ország évi bevételeinek összegét felsorolni. Franciaország 1 800 000 livre 1461-ben, 1483-ban 4 800 000 livre. A velencei köztársaság 1464. évi jövedelme 1 020 800 dukát volt.
Mátyás jövedelme azonban nemcsak a nemzetközi összehasonlítást nem állta ki, hanem a magyarországi kiadásokra is csak szűkösen lehetett elég. A „fekete sereg" évi zsoldja 480 000 forintot tett ki, és mint tudjuk, hódító politikát folytatott dicső királyunk, ami nem használt az ország gazdasági helyzetének.
Mátyás uralma nem volt ellentmondásoktól mentes, nehéz érzelmek nélkül, objektíven értékelni. Kiváló egyéni képességekkel rendelkezett, képes volt egy olyan kormányzati szisztémát kiépíteni, amelyben aztán szinte ellentmondás nélkül érvényesíthette akaratát. A királyi jövedelmek növelése, ami az adó drasztikus emelésével járt együtt, lehetővé tetté számára a nyugati hódításokat, újabb terheket jelentve országának. Megpróbált mindent elképzelései szerint alakítani, kihasználva mindent és mindenkit. Igazi fejedelem volt.
De igazságos volt e? Azt hiszem a válasz nem is olyan fontos.
Ladóczki Béla
APEH Nógrád Megyei Igazgatósága
Bolgár György Beszéljük meg! című műsorának megszüntetését tervezi a Magyar Rádió. A belpolitikai szerkesztőség tájékoztatása szerint a helyét a Nem beszéljük meg! című műsor veszi át. Ebben szintén Bolgár György ismerteti, hogy aznap mit nem beszélnek meg, majd ezt a telefonálók kiegészíthetik azzal, hogy ők még mit nem beszélnének meg. Az ötlet a Honfoglalás 2000 Egyesületnek a médiahatósághoz eljuttatott elemzése szerint nagy tetszést aratott a rádióhallgatók körében.
Az Országgyűlés az őszi időszak első plenáris ülésén úgy döntött, hogy a T. Ház munkarendje az ellenzék követelésére némileg változik. Egy hónapban három hét szünetet tart, majd egy hétig ülésezik. Ez utóbbi minden második hónapra igaz, mert közte így sem.
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint vissza kell állítani a kétkamarás parlamentet. Szerinte a civil szférán kívül az egyházaknak, a régióknak, a kisebbségeknek és a szakszervezeteknek is helyet kellene biztosítani a parlamentben.
Szakértők szerint egy ilyen kétkamarás parlament felállítására nincsen sok remény. Egy másik változatnak azonban már több esélyt adnak. Eszerint az egyik kamarában foglalnának helyet a mindenkori kormányzó pártok képviselői, a másik kamarában pedig az ellenzéki pártoké. Így nem zavarnák egymást a hozzászólásaikkal, és elkerülhetők a viták is.
Az Országgyűlés elfogadta az idegen szavak elterjedésének megakadályozására vonatkozó törvényt. Néhány honatya javaslatára szigorították a tervezetet. A rossz példák meggátolása érdekében a hazánkba érkező külföldiek magyar területen, a határátkelőhelytől számított száz méter után csak magyarul beszélhetnek vagy nyelvismeret hiányában mutogatni kötelesek.
ÁR -
Köztisztviselőknek, pedagógusoknak
A Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program keretében,
a köztisztviselők és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógépes
használatot, internet-hozzáférés támogatását és távoktatási csomag biztosítását hirdették meg. Ez
év szeptemberében az Informatikai Kormánybiztosság a fenti célcsoport számára pályázatot írt
ki. Most röviden közreadjuk a pályázat fontosabb elemeit, és tájékoztatunk az internetezéshez
szükséges akciós telefonvonal-megrendelésről.
A pályázat forrása: 5,5 milliárd forint. A támogatás célja a köztisztviselők és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógép- és internethasználat támogatásával a távoktatási projektek megvalósítása, a célcsoportok információs társadalomba való integrálódásának támogatása.
A pályázatot társpályázat formájában kell benyújtani. Minden érvényes pályázatot egy természetes személy (köztisztviselő vagy pedagógus) és a vele munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló munkáltató közösen nyújtja be. A pályázatot a pályázók szerint két kategóriában lehet beadni, amit a betűjel szerint tudnak elkülöníteni. „K" betűjel esetén a pályázó: köztisztviselő és a munkáltató közigazgatási szerv. „P" betűjel esetén a pályázó: pedagógus és a munkáltató közoktatási intézmény.
A benyújtott pályázat csak akkor érvényes, ha a társpályázók mindegyike megfelel a pályázati feltételeknek:
A pályázó köztisztviselőre illetve pedagógusra vonatkozó feltételek: - legalább 1 éve köztisztviselőként, illetve a közoktatásban pedagógusként dolgozik, vállalja a felhívásban részletezett távoktatási programban való részvételt, és a vizsgák finanszírozását és sikeres letételét.
A pályázó a szerződés teljes időtartama alatt köteles folyamatosan távoktatási képzésben részt venni. Az ECDL vizsgát le kell tennie, és ezen felül képzéseken kell részt vennie. Munkáltatóként biztosítani kell a távoktatásban való részvételt, a vizsgán való megjelenést.
Egy számítógép használatának a joga, valamint a vállalt képzésekhez távoktatási csomagok, internet-csomag (minimum havi 30 órás díjtalan hozzáférés 2002. 01. 01-jétől 3 éven át, e-mail levelezési cím, web és e-mail tárhely)
Köztisztviselőnek és munkáltatójuknak nem kell a pályázathoz saját erőt biztosítani.
Lehet interneten keresztül, vagy írógéppel kitöltött adatlap postázásával.
A teljes pályázati anyag a http://www.ikb.hu honlap alatt megtalálható, ezenkívül a postákon ingyenesen beszerezhető.
A pályázati adatlapot és a csatolt dokumentumokat - a másolati példány megőrzésével - mindkét pályázó által aláírva egy példányban kell beküldeni az alábbi címre: Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság, Széchenyi Terv pályázatok, 1535 Budapest. Postafiók 857. Kódszám: SzT-IS-3 / és ide a K vagy P betűjel.
A pályázatot 2001. szeptember 27-től lehet benyújtani, határideje köztisztviselőknek 2001. október 19. Pályázati díj nincs, a regisztrációs díj: 2500 forint. Egy magánszemély csak egy pályázatot nyújthat be. Intézmény vagy közigazgatási szerv természetesen több alkalmazottjával is pályázhat.
A pályázatok beadásáról a 06-40-200-195-ös telefonszámon lehet információt kérni.
A pályázatot a beérkezést követő 38 napon belül elbírálják, a döntést követő 15 napon belül a pályázókat értesítik.
A pályázat elnyerésekor a számítógép telefonvonalhoz való csatlakozását meg kell oldani. Ennek az ország területeitől függően más-más feltételei vannak. Tízezreket takaríthatnak meg, ha a következő telefonszámot felhívják és érdeklődnek a kedvezményes csatlakozásról: 06-1-239-11-58, vagy 06-30-408-62-63.
A szolgáltatók különféle interne-tezéshez használt forgalmi díjkedvezményeket adnak. Az Információs Kormánybizottság a beszélgetés és internetezés hívásdíjait nem fedezi. Ezért tájékozódjon a fenti telefonszámon, hogy a legolcsóbb csomaggal tudja a pályázat előnyeit kihasználni!