1. A jelöltek számáról a vizsgáztatásra jogosult szerv értesíti az OKV-t.

2. A pályakezdő és az ideiglenesen besorolt köztisztviselő esetében a rendelet 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott közigazgatási gyakorlati idő teljesítését a munkáltató jogkör gyakorlója a jelentkezési lapon igazolja.

3. A vizsgáztató bizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerűségéről és zavartalanságáról.

4. A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a jelölt hozzátartozója, aki a jelölttel ugyanannál a közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV elnökének.

5. A vizsgáztató bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a vizsgáról jegyzőkönyvet készít, vezeti a vizsganyilvántartó-könyvet, s egyben elvégzi a vizsgával járó egyéb adminisztrációs feladatokat.

6. Az írásbeli és szóbeli vizsga egy napon történik. Az írásbeli és szóbeli vizsgán a jelöltnek a vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. A szóbeli vizsgán a jelölt részére a felkészüléshez legalább 20 percet biztosítani kell.

7. Az írásbeli vizsgafeladat kidolgozásához 120 percet kell biztosítani, amelybe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele. Az írásbeli vizsgát a vizsgáztató bizottság egyik tagja felügyeli.

8. A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.

A bizonyítvány minősítése:

kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00 jól megfelelt, ha az átlag 4,50-4,00 közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50-3,00 megfelelt, ha az átlag 2,50-2,009. A jelölt jogosult írásbeli feladatát annak értékelése után megtekinteni.

10. Ha a jelölt a vizsgán vagy a halasztott vizsgán egy vagy mindkét vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tesz.

11. Javítóvizsgát tesz a jelölt akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy szabálytalanság miatt a vizsgáztató bizottság a vizsgától eltiltotta.

12. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyikből a jelölt tudását a vizsgáztató bizottság elégtelenre minősítette.

13. A halasztott és javítóvizsgát a jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján kell tenni a rendes vizsgára vonatkozó szabályok alkalmazásával.

14. A vizsgadíjból a vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt tiszteletdíj illeti meg. A vizsgadíjból a vizsgáztató bizottság elnökét 30%, tagjait 15-15%, jegyzőkönyvvezetőjét 10%, valamint a vizsgáztatásra jogosult szervet 30% illeti meg.

15. A bizonyítványokról (Vsz. 3., 7. számú függeléke) a Magyar Közigazgatási Intézet gondoskodik.

16. A bizonyítvány sorszámának a vizsganyilvántartó-könyv sorszámával kell megegyeznie. A vizsganyilvántartó-könyv, a bizonyítvány és a jegyzőkönyv közokirat, amely nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgáztatásra jogosult szerv gondoskodik.

17. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a vizsganyilvántartó-könyv alapján a vizsgáztatásra jogosult szerv bizonyítvány-másolatot állít ki.

18. A jelentkezési lap, a jegyzőkönyv, a bizonyítvány és a vizsganyilvántartó-könyv mintáját a Vsz. 1-4. számú függeléke tartalmazza.

19. A gyakorlati vizsgát akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgáztató bizottság elnöke meggyőződött arról, hogy a gyakorlati feladat elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételek – beleértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megvannak.

20. A gyakorlati vizsgán a jelölt számot ad a gyakorlatban megismert irodatechnikai berendezések alkalmazásáról.

21. A jelentkezési lap, a jegyzőkönyv, a bizonyítvány és a vizsganyilvántartó-könyv mintáját a Vsz. 5-8. számú függeléke tartalmazza.

22. A 19-21. pontban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jelöltnek egy tételt a titkos ügykezelés és titokvédelem témakörből kell húznia, felkészültségéről egyidejűleg írásban is számot kell adnia, kivéve, ha az Mr. 13. §-ában meghatározott vizsgát tett, és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési lapjához csatolta.

1. Közigazgatási szerv neve és címe:………………………………..

2. A köztisztviselő neve, születési dátuma, anyja neve és lakcíme:………………………………………………………………….

3. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának kezdő időpontja: ..... év ................ hó ..... nap

4. A közigazgatási alapvizsga letételének határideje: …..... év ............ hó ......... nap

5. A pályakezdő gyakornok és az ideiglenesen besorolt köztisztviselő a Rendelet 2. §-ában előírt gyakorlati időt letöltötte: …...... év ............. hó .......... nap

6. A vizsgaidőszak megjelölése:

január / március / május /. szeptember / november

Kelt............................., ........ év ............................ hónap ............. nap
……………………………. ………………………………….

munkáltató jelölt

2. függelék: JEGYZŐKÖNYV közigazgatási alapvizsgáról (közlését mellőzzük)

3. függelék: Bizonyítvány közigazgatási alapvizsgáról (közlését mellőzzük)

4. függelék: Vizsganyilvántartó-könyv a közigazgatási alapvizsgákról(közlését mellőzzük)

1. Közigazgatási szerv neve és címe:

2. Az ügykezelő neve, születési dátuma, anyja neve és
lakcíme:

3. Az ügykezelő közszolgálati jogviszonyának kezdő idő-
pontja: 19.......... év ......................... hó ............ nap

4. Az ügykezelői alapvizsga letételének határideje:

19 ............ év ......................... hó .......... nap

5. A vizsgaidőszak megjelölése:

január / március / május / szeptember / november

Kelt: .............................., .............. év ..................... hónap ......... nap
……………………………. ………………………………….

munkáltató jelölt

6. függelék: Jegyzőkönyv ügykezelői alapvizsgáról (közlését mellőzzük)

7. függelék: Bizonyítvány ügykezelői alapvizsgáról (közlését mellőzzük)

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

- Önkormányzati szakbizottság.

1. A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a jelölt írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.

2. A vizsga írásbeli részében a jelölt arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét jogesetek, feladatok megoldása is része az írásbeli vizsgának. Az írásbeli vizsgán a kötelező és választott tantárgy kérdéseire adott válaszok együttesen kerülnek értékelésre.

3. A vizsga szóbeli részében a jelölt bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, vezetői felkészültségét.

4. Vizsgára jelentkezni az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet. A Jelentkezési lapot (1. számú függelék) a munkáltató bocsátja a jelölt rendelkezésére.

5. A Jelentkezési lapot a munkáltató – a választott vizsgatárgyra és vizsgaidőpontra vonatkozó jóváhagyó, a közigazgatási gyakorlatot igazoló záradék aláírása után, a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalási megbízás másolatát csatolva, legalább két hónappal az írásbeli vizsgára választott hónapot megelőzően – megküldi a vizsgaszervezőnek. Különösen indokolt esetben e határidő megtartásától a vizsgaszervező eltekinthet.

Az államtitkárok, helyettes államtitkárok jelentkezését a Miniszterelnöki Hivatal személyzeti szervezete a szaktárcák személyzeti szervezetével együttműködve juttatja el a vizsgaszervező Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságához (a továbbiakban: MKI OMI).

6. A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszik, s az írásbeli vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatja a jelöltet – a munkáltatóján keresztül – az írásbeli vizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

7. A vizsgaszervező az írásbeli vizsgát követő 5 munkanapon belül munkáltatóján keresztül értesíti a jelöltet a vizsga eredményéről.

Eredményes írásbeli vizsga esetén az értesítésben közli a jelölttel a szóbeli vizsga napját, kezdési időpontját és helyét.

Ha az írásbeli vizsga eredménytelen, az erről szóló értesítésben a jelölt tájékoztatást kap az írásbeli javítóvizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

8. Ha a jelölt a szakvizsgaszervező által megjelölt napon nem kíván írásbeli javítóvizsgát tenni, akkor azt az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a vizsgaszervezővel. Egyúttal meg kell jelölnie azt a hónapot, amikor – munkáltatója egyetértésével – javítóvizsgára bocsátását kéri, s csatolnia kell a javítóvizsga díjának befizetését igazoló csekkszelvény vagy átutalási megbízás másolatát.

9. A szóbeli vizsgára külön jelentkezni nem kell, annak időpontját az írásbeli vizsgára jelentkezés alapján a vizsgaszervező határozza meg úgy, hogy az írásbeli és szóbeli vizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.

10. A vizsgaszervező által visszaigazolt vizsgaidőpont módosítása – írásbeli és szóbeli vizsga esetén egyaránt – csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. Az új időpont meghatározásáról kizárólag a vizsgaszervező dönthet. A vizsgáról igazolatlan távolmaradás következménye javítóvizsgára utasítás.

11. A szakvizsgaszervező a bizottsághoz vizsgára beosztott jelöltek munkahelye és a választott vizsgatárgy ismeretében az MKI OMI által rendelkezésére bocsátott feladatsorokból összeállítja az írásbeli feladatokat és – zárt borítékban – a vizsgaelnök rendelkezésére bocsátja a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.

12. A bizottság munkáját az elnök vezeti, s a szakvizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező alkalmazásában álló I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő lehet (az MKI OMI esetében felsőfokú iskolai végzettségű közalkalmazott). Feladatai: összegyűjti és nyilvántartásba veszi a jelöltek Jelentkezési lapjait; értesíti őket a vizsga időpontjáról, helyéről; gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet (3. számú függelék), gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek (2. számú függelék) és bizonyítványok (2. számú melléklet) kitöltéséről, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat és segédleteket a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

13. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásához szükséges kellékeket (pl. hitelesített feladatlapok, a feladat megoldásához használható lepecsételt papírok, jogszabályszöveg) a vizsgaszervező bocsátja a jelöltek rendelkezésére.

14. A vizsgaszervező az írásbeli vizsgához megfelelő körülményt biztosít.

15. A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét vizsgatárgyból egy-egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 30 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyakon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.

16. A bizottság mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgát három fokozattal minősíti: “eredménytelen”; “eredményes”; “kiváló eredménnyel”. Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A szóbelinél meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát.

“Kiváló eredménnyel” minősítést csak az a jelölt kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbeli mindkét vizsgatárgyból “kiváló eredménnyel” minősítést kapott.

17. Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgát egyaránt eredményesen teljesítette.

18. Az eredményes vizsgáról a bizottság a 2. számú melléklet szerint bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány adatait a vizsgaszervező vezeti be a vizsganyilvántartó könyvbe. A bizonyítvány sorszámának a vizsganyilvántartó könyv sorszámával meg kell egyeznie.

19. A vizsganyilvántartó könyv és a jegyzőkönyv nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

20. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a vizsgaszervező a vizsganyilvántartó könyv alapján másodlatot állít ki.

21. A vizsgadíjat – az írásbeli és a szóbeli vizsgánál egyaránt – a következők szerint kell megosztani: a vizsgadíj 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a bizottság tagjait, 5%-a a vizsgabiztost, 30%-a pedig a vizsgaszervezőt illeti meg.

22. Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 20 főt lehet beosztani.

1. A köztisztviselő neve (leánykori neve):

anyja neve:

szül. helye, időpontja:

besorolása:

beosztása:

feladatkörének pontos megnevezése:

2. A köztisztviselő munkáltatójának neve, címe:

3. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának kezdete:

………… év .................. hó ......... nap

4. A közigazgatási alapvizsga letételének időpontja, ha az alól nem mentesült:

......... …..év .................. hó ......... nap

5.A választott vizsgatárgy:

6. Írásbeli vizsgára jelentkezem

……........ év .................. hónapra

Kelt, ............................., ............. év ............................................... hó ........... nap

.................................................

köztisztviselő

Igazolom, hogy a Jelentkezési lap adatai a valóságnak megfelelnek, a vizsgatárgy kiválasztása a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjével egyetértésben történt, a jelentkező ......... év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint közigazgatási alapvizsgát tett, illetve törvényi rendelkezés alapján az alól mentesült.

Kelt, .........................................., ............. év ............................................ hó ........... nap

P. H.

.......................................................

a hivatali szervezet vezetője

2. számú függelék: Jegyzőkönyv közigazgatási szakvizsgáról (közlését mellőzzük)

3. számú függelék: Vizsganyilvántartó könyv (közlését mellőzzük)

2. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez: Bizonyítvány a közigazgatási szakvizsgáról (közlését mellőzzük)

1. A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: a “Közigazgatási vezetési ismeretek”, amely az Európai Unió szervezeti rendszerére, jogrendszerére, a közigazgatás, illetve az államháztartás működésére, modernizációjára és az ezekkel kapcsolatos vezetői feladatokra terjed ki.

2. Választható szakmai vizsgatárgyak:

Rendészeti igazgatás (ideértve az állampolgársági, anyakönyvi, útlevélügyeket, menekültügyi, tűzvédelmet és polgári védelmet is) – Választási rendszer – Szabálysértési igazgatás – Külügyi és konzuli igazgatás – Védelmi igazgatás – Testnevelési és sportigazgatás – Nyilvántartási rendszerek és adatvédelem – Egyes központi állami szervek – Igazságügyi igazgatás (ideértve a polgári törvénykönyvvel, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos igazgatási feladatokat és a lakásügyet is) – Statisztikai igazgatás – Ipari igazgatás – Iparjogvédelem, szabadalmi jog – Belkereskedelmi igazgatás – Külkereskedelmi igazgatás – Idegenforgalom – Földművelésügyi igazgatás – Agrárszabályozás – Földügyi igazgatás és ingatlan-nyilvántartás – Állat-egészségügyi és növényvédelmi igazgatás – Erdészeti, vadászati, halászati igazgatás – Mezőgazdasági igazgatás – Bányászati igazgatás – Közlekedési igazgatás (ideértve az útügyi igazgatást is) – Postai és távközlési igazgatás – Vízügyi igazgatás – Építésügyi igazgatás – Környezet- és természetvédelmi igazgatás – Területfejlesztés és -rendezés, területi tervezés – Ár- és versenyszabályozás – Közoktatás és szakképzés – Felsőoktatás- és tudományszervezés – Kulturális igazgatás – Munkaügyi igazgatás – Közszolgálati igazgatás – Egészségügyi igazgatás – Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügy – Szociális igazgatás – Egészségbiztosítás – Nyugdíjbiztosítás – Államháztartási pénzügyek (ideértve a bank- és pénzintézet-igazgatást is) – Gazdaságpolitika, költségvetési és monetáris politika – Adórendszer, adóigazgatás – Vámrendszer, vámigazgatás – Adórendszeren kívüli fizetési kötelezettségek (illeték, jövedék, díj) – Beruházási, vállalkozási ismeretek – A helyi önkormányzati rendszer – Önkormányzati gazdálkodás.

KSZ. 25. § (1) A közigazgatási alap- és szakvizsgával valamint az ügykezelői alapvizsgával [a továbbiakban: vizsga] kapcsolatos szervezési feladatokat a személyügyi szervezeti egység látja el. E tevékenység a jogszabályban foglaltakon túlmenően magában foglalja:

a) külső szervezésű felkészítő szakmai konzultációkra való jelentkezés megküldését, a konzultáció helyéről és idejéről a köztisztviselők értesítését,

b) belső szervezésű felkészítő szakmai konzultáció esetén az előadó és a felkészítés helyének biztosítását, a konzultáció helyéről és idejéről a köztisztviselők értesítését,

c) az előírt gyakorlati idő igazolását,

d) a megfelelő tankönyv biztosítását.

(2) A vizsgákra jelentkezést úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázónak – alapvizsga esetén – az előírt határidőn belül módja legyen javítóvizsga letételére is.

(3) A személyügyi szervezeti egység a vizsgákra való jelentkezést a szervezeti egységek arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetőket, a vezető-utánpótlási tervben szereplő jelölteket, valamint a szakmai főtanácsadói és tanácsadói címet kapottakat. A vizsga időpontjáról a vizsgázót közvetlen munkahelyi vezetője útján kell értesíteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, a hatósági osztályok köztisztviselőinek vizsgáztatását az a személyügyi szervezeti egység szervezi, melynek székhelyén az osztály működik. Az igazgatók felkészítő szakmai konzultációját, vizsgára való jelentkezését szervezetének személyügyi (fő)osztálya végzi, a Hivatali Központ Személyügyi főosztályától a kinevezés alapján megküldött értesítés szerint.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, az APEH által szervezett felkészítő szakmai konzultációkat – amennyiben feltételei fennállnak – negyedévenként kell megszervezni. A konzultáció témája a közigazgatási, illetve ügykezelői ismereteket tartalmazó tankönyv és a vizsgához kapcsolódó jogszabályok. A felkészítést végzőt a szervezet jogi (fő)osztálya kollégái közül kell felkérni.

KSZ. 26. § (1) A vizsgára kötelezett, továbbá a vezető-utánpótlási tervben szereplő jelölt az első vizsga letétele előtt – a felkészítő konzultáción valamint a vizsga napján túlmenően – az alábbi mértékű, illetménnyel díjazott tanulmányi szabadidőre jogosult:

a) ügykezelői vizsga esetén 1 munkanap,

b) közigazgatás alapvizsga esetén 3 munkanap,

c) közigazgatási szakvizsga esetén 6 munkanap.

(2) A vizsgáztatás költségei a jogszabályban foglaltakon túlmenően tartalmazzák a vizsga tananyagának költségeit is.

(3) A szakmai vizsgatárgy kiválasztásához szükséges egyetértési jogot:

a) az elnökhelyettesek, az igazgatók, a Hivatali Központ főosztályvezetői, szervezeti egységbe nem tartozó, közvetlenül az elnök illetve helyettesei irányítása alatt dolgozó köztisztviselők tekintetében az elnök,

b) a Hivatali központ a) pontban fel nem sorolt köztisztviselői tekintetében a főosztályvezető,

c) az igazgatóságon az igazgató

gyakorolja.

KSZ. 27. § (1) A tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a “kiválóan alkalmas” minősítésre tekintettel kell megállapítani a címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szakfőtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek [Ktv. 30. §-ának (1) bekezdés] adományozásánál. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.

(2) A vezetői megbízás visszavonásával egyidejűleg, a vezetői tevékenység elismeréseként cím adományozható, feltéve, hogy a köztisztviselő egyébként az adományozás jogosultsági feltételeinek megfelel.

KSZ. 28. § A Ktv. 30. illetve 30/A §-ában meghatározott cím adományozására B/5 méretű, fedőlapján a Magyar Köztársaság címerével ellátott, zöld, plüssbevonatú mappában elhelyezett, az adományozott cím megnevezését és hatályát tartalmazó oklevéllel kerül sor.

KSZ. 29. § (1) A Ktv. 30. §-ában meghatározott címzetes címek az APEH egyes szervezetei tárgyévet megelőző év szeptember 30-i engedélyezett létszámának figyelembe vételével az alábbi mértékben adományozhatók:

a) címzetes szakfőtanácsos, főtanácsos illetve tanácsos cím: címenként az ügyintéző I. besorolású köztisztviselők 1%-a, összesen 3%-a;

b) címzetes főmunkatárs: az ügyintéző II. besorolású köztisztviselők 2%-a.

(2) A Ktv. 30/A §-ában foglalt szakmai címek az alábbi mértékben adományozhatók:

a) ha a szervezet ügyintéző I. besorolású, a tárgyévet megelőző év szeptember 30-i engedélyezett létszáma 200-nál kevesebb: tárgyévenként 1;

b) az a) pontba nem tartozó szervezeteknél: tárgyévenként és címenként 1-1.

(3) A címadományozással járó illetménynövekedés költségei a központi illetménykeretet terhelik.

(4) A címmel kapcsolatos jogosítványok a köztisztviselőt az adományozás időpontját követő hónap első napjától illetik meg.

KSZ. 30. § (1) A címek adományozásáról

a) a szakmai címek tekintetében az igazgatók, illetve a Hivatali Központ főosztályvezetői javaslatára az elnök,

b) a címzetes címek tekintetében a Hivatali Központban a főosztályvezetők javaslatára az elnök, az igazgatóságon az igazgatóhelyettesek és a (fő)osztályvezetők javaslatára az igazgató

dönt.

(2) A cím adományozására vonatkozó javaslatot az V/1., illetve V/2. sz. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével kell megtenni.

(3) Az elnök az általa adományozott címet a Hivatali Központ, az igazgató a szervezet március 15-i, illetve október 23-i ünnepségén adja át a köztisztviselőnek.

(4) Az átadás előkészítése tekintetében a KSZ. 76. § (4) bekezdését, illetve a 83. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

KSZ. 31. § (1) A cím adományozását a köztisztviselő személyi anyagában nyilván kell tartani.

(2) A személyügyi szervezeti egység naptári évente az adományozott címekről nyilvántartást vezet, melyet a tárgyévet követő év január 15-ig megküld a Hivatali Központ személyügyi főosztályának. A nyilvántartásnak külön tartalmaznia kell, ha a tárgyévben

a) kinevezett köztisztviselő szakmai címmel rendelkezik, továbbá

b) a szakmai címben részesülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnt.

Név [leánykori név]:

Születési hely:.................................., idő: ...….. év ............... hónap ...... nap

Techn. azonosító száma:

Szervezeti egységének megnevezése:

Közszolgálati jogviszonyban töltött idejének kezdete:

............év ................... hónap ........ nap.

Vezetőnél vezetői megbízásának, ügyintézőnél besorolási fokozatának megnevezése:

Utolsó minősítésének eredménye, időpontja:

Eddigi címei, elismerései (évszám megjelölésével):

A címadományozás indokolása:

A javasolt személy jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

javaslattévő

Nevezett részére ……..…..év ………………........ hónap 1-jei hatállyal

címzetes................................................................címet adományozok,

ennek alapján jogosult a cím használatára és az ezzel

megegyező,....................................számú fizetési fokozatba kell sorolni.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

engedélyező

Név (leánykori név):

Születési hely: ,

idő: ...........év............................hó..............nap

Technikai azonosító száma:

Közigazgatási gyakorlatban töltött ideje:………………../……………. év

Szervezeti egységnek megnevezése:

Vezetőnél vezetői megbízásának, beosztottnál besorolási fokozatának megnevezése:

Utolsó minősítésének eredménye, időpontja:

Jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik-e?

Eddigi címei, elismerései (évszámmal):

A címadományozás indokolása:

A javasolt személy jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

javaslattévő

Nevezett részére ………..….......év..........................................hónap…..…..-i

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

engedélyező

KSZ. 32. § (1) A vezető-utánpótlás célja az APEH szervezetei és szervezeti egységei vezetésének folyamatos, a szükségessé váló vezetői megbízások megtételének hatékony és szakszerű, valamint a kiemelkedő vezetési színvonal biztosítása.

(2) A vezető-utánpótlási tevékenység körébe tartozik:

a) a vezető-utánpótlás tervezése,

b) a tervben szereplő személyek szakmai felkészültségének és vezetői készségének fejlesztése, szakvizsgáztatásának ütemezése, valamint

c) a vezetői megbízások megtételének előkészítése.

(3) A vezető-utánpótlási szabályokra különös tekintettel kell az alábbi vezetői beosztásokra a vezetői megbízásokat megtenni:

a) igazgató, igazgatóhelyettes,

b) főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető,

c) hivatalvezető, hivatalvezető-helyettes,

d) irodavezető.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti vezetői beosztásokban az adó- és járulékigazgatási, az ellenőrzési, a felszámolási és végrehajtási, a működtetési, az informatikai, az oktatási, valamint a bűnügyi tevékenységi blokkok szerinti csoportosításban indokolt a vezető-utánpótlás szervezése.

(5) A SZTADI-nál a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az informatikai tevékenységi blokkon belül a pénzforgalmi, az információfeldolgozási és -szolgáltatási, a költségvetési és önkormányzati, továbbá az üzemeltetési és segédüzem területekre felbontva kell a vezető-utánpótlást szervezni.

(6) A KSZ alkalmazásában:

a) utódok: azok a köztisztviselők, akik a számításba vett vezetési szint ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel, vezetőkészséggel, továbbá közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek és így a meghatározott vezetői beosztással megbízhatók;

b) jelöltek: azok a köztisztviselők, akik a számításba vett vezetési szint ellátásához a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott követelmények valamelyikével nem rendelkeznek, de a meghatározott felkészültség megszerzésével alkalmassá válhatnak vezetői megbízásra;

c) közvetlen önálló vezető: a főosztályvezető, illetve a főosztályi szervezeti egységbe nem tartozó osztályvezető;

d) segítő-értékelő vezető: az utánpótlásként szereplő köztisztviselő közvetlen vezetője, vagy a kinevezési munkáltatói jogkört gyakorló vezető által megbízott vezető.

(7) Az egyes vezetői megbízásokhoz ajánlott szakmai és vezetői gyakorlati időket az VI/6. sz. melléklet határozza meg.

KSZ. 33. § (1) A vezető-utánpótlást elsősorban az APEH-hal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők közül kell biztosítani.

(2) Az APEH-hal közszolgálati jogviszonyban állók közül utódként illetve jelöltként az alábbi feltételeknek megfelelő köztisztviselő vehető figyelembe:

a) aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá

b) aki szakmailag és vezetői készsége alapján az utóddal illetve a jelölttel szemben támasztott követelményeknek megfelel, valamint

c) aki a legutóbbi minősítésekor legalább “alkalmas” minősítést kapott, illetve – a már vezetői beosztású köztisztviselő esetén – minősítése “kiválóan alkalmas”.

(3) A Hivatali Központ a vezető-utánpótlásnál az igazgatóságok köztisztviselőit is figyelembe veheti, erről előzetesen az érintett szervezet vezetőjét tájékoztatni kell.

(4) Amennyiben az adott szervezetnél a vezető-utánpótlási igény az ott foglalkoztatott köztisztviselők közül nem biztosítható,

a) az APEH-hal közszolgálati jogviszonyban nem álló, egyébként a Ktv.-ben és a KSZ-ben előírtaknak megfelelő személy, vagy

b) az APEH más szervezeténél – vezetőjének előzetes egyetértésével – utódnak minősített köztisztviselő

vehető figyelembe a vezetői megbízás megtételénél.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában vezető-utánpótlási igény akkor tekinthető nem biztosítottnak, ha az adott tevékenységi területen legfeljebb egy, az utánpótlásban jelöltként szereplő személy található.

KSZ 34. § (1) A következő évre vonatkozó vezető-utánpótlás tervezése érdekében a vezető-utánpótlási szükségletet a Hivatali Központ, illetve az igazgatóságok személyügyi szervezeti egységei évente felmérik. Ez a vezető-utánpótlási szükséglet megállapítására szolgáló VI/1. sz. mellékletben szereplő táblázat kitöltésével történik. A SZTADI-nál a VI/2. sz. mellékletben szereplő kiegészítő táblázatot is ki kell tölteni. A táblázat kitöltésekor az előző évi adatokat figyelembe kell venni.

(2) A kitöltött, a VI/1. illetve a VI/2. sz. mellékletben szereplő táblázatot a személyügyi szervezeti egység megküldi az adott szervezet valamennyi közvetlen önálló vezetője részére, aki a segítő-értékelő vezető véleményének figyelembevételével terjeszti elő az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői közül az utódnak vagy jelöltnek javasolt személyek névsorát. A javaslatot előzetesen véleményeztetni kell a személyügyi szervezeti egységgel a tekintetben, hogy az megfelel-e a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályoknak. A személyügyi szervezeti egység észrevételt tehet és a kérdésben egyeztetést javasolhat.

(3) Az utódnak vagy jelöltnek javasolt köztisztviselővel a közvetlen önálló vezető vagy megbízásából a segítő-értékelő vezető közli a jelölés tényét, illetve a vezetői megbízáshoz teljesítendő feltételeket, amelyeket – a köztisztviselő beleegyezése esetén – az VI/5. sz. mellékletben szereplő Feladat- és értékelőlapon rögzítenek. Az eljárásba a személyügyi szervezeti egységet be kell vonni.

(4) A véglegesített névsort a személyügyi szervezeti egység összesíti a VI/3. sz. mellékletben szereplő Összesítő nyilvántartó lap kitöltésével. Az összesítést az adott szervezet vezetője hagyja jóvá, évente november 30-ig.

(5) A vezető-utánpótlás körébe felvett köztisztviselőket a közszolgálati nyilvántartás megfelelő adatmezőjében fel kell tüntetni.

KSZ. 35. § (1) A jelölt szakmai felkészültségének, illetve vezetőkészségének fejlesztése, illetve a közigazgatási szakvizsga megszerzése érdekében a Feladat- és értékelőlapon – a köztisztviselővel való megállapodás alapján – fel kell tüntetni:

a) a KSZ-ben meghatározott kinevezési feltételek teljesítése, és/vagy

b) a szakmai területnek megfelelő kiegészítő másoddiplomás képzés és/vagy

c) speciális kiegészítő szakmai ismeretek megszerzése és/vagy

d) vezető-utánpótlás képző tanfolyamon, készségfejlesztő tréningen részvétel, és/vagy

e) a közigazgatási szakvizsga megszerzése

tervezett időpontját, teljesítésének megtörténtét és időpontját.

(2) A jelöltet a szakirányú szakképzések, illetve a közigazgatási szakvizsgára bocsátás engedélyezésénél előnyben kell részesíteni.

(3) A segítő-értékelő vezető a jelölt számára szakmai és vezetőkészsége fejlesztése érdekében az alábbi szakmai feladatokat adhatja:

a) a szakterület lehetőleg valamennyi jelentősebb részterületének megismertetésére irányuló feladat elvégzése, gyakoroltatása,

b) jelentősebb önálló feladatok elvégzésének kitűzése,

c) szervezési feladatok előírása,

d) új módszerek bevezetésére megbízás,

e) meghatározott feladat elvégzésére szervezett csoport vezetőjének felkérés,

f) vezető helyettesítésének elrendelése.

A feladatok teljesítésének színvonalát a segítő-értékelő vezető figyelembe veszi az évenkénti értékeléskor.

(4) Az évenkénti értékelés alapján

a) a szakmai, vezetői követelményeket kiemelkedően teljesítő, a jogszabályi előírásoknak megfelelő jelöltet ezt követően utódként kell szerepeltetni, ha egyébként további felkészítése nem indokolt,

b) a szakmai, vezetői követelményeket növekvő színvonalon teljesítő jelölt felkészítését tovább kell végezni,

c) a szakmai, vezetői követelményeket az éves értékelés alapján legfeljebb változatlan színvonalon teljesítő jelölt fejlesztése még további egy évig végezhető, de ismételten azonos eredmény esetén vezető-utánpótlásként tovább nem szerepeltethető.

(5) Az éves értékelés kapcsán – de igény esetén más időpontban is – lehetőséget kell nyújtani a jelöltnek arra, hogy észrevételt tehessen és támogatást kérjen a Feladat- és értékelőlapon meghatározott képzésben való részvételéhez, illetve feladatai elvégzéséhez.

KSZ. 36. § (1) Az utánpótlási szükséglet évenkénti megállapításával egyidejűleg fel kell mérni a következő naptári évben betölthető vezetői beosztásokat és el kell készíteni a VI/4. sz. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével a Vezetői megbízási tervet (a továbbiakban: terv), amelyben a vezetőként figyelembe vehető köztisztviselők (elsősorban az utódok) közül név szerinti, lehetőleg több személyt tartalmazó, sorrendiséget is megjelölő javaslatot kell tenni. A terv elkészítése a személyügyi szervezeti egység feladata.

(2) A terv az évközben jelentkező újabb vezetői megbízási igényekkel folyamatosan kiegészíthető.

(3) A tervet, illetve annak év közbeni kiegészítését

a) a Hivatali Központban az elnök,

b) az igazgatóságon az igazgató

hagyja jóvá.

KSZ. 37. § (1) A vezetői megbízás esedékességének időpontját két hónappal megelőzően a kinevezési munkáltatói jogkört gyakorló vezető döntést hoz a tervben szereplő köztisztviselők valamelyikének vezetői megbízásáról.

(2) Amennyiben a vezetői megbízás megtétele az (1) bekezdésben foglalt határidő előtt szükségessé válik, a kéthónapos határidőtől el lehet térni.

KSZ. 38. § A vezető-utánpótlási terv megvalósítását, a vezető-utánpótlási tevékenységet évente a naptári év végéig értékelni kell. Ez a személyügyi szervezeti egység munkájának értékelésekor szempontként veendő figyelembe.

1. A vezető beosztásoknak az állapotfelvétel idejének megfelelő megállapítására, kiindulási alapként (viszonyszám) van szükség.

2. A vezetés helyzetéből adódó igények megállapítása (középtávú időszakra):

a) a nyugdíjazás miatti új vezetői megbízás szükségességének megállapításához a nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő vezetőket kell számításba venni,

b) a más beosztásba tervezésnél az ismert magasabb, a jelenleginél alacsonyabb, vagy megegyező szintű beosztásba, de más szakterületekre tervezetteket kell figyelembe venni.

3. Az egyéb változások a korábbi hasonló jellegű átlagos változások alapján megközelítőleg tervezhetők. Ide tartoznak a közszolgálati jogviszony megszüntetése miatti üresedések, a tervezéskor ismert szervezetfejlesztési változások (bővítés, átszervezés, összevonás), valamint a fegyelmi, összeférhetetlenségi, egészségi állapotbeli stb. problémák.

4. A biztonsági tartaléknál számolni kell azzal, hogy nem minden utánpótlásra kiválasztott igazolja az előzetes várakozásokat, illetve azzal, hogy időközben az ebben a körben figyelembe vett köztisztviselőnek is megszűnhet a közszolgálati jogviszonya.

A biztonsági tartalék ajánlott mértéke a 2-3. pontok alapján számított szükséglet 1/3-a.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

Jóváhagyom:

vezető

1-2. A vezető-utánpótlásban szereplőket a tervezett vezetői beosztások, azon belül tevékenységi blokkok szerint, a V/1.számú mellékletnek megfelelő sorrendben kell nyilvántartani.

3. A nyilvántartásban az utánpótlási szükségletben szereplő létszámmal megegyező számú sort kell szerepeltetni, az utánpótlással nem biztosított létszám sorába erre utaló megjelölést kell szerepeltetni.

4-7. A köztisztviselő kinevezési okiratában szereplő adatok valamint a KSZ-ben foglaltak alapján történik a kitöltés.

Vezető-utánpótlási jelölésem a fentiek szerint velem egyetértésben történt.

Tudomásul veszem, hogy jelölés csupán lehetőséget ad vezetői megbízás elnyerésére, és egyik fél számára sem jelent elkötelezettséget a megjelölt vezetői megbízás betöltésére.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

köztisztviselő aláírása

a) A jelölt szakmai felkészültségével kapcsolatban (jelentősebb szakmai feladatok megoldása, eseti csoportvezetői feladatok ellátása, vezetői helyettesítésekkel megbízás és ezek ellátása):

b) A jelölt szakmai továbbképzésével kapcsolatban (szakmai képzés, vezetőképzés, speciális kiegészítő ismeretek megszerzése, önképzési feladatok teljesítése, stb.):

c) A jelölt munkahelyi magatartásával kapcsolatban (munkához, munkatársaihoz, feletteseihez, ügyfelekhez való viszonya):

A jelölt a számára megjelölt vezető-utánpótlási szintnek megfelelő követelményeket (aláhúzással jelölni):

a) magas szakmai felkészültséggel, önállóan, jó munkatársi kapcsolatokkal teljesítette,

b) növekvő szakmai színvonalon, eseti segítségnyújtás mellett, korrekt munkatársi kapcsolatokkal teljesítette,

c) változatlan szakmai felkészültséggel, átlagos felügyelet mellett, megfelelő munkatársi kapcsolatokkal teljesítette,

d) kevéssé kielégítő szakmai teljesítménye, önállósága, munkatársi kapcsolatai alapján a vezető-utánpótlási tervben tovább szerepeltetését nem javaslom.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

segítő-értékelő vezető aláírása

A jelöltnek az éves értékeléssel kapcsolatosan tett észrevételei:

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

jelölt aláírása