I. Preambulum

Ktv. A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében az Országgyűlés, figyelembe véve a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit is, a következő törvényt alkotja:

KSZ.: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok biztosította felhatalmazás alapján a Közszolgálati Szabályzat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és alkalmazottai méltányos érdekeinek kölcsönös figyelembevételével rendelkezik a közszolgálati jogviszony egyes kérdéseiről.


II. A Ktv. hatálya

Ktv. 1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A köztársasági elnök hivatalának, illetőleg az Alkotmánybíróság hivatalának vezetője, valamint az Országgyűlés hivatalának vezetői az államtitkárokkal, az országgyűlési biztos hivatalának vezetője, továbbá a hivatalvezetők helyettesei, illetve a hivatalvezető helyettesi besorolású vezetők a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetőleg juttatásban részesülnek.

(4) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.

(5) E törvény alkalmazásában köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó vezető és ügyintéző; ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot lát el; minden más munkavállaló fizikai alkalmazottnak minősül.

Ktv. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;

b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;

c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra;

d) a közhasznú munkavégzés, vagy a közmunka keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.

Ktv. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit a 20/A. §, 23-30/A. § és 32-36. § kivételével kell alkalmazni

a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra – ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint

b) a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett
(11/A. §) köztisztviselőre.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Ktv. 4. § Az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra.

KSZ. 1. § A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: KSZ) hatálya az APEH-nél foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

KSZ. 2. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a KSZ alkalmazásában:

a) köztisztviselő az ügykezelő és a fizikai alkalmazott is,

b) igazgatóság: a fővárosi és megyei igazgatóságok, a Bűnügyi Igazgatóság, az Oktatási Igazgatóság és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet (a továbbiakban: SZTADI),

c) szervezet: a Hivatali Központ és az igazgatóság,

d) szervezeti egység: a főosztály és az önálló osztály (ideértve a főosztályi szervezeti egységbe nem tartozó osztályt is),

e) közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály: a Ktv. és végrehajtási rendeletei, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó további törvények és a KSZ.

(2) A KSZ-ben meghatározott jogosultságok tekintetében az APEH-nél közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál a XII/2. sz. mellékletben felsorolt, a KSZ alkalmazásában jogelődnek minősülő munkáltatóknál fennállt közszolgálati jogviszony tartamát abban az esetben kell figyelembe venni, ha a jogviszony a jogutódlás időpontjában fennállt.


III. Munkajogi jogelvek

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének
alapvető szabályai

Mt. 4. § (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma
és az előnyben részesítés kötelezettsége

Mt. 5. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.

(2) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) bekezdésben foglaltakat nem sértette.

(4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavállalók meghatározott körére – a munkaviszonnyal összefüggésben – azonos feltételek esetén, előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.


IV. Általános jogi rendelkezések

A jognyilatkozatok

Mt. 6. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező.

(2) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.

(3) A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.

(4) Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az érvénytelenség

Mt. 7. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Ezt követően az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni.

(6) E törvény alkalmazásában megállapodás a munkaszerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás.

Mt. 8. § (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.

Mt. 9. § A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

Mt. 10. § (1) Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni.

(2) A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfeleloen alkalmazni.

(3) Ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéből kára származik, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Elévülés

Mt. 11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

Mt. 12. § (1) Napon – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5) E törvényben meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.


V. A közszolgálati jogviszony létesítése

A közszolgálati jogviszony alanyai

Ktv. 5. § A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott között munkavégzés céljából létesített jogviszony, amelyben mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg.

A munkáltatói jogok gyakorlása

Ktv. 6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezető megbízású köztisztviselőjére átruházható.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását – kivéve az 51. § (2) bekezdését – a testület nem ruházhatja át.

Mt. 74. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.

(2) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

A köztisztviselői kinevezés személyi feltételei

Ktv. 7. § (1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és – a 70. § (3) bekezdés kivételével – legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszeru muködéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg.

(2) Jogszabály – vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez kötheti.

(3) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól a (4) bekezdésben, valamint a 8. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével felmentés nem adható.

(4) A községi önkormányzat képviselő-testülete – jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában – a képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(5) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit a jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.

Ktv. 8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, és

b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt képesítési feltételek alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentési idő tartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.

b) az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

(3) Főjegyzővé – valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként – az nevezhető ki, aki

a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítéssel rendelkezik, és

b) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

Ktv. 9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól – különösen indokolt esetben – felmentést adhat.

Pályázat

Ktv. 10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről – a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve – 15 napon belül a belügyminiszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.

(2) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(3) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A pályázatokról – a (4) bekezdésben meghatározott esetben – az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével – egyéb esetben anélkül – a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül – testület esetében a következő ülésen – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselőt lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(6) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

Adatok felvétele, alkalmassági vizsgálat

Mt. 77. § A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

A kinevezési okmány

Ktv. 11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával – a (2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B. §-ban foglalt kivétellel – határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását – továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot – írásba kell foglalni.

(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 43-44. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselonek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.

Próbaidő

Ktv. 11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.

Eskü

Ktv. 12. § (1) A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

(2) Az eskü szövege a következő:

“Én .................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint a nemzet (és................ önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem!”

KSZ. 3. § (1) A köztisztviselőnek a kinevezési jogkör gyakorlója előtt kell esküt tennie. Akadályoztatása esetén a kinevezési jogkör gyakorlója e jogát átruházhatja a szervezet (szervezeti egység) más, a kinevezettnél magasabb vezetői megbízású köztisztviselőjére. Az eskütételről értesíteni kell a kinevezett közvetlen szervezeti egységének köztisztviselőit és lehetőség szerint biztosítani kell jelenlétüket.

(2) Az eskütételt megelőzően a köztisztviselővel meg kell ismertetni a Közszolgálati Etika rendelkezéseit.

 

Eljárás a kinevezés érvénytelensége esetén

Ktv. 13. § Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, annak orvoslása nélkül a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.


VI. A munkakörök

A munkakör fogalma és a munkaköri leírás

KSZ. 4. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt az APEH köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) Az egyes munkakörök megnevezését és adatait az I/5. és I/6.sz. melléklet tartalmazza.

(3) A munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a köztisztviselőnek az APEH szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaköri leírás csak oly mértékű és olyan jellegű feladatokat állapíthat meg, melyet a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkaköri leírás ezenkívül tartalmazhatja még a hasznosítható ismereteket is.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető által a munkakör betöltéséhez követelményként előírt okleveles könyvvizsgálói képesítést a munkaköri leírás tartalmazza. (E rendelkezéseket a KSZ. 124. § (2) bekezdés a) pontja értelmében 1997. július 25. napjáig visszamenő hatállyal kell alkalmazni!)

(5) A munkaköri leírást a köztisztviselő

a) közvetlen munkahelyi vezetője készíti el az I/1. sz. melléklet kitöltésével, a I/2. sz. mellékletben szereplő Segédlet felhasználásával és

b) a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

(6) Nem kell jóváhagyatni a munkaköri leírást, ha azt a szervezeti egység vezetője készítette.

(7) A (5)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az igazgatók és a Hivatali Központ főosztályvezetőinek munkaköri leírását a Hivatali Központ személyügyi főosztálya készíti el, és az elnök hagyja jóvá. A főosztályvezető munkaköri leírásának tervezetét véleményeztetni kell az illetékes felügyelő elnökhelyettessel, az igazgató esetében ezen túlmenően be kell szerezni a Hivatali Központ főosztályvezetőinek véleményét is.

(8) A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni. Első példányát a köztisztviselő, második példányát közvetlen munkahelyi vezetője, harmadik példányát a személyügyi szervezeti egység kapja, amely azt a köztisztviselő személyi anyagában helyezi el.

(9) A munkaköri leírás jogszerűségét a köztisztviselő személyügyi szervezeti egységének vezetője aláírásával igazolja. Jogellenesség észlelése esetén írásban kifogást tesz a munkaköri leírás jóváhagyójának, és írásban felszólítja – a jogellenesség okának pontos megjelölésével – a munkaköri leírás 15 napon belül történő kijavítására.

(10) A munkaköri leírást a köztisztviselővel alá kell íratni.

(11) A munkaköri leírás módosítására a (3)-(10) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A kinevezési feltételek és a hasznosítható ismeretek

KSZ. 5. § (1) Kinevezési feltételnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek minősülnek.

(2) Hasznosítható ismeretnek azok, a köztisztviselő kinevezési feltételeit meghaladó további ismeretek minősülnek, amelyeket a hatékonyabb, szakmailag megalapozottabb munkavégzés érdekében, egyéni mérlegelés alapján, személyre szólóan a köztisztviselő közvetlen munkahelyi vezetője ír elő a munkaköri leírásban és a kinevezési jogkör gyakorlója hagy jóvá. Hasznosítható ismeretként a köztisztviselő által betöltött munkakörre kinevezési feltételként meghatározott második és további, vagy olyan iskolai végzettség, illetve szakképesítés írható elő, amely az I/ 3. sz. melléklet szerint az APEH-nél szakirányúnak minősül. Hasznosítható ismeretnek tekinthető valamely idegen nyelv idegennyelv-tudási pótlékra jogosító módon történő ismerete is.

(3) Kinevezési feltételként vagy hasznosítható ismeretként az alábbi ismeretkör veendő, illetve vehető figyelembe:

a) (szakirányú) iskolai végzettség,

b) szakképesítés,

c) idegen nyelv ismerete;

d) számítástechnikai ismeret;

e) szakmai gyakorlat;

f) vezetői gyakorlat;

g) közigazgatási alap-, illetve szakvizsga;

f) ügykezelői alapvizsga;

h) gépjármű-vezetői engedély.

(4) A vezetői besorolású, valamint az I. illetve II. osztályba besorolt köztisztviselők tekintetében kinevezési feltételként a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletnek “Az állami közigazgatásban egyes feladatkörökhöz meghatározott (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések” c. 3. számú mellékletében meghatározott és a KSZ I/5. illetve I/6. sz. mellékletében az említett munkakörnél feltüntetett feladatkörökhöz kapcsolódó iskolai végzettséget, illetve szakképesítést kell figyelembe venni. Ahol egy munkakörhöz több feladatkörszám is kapcsolódik, illetve ahol a Kormányrendelet egy feladatkör ellátását többféle iskolai végzettséggel, szakképesítéssel is lehetővé teszi, ott az adott munkakört a hozzá kapcsolódó feladatkör(ök)nél felsorolt iskolai végzettségek, illetve szakképesítések bármelyikével rendelkező köztisztviselő elláthatja.

(5) Szakmai gyakorlat alatt a munkakör betöltéséhez meghatározott iskolai végzettség szakiránya szerinti szakterületen ténylegesen munkavégzéssel töltött idő értendő.

A regiszterszám

KSZ. 6. §. (1) Az APEH-nél betölthető valamennyi munkakör megjelölésére 17 jegyű regiszterszám szolgál, amelynek

a) 1-2. számjegye: a szervezeti jelzőszám,

b) 3-4. számjegye: az irányítási jelzőszám,

c) 5. számjegye: a blokk jelzőszám,

d) 6-7. számjegye: a tevékenységi terület jelzőszáma,

e) 8. számjegye: a főosztály sorszáma,

f) 9-10. számjegye: az osztály jelzőszáma,

g) 11-12. számjegye: az osztály sorszáma,

g) 13-15. számjegye: a munkaköri jelzőszám, végül

h) 16-17. számjegye: a foglalkoztatási jelzőszám.

(2) Az (1) bekezdés c), d) valamint g) pontjában szereplő jelzőszámok az I/ 5. illetve I/6. sz. mellékletben munkakörönként feltüntetésre kerülnek.

(3) A regiszterszám képzésének részletes szabályait az I/4. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A regiszterszámot a munkaköri leíráson fel kell tüntetni.

A határozott időre kinevezett köztisztviselők
munkakörére vonatkozó szabályok

KSZ. 7. § Határozott időre szóló alkalmazás esetén

a) a helyettesítés céljából alkalmazott köztisztviselő munkaköri leírásában meghatározott munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített köztisztviselő munkaköri leírásában foglaltakkal;

b) a meghatározott feladat ellátására alkalmazott köztisztviselő nem rendelkezhet munkaköri leírással, e helyett a kinevezési okmányában kell megjelölni azokat a teljes munkakörnek nem minősülő egyes feladatokat, amelyek ellátása céljából alkalmazására sor került.

I/1. sz. melléklet

1 példány.......lapot tartalmaz

A közigazgatási szerv megnevezése:

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

............................................................................

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

A munkakör megnevezése :

....................................................................

FEOR száma :

……………………….

Regiszter-száma:

 

 

 

Készítette: .....................................................................................................................................
( közvetlen vezető )

Jóváhagyta: ..................................................................................................................................
(főosztályvezető vagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető )

Átvette: .........................................................................................................................................
( köztisztviselő )

Technikai azonosító száma:

 

Dátum: ............................, ...........év.........................hó.......nap

- 2 -

A. A munkakör adatai

1. Főosztály:

 

2. Osztály:

 

3. A köztisztviselő neve:

 

4. A munkakör jellege:

a. alaptevékenység b. nem alaptevékenység

c. vezető: (megnevezés)

d. ügyintéző e. ügykezelő f. fizikai alkalmazott

5. Kinevezési feltételek:

a. Feladatkörszám:………….. (a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet szerint)

(iskolai végzettség:……......…………szakképesítés:……...…….....…………)

A munkakör ellátásához az okleveles könyvvizsgálói képesítés szükséges:
igen / nem

b. Közigazgatási alapvizsga / közigazgatási szakvizsga / ügykezelői alapvizsga

c. Idegennyelv-ismeret:…………………..………………(nyelv, nyelvismeret foka)

………………………………………….……(nyelv, nyelvismeret foka)

d. Számítástechnikai ismeret:……………………………………………..………….

e. Szakmai gyakorlati idő:……………………………………………………………

f. Egyéb: ………………………………………………………………………………

6. Hasznosítható ismeretek:

a. Feladatkörszám:…………..

(iskolai végzettség:………………………szakképesítés:…………………………)

b. Közigazgatási alapvizsga / közigazgatási szakvizsga / ügykezelői alapvizsga

c. Idegennyelv-ismeret:……………...……………………(nyelv, nyelvismeret foka)

…………….…………………………………(nyelv, nyelvismeret foka)

d. Számítástechnikai ismeret:…………………………………………..………………

e. Egyéb:………………………………………………………………………………

- 3 -

B. A munkakör tartalmi leírása

 

1. Munkaköri feladatok

(közvetlen, szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatok, eljárások, módszerek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. A munkakör ellátásához biztosított hatáskör:

(a munkakört betöltőt megillető döntési, egyetértési/együttdöntési, véleményezési, javaslattételi jogok, vezető esetén munkáltatói jogköre)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- 4 -

3. Szervezeti kapcsolatai:

(szervezeten belül munkatársakkal, felettesekkel, alárendeltekkel, más szervezetekkel való együttműködése)

 

 

 

 

 

 

 

C. Záradék

I.

A munkaköri leírás a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelel.

Dátum: ………………., …………..év ………………………..hó………………nap

…………………………………………

személyügyi vezető

II.

A munkaköri leírás a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályoknak az alábbiak miatt nem felel meg:

 

 

 

 

 

 

Kérem, hogy a kijavított munkaköri leírást 15 napon belül részemre megküldeni szíveskedjen.

Dátum: ………………., …………..év ………………………..hó………………nap

…………………………………………

személyügyi vezető

I/2. sz. melléklet

SEGÉDLET
A MUNKAKÖRI LEÍRÁS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Címoldal

Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal neve alatt fel kell tüntetni az adott szervezet teljes nevét, pl.:............. megyei Igazgatóság

A regiszterszámot a KSZ I/4. számú melléklete alapján kell feltüntetni.

A munkaköri megnevezést a KSZ I/5. illetve I/6. sz. mellékletében szereplő megjelölés alkalmazásával kell feltüntetni.

A tevékenység jellegére utaló négyjegyű FEOR-számot a KSZ I/5. illetve I/6. sz. mellékletében szereplő adat alapján kell feltüntetni.

Technikai azonosító: a vonatkozó elnöki utasítás által a szervezet részére biztosított számtartományon belül a köztisztviselő egyedi hatjegyű azonosítója, mely megegyezik a közszolgálati nyilvántartásbeli azonosító számmal.

A keltezés időpontja a munkaköri leírás köztisztviselő általi átvételének időpontja.

A munkakör adatai

Az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően töltendő ki.

A munkakör tartalmi leírása

A munkaköri feladatok: a munkakörre legjellemzőbb feladatok, alapvetően szükséges résztevékenységek tételes felsorolása, melyeket a köztisztviselő rendszeresen, állandó jelleggel ellát. Az itt felsorolt feladatok teljesítése képezi a minősítés, értékelés alapját.

A munkakör ellátásához biztosított hatáskör: a hatáskörbe tartoznak azok a jogosítványok, amelyek a munkaköri feladatok ellátásához szükségesek. A hatásköröket tételesen, az adott munkakörhöz kapcsolódó további munkakörökhöz rendelt hatáskörök figyelembe vételével kell meghatározni úgy, hogy hatáskörátfedés, illetve hatásköri hiány ne keletkezzen.

Szervezeti kapcsolatok: az adott munkakörre jellemző főbb együttműködési kötelezettségeket kell megjelölni.

Hasznosítható ismeretek

Ezt a rubrikát csak akkor kell kitölteni, ha a munkaköri leírás elkészítője – munkaszervezési, hatékonysági stb. körülményekre tekintettel – indokoltnak tartja olyan, a munkakör szakmai igényeivel összhangban levő többletismeret megjelölését, amellyel a köztisztviselő rendelkezik, amely megszerzését vállalta, vagy amelynek megszerzésére utasították.

Záradék

A személyügyi vezető tölti ki.

 

I/3. sz. melléklet

AZ APEH-NÉL SZAKIRÁNYÚNAK MINŐSÜLŐ
ISKOLAI VÉGZETTSÉGEK, ILLETVE SZAKKÉPESÍTÉSEK

I. Szakképesítést adó szakirányú iskolai végzettségek

1. Alaptevékenység szerinti felsőfokú iskolai végzettségek:

a) Az alapképzésben:

- egyetem köz/gazdaságtudományi karán,

- egyetem, főiskola köz/gazdasági szakán,

- egyetem állam és jogtudományi karán,

- főiskola igazgatásszervező, igazgatásrendészeti szakán,

- főiskola társadalombiztosítási, járulékigazgatási szakán,

- egyetem, főiskola adóigazgatási szakán, szakirányán,

- egyetem, főiskola gazdálkodási, vállalatgazdasági- pénzügyi, vámigazgatási szakán,

- adónyomozói munkakörök vonatkozásában: rendőrtiszti főiskola bűnügyi szakán,

- adó- és járulékalany-nyilvántartás, végrehajtás, valamint operatív ellenőrzés feladatkörökben: agrár felsőoktatási intézményben, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség,

- számítástechnikai munkakörök vonatkozásában: egyetem, főiskola számítástechnikai, informatikai, programozó matematikus, programtervező-matematikus, matematikus, rendszer/szervező, villamosmérnöki, vegyészmérnöki szakán szerzett oklevél.

b) A posztgraduális képzésben:

- gazdálkodási doktori,

- számítástechnikai szakirányú doktori,

- szakokleveles közgazdász (szakközgazdász),

- jogász-szakokleveles közgazdász (jogász-közgazdász),

- mérnök-szakokleveles közgazdász (mérnök-közgazdász),

- szakközgazdász (szaküzemgazdász),

- közgazdasági szakokleveles mérnök (mérnök-szakközgazdász),

- vállalatgazdasági-pénzügyi,

- jogi szakvizsga,

- szakigazgatás-szervező,

- számítástechnikai, informatikai, programozó matematikusi, programtervező matematikusi, matematikusi, matematika, rendszer/szervező, villamosmérnöki (számítástechnikai munkakörök vonatkozásában) oklevél.

2. Alaptevékenységbe nem tartozó felsőfokú iskolai végzettségek:

Az adott munkakörhöz a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletnek “Az állami közigazgatásban egyes feladatkörökhöz meghatározott (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések” c. 3. számú mellékletében meghatározott felsőfokú, alap-, illetve posztgraduális képzésben szerezhető iskolai végzettségek.

3. Alaptevékenység szerinti középfokú iskolai végzettségek:

- közgazdasági középiskolai végzettség (kivéve – ügyintézői munkakörök esetében – a jegyzőkönyvvezetői szakot),

- számítástechnikai középiskolai végzettség.

4. Alaptevékenységbe nem tartozó középfokú iskolai végzettségek:

Az adott munkakörhöz a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletnek “Az állami közigazgatásban egyes feladatkörökhöz meghatározott (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések” c. 3. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai végzettségek.

II. Nem szakirányú iskolai végzettség melletti szakirányú
szakképesítések

1. Alaptevékenység szerinti felsőfokú szakképesítések: az adott szakképesítéshez előírt felső- vagy középfokú iskolai végzettség és

- okleveles könyvvizsgáló,

- adótanácsadó, adószakértő,

- mérlegképes könyvelő,

- okleveles pénzügyi revizori,

- pénzügyi tanácsadói,

- pénzügyi ügyintézői,

- számviteli ügyintézői,

- pénzügyi és számviteli ellenőri,

- képesített könyvelői,

- társadalombiztosítási szakelőadói,

- programozó,

- rendszerszervező,

- szoftverüzemeltető,

- folyamatszervező,

- számítástechnikai szakrevizori,

- gazdasági informatikus,

valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további felsőfokú pénzügyi-számviteli, társadalombiztosítási, illetve informatikai szakképesítések.

2. Alaptevékenységbe nem tartozó felsőfokú szakképesítések: az adott szakképesítéshez előírt felső- vagy középfokú iskolai végzettség és felsőfokú

- ügyvitelszervező,

- könyvtárosi,

- oktatásszervezői,

- személyügyi,

- munkaügyi,

- személyügyi gazdálkodói,

- társadalombiztosítási,

- szociálpolitikai,

- államháztartási,

- raktár-gazdálkodási,

- tűzvédelmi,

- munkavédelmi,

- TÜK-vizsga.

3. Felsőfokú számítástechnikai szakképesítések: az adott szakképesítéshez előírt felső- vagy középfokú iskolai végzettség és

- számítástechnikai rendszerprogramozó,

- információ rendszerszervező

- számítástechnikai szoftverüzemeltető,

- számítástechnikai programozó,

- számítástechnikai folyamatszervezői,

- számítástechnikai szakrevizori,

- gazdasági informatikus,

- ügyvitelszervező,

- szervezőmérnök,

valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további felsőfokú informatikai szakképesítések.

4. Alaptevékenység szerinti középfokú szakképesítések: legalább középiskolai végzettség és

- pénzügyi ügyintézői,

- számviteli ügyintézői,

- adó és pénzügyi ellenőri,

- pénzügyi és számviteli ellenőri,

- vám-ügyintézői,

- társadalombiztosítási ügyintézői

valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további középfokú pénzügyi-számviteli, társadalombiztosítási, illetve informatikai szakképesítések.

5. Alaptevékenységbe nem tartozó középfokú szakképesítések: legalább középiskolai végzettség és középfokú

- könyvtárosi,

- oktatásszervezői,

- személyügyi,

- munkaügyi,

- személyügyi gazdálkodói,

- társadalombiztosítási,

- szociálpolitikai,

- államháztartási,

- raktár-gazdálkodási,

- tűzvédelmi,

- munkavédelmi szakképesítés,

- TÜK vizsga.

6. Középfokú számítástechnikai szakképesítések: legalább középiskolai végzettség és

- számítástechnikai szoftverüzemeltető,

- számítástechnikai folyamatszervezői,

- számítástechnikai szakrevizori,

- gazdasági informatikus,

- ügyvitelszervező,

valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további középfokú informatikai szakképesítések.

I/4. sz. melléklet

A REGISZTER-SZÁM KÉPZÉSE

1-2. számjegy: a szervezeti jelzőszám: az APEH egyes szervezeti egységeinek sorszáma.

02 – APEH Baranya Megyei Igazgatósága,

03 – APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága,

04 – APEH Békés Megyei Igazgatósága,

05 – APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága,

06 – APEH Csongrád Megyei Igazgatósága,

07 – APEH Fejér Megyei Igazgatósága,

08 – APEH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága,

09 – APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága,

10 – APEH Heves Megyei Igazgatósága,

11 – APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága,

12 – APEH Nógrád Megyei Igazgatósága,

13 – APEH Pest Megyei Igazgatósága,

14 – APEH Somogy Megyei Igazgatósága,

15 – APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága,

16 – APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága,

17 – APEH Tolna Megyei Igazgatósága,

18 – APEH Vas Megyei Igazgatósága,

19 – APEH Veszprém Megyei Igazgatósága,

20 – APEH Zala Megyei Igazgatósága,

41 – APEH Észak-budapesti Igazgatósága,

42 – APEH Kelet-budapesti Igazgatósága,

43 – APEH Dél-budapesti Igazgatósága,

44 – APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága,

46 – APEH Bűnügyi Igazgatósága,

50 – Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet,

52 – Hivatali Központ,

65 – APEH Oktatási Igazgatósága.

3-4. számjegy: az irányítási jelzőszám, amely az irányító vezető megjelölésére szolgál.

10 – elnök,

21 – első elnökhelyettes,

22 – szakmai elnökhelyettes,

23 – informatikai elnökhelyettes,

24 – egyéb elnökhelyettes,

25 – jogi és felügyeleti elnökhelyettes,

26 – működtetési elnökhelyettes,

30 – igazgató,

41 – adó- és járulékügyi igazgatóhelyettes,

42 – ellenőrzési igazgatóhelyettes,

43 – végrehajtási és felszámolási igazgatóhelyettes,

44 – informatikai igazgatóhelyettes,

45 – egyéb igazgatóhelyettes,

46 – működtetési igazgatóhelyettes.

5. számjegy: a blokk jelzőszám, amely az APEH-nél előforduló főbb tevékenységi csoportok meghatározására szolgál. (Az “APEH munkakörei” táblázatban ld. a keresztben lévő rubrikákat)

0 – Hivatalvezetés / irányítás

1 – Adó- és járulékigazgatás

2 – Ellenőrzés

3 – Felszámolás és végrehajtás

4 – Működtetés

5 – Informatika

6 – Oktatás

7 – Bűnügy

6-7. számjegy: a tevékenységi terület jelzőszáma, amely az egyes blokkokhoz tartozó tevékenységek megjelölésére szolgál. (Az egyes tevékenységi területek blokkba sorolása a tevékenység jellegétől, és nem a szervezeti irányítástól függ. A több blokkhoz is besorolható tevékenységi terület annál a blokknál szerepel, amely az egyes résztevékenységek súlyát, arányát vizsgálva első helyen áll.) (Az “APEH munkakörei” táblázatban ld. a keresztrubrikákat illetőleg a balról a 4. oszlopot!)

0 – Hivatalvezetés / irányítás blokk

01 – Hivatalvezetés / irányítás

1 – Adó- és járulékigazgatás blokk

11 – Adónem

12 – Adóügy

13 – Jogi és törvényességi felügyeleti

14 – Adó- és járulékalany-nyilvántartás

15 – Eljárás

16 – Könyvelés

17 – Bevallás

18 – Ügyfélszolgálat

19 – Letéti nyilvántartás kezelése

8 – Adó- és járulékigazgatás blokk (folytatás)

81 – Jogosítás és adatszolgáltatás

82 – Járulékigazgatás-irányítás

83 – Technikai megszűnt adózók

2 – Ellenőrzési blokk

21 – Ellenőrzés

22 – Hatósági

23 – Operatív / egyszerűsített ellenőrzés

24 – Általános

3 – Felszámolás és végrehajtási blokk

31 – Felszámolás és végelszámolás

32 – Végrehajtás

33 – Fizetési kedvezmények

34 – Hátralék-kezelés

35 – Pénzforgalom-ellenőrzés

4 – Működtetési blokk

41 – Tervezés és elemzés

42 – Személyügy

43 – Gazdasági / Közbeszerzés

44 – Titkárság (igazgatás) / Nemzetközi / Sajtó

45 – Iratkezelés és iratarchiválás

46 – Felülellenőrzés

47 – Biztonsági

48 – Különleges ügyek

49 – Belső ellenőrzés

5 – Informatikai blokk

51 – Alkalmazásfejlesztés

52 – Hálózat- és rendszerfelügyelet

53 – Üzemeltetés és segédüzem

54 – Pénzforgalom

55 – Információfeldolgozás és -szolgáltatás

56 – Költségvetési és önkormányzati adatszolgáltatás

57 – Stratégiai fejlesztés

58 – Igazgatósági számítástechnika

6 – Oktatási blokk

61 – Képzésszervezés

62 – Képzésfejlesztés

7- Bűnügyi blokk

71 – Szakmai irányítás és koordináció

72 – Értékelés és adatfeldolgozás

73 – Jogi és nemzetközi

74 – Nyomozati

75 – Vizsgálati

76 – Budapesti és Pest megyei nyomozás

77 – Megyei nyomozás

8. számjegy: a főosztály sorszáma, mely az azonos tevékenységi területre tartozó főosztályok, önálló osztályok, főosztályi jogállású kirendeltségek 1-től növekvő sorszáma, melyet az APEH szervezetei saját hatáskörükben határoznak meg.

9-10. számjegy: az osztály jelzőszáma, amely az azonos tevékenységi területre tartozó osztályok, vagy osztály-jogállású kirendeltségek jelzésére szolgál. Képzése: 01-től növekvő sorszámozás, melyet az APEH szervezetei saját hatáskörükben határoznak meg.

11-12. számjegy: az osztály sorszáma, mely az azonos tevékenységi területre tartozó főosztályok, önálló osztályok, főosztályi jogállású kirendeltségek 01-től növekvő sorszáma, melyet az APEH szervezetei saját hatáskörükben határoznak meg.

13-15. számjegy: a munkaköri jelzőszám, amely az egyes munkakörök megjelölésére szolgál (Az “APEH munkakörei” táblázatban ld. az utolsó öt oszlopot)

16-17. számjegy: a foglalkoztatási jelzőszám, amely a munkakört ellátó köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával összefüggő, illetve egyes létszám-gazdálkodási szempontokat megjelenítő adatokat fejez ki.

- határozatlan időre kinevezettek:

10 – aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), teljes munkaidős, álláshellyel rendelkező,

11 – aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), részmunkaidős, álláshellyel rendelkező (ugyanazon teljes munkaidős álláshelyen foglalkoztatott több részmunkaidős esetén feltétel a közszolgálati nyilvántartás IL adatlapja 1 adatmezőjének megfelelő adata)

12 – nyugdíjban részesülő, teljes munkaidős, álláshellyel rendelkező,

13 – nyugdíjban részesülő, részmunkaidős, álláshellyel rendelkező

- határozott időre kinevezettek:

20 – aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), teljes munkaidős, külső helyettes,

21 – aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), részmunkaidős, külső helyettes,

22 – nyugdíjban részesülő, teljes munkaidős, külső helyettes,

23 – nyugdíjban részesülő, részmunkaidős, külső helyettes,

24 – meghatározott feladatra aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), teljes munkaidős, álláshely terhére

25 – meghatározott feladatra aktív (ideértve a nyugdíjjogosult, de nyugdíjban nem részesülő köztisztviselőt is), részmunkaidős, álláshely terhére

26 – meghatározott feladatra nyugdíjban részesülő, teljes munkaidős, álláshely terhére

27 – meghatározott feladatra nyugdíjban részesülő, részmunkaidős, álláshely terhére.

I/5. sz. melléklet

AZ APEH MUNKAKÖREI
besorolási osztályok, azon belül tevékenységi körök szerinti bontásban, kinevezési feltételekkel

A.

VEZETŐI MUNKAKÖRÖK

(vezetői besorolás)

*************************************************************************************************

9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 95. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Vhr. 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselőkre, ügykezelőkre és fizikai alkalmazottakra terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a Ktv. 1. §-a (2) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott köztisztviselőkre;

b) az államtitkárra, a helyettes államtitkárra, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal vezetőjére;

c) a kormányfő-tanácsadói és tanácsadói, a miniszteri főtanácsadói és tanácsadói megbízású, továbbá a politikai főtanácsadói és tanácsadói munkakörbe kinevezett (Ktv. 11/A. §) köztisztviselőkre;

d) a jegyzőre, a körjegyzőre és a megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjére, valamint a főjegyzőre.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknél a képesítési előírásokat a hivatal vezetője állapítja meg.

Vhr. 2. § (1) Köztisztviselőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, az 1-3. számú mellékletben a feladatkörre meghatározott szakképesítések valamelyikével.

(2) Amennyiben az 1-3. számú mellékletében szereplő feladatkörök képesítési követelménye nem tartalmaz a II. besorolási osztály vonatkozásában képesítési előírást, a feladatkör ellátására csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő nevezhető ki.

(3) Ha a köztisztviselő munkakörében több feladatot lát el, legalább az egyik feladatköre ellátására előírt szakképesítéssel rendelkeznie kell.

(4) A köztisztviselőnek a melléklet szerinti kiemelt munkakörre meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie akkor is, ha e munkakör mellett más feladatkört is ellát.

Vhr. 3. § A közigazgatási szerv belső szabályzatában alkalmazási feltételként együttesen, illetve külön-külön, további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, továbbá idegen nyelv ismerete is előírható.

Vhr. 4. § Ügykezelői szervezeti egység vezetésével legalább középiskolai végzettséggel és ügykezelői alapvizsgával rendelkező ügykezelőt lehet megbízni.

Vhr. 5. § A közigazgatási szerv ügykezelőjére és fizikai alkalmazottjára a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelményt kell alkalmazni.

Vhr. 6. § A képesítési előírás alól felmentés – a Ktv. 7. §-ának (4) bekezdése kivételével – nem adható.

Vhr. 7. § (1) E rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló

a) a köztisztviselőt feladatkörének megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni, ha feladatkörében, közigazgatási szervnél legalább 10 éves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy a korábbi jogszabályok szerinti képesítéssel rendelkezik, illetve annak megszerzése alól mentesítették;

b) szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező köztisztviselő, ha részére e rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési követelményt – a (2) bekezdés kivételével -, köteles a szakképesítést a rendelet hatálybalépését követően a szakképesítés megszerzéshez szükséges képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt megszerezni;

c)

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a köztisztviselőnek a rendelet hatálybalépésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkora eléréséig 10 évnél kevesebb idő van hátra, és a képesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A köztisztviselőt feladatkörének megváltozásáig ez esetben is képesítettnek kell tekinteni.

Vhr. 8. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a)-m) pont (itt nem közöljük)

1. számú melléklet a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott szakirányú (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések (itt nem közöljük, az APEH-ra nem vonatkozik)

2. számú melléklet a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelethez

A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalban az egyes feladatkörökhöz meghatározott szakirányú (alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések (itt nem közöljük, az APEH-ra nem vonatkozik)

 

3. számú melléklet a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelethez

Az állami közigazgatásban egyes feladatkörökhöz meghatározott
(alapképzésben szerezhető) iskolai végzettségek és szakképesítések

1. Adatfeldolgozói üzemviteli, rendszerszervező, programfejlesztő és szolgáltató feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben programozó matematikus, programtervező matematikus, informatika, számítástechnika, villamosmérnök, közlekedésmérnök, gépészmérnök, műszaki informatika, műszaki menedzser, közgazdasági programozó matematikus, mérnöktanári, informatika tanári, számítástechnika tanári szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, a közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelőd intézményeiben technikai szakon szerzett végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettség és ügyvitelszervezői, programtervezői, számítógép-programozói, rendszerszervezői szakképesítés, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai akadémia, katonai főiskola technikai szakán szerzett végzettség.

2. Adóalany-nyilvántartó feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli főiskolán, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség, agrár felsőoktatási intézményben, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

3. Adóeljárási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli főiskolai, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

4. Adóhatósági járulék feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudomány karán szerzett társadalombiztosítási főiskolai végzettség, pénzügyi-számviteli főiskolai, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli, társadalombiztosítási szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, társadalombiztosítási ügyintézői, általános gazdasági és statisztikai ügyintézői, vállalkozási ügyintézői szakképesítés.

5. Adóigazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai, pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

6. Adókönyvelési és pénzforgalom feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, programozó matematikus, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli főiskolai, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

7. Adónyomozói feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, pénzügyi-számviteli főiskolán, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai mérnök szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés vagy rendőrszervező (tiszt) szakképesítés.

8. Adóügyi adatfeldolgozási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben programozó matematikus, programtervező matematikus, informatika, számítástechnika szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettség és ügyvitelszervezői, programtervezői, számítógép programozói, rendszerszervezői szakképesítés vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középfokú számítástechnikai szakképesítés; valamint az OKJ szerint: számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó szakmai vizsga vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

9. Adóügyi csődeljárási, felszámolási végrehajtási eljárási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

10. Adóügyi ellenőrzési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

11. Adóügyi előkészítő és adatszerzési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben mérnök szakon szerzett egyetemi és üzemgazdász szakon szerzett főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

12. Adóügyi hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

13. Adóügyi tervezési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben közgazdász, üzemgazdász szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli szakképesítés, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés.

14. Agrár-környezetgazdálkodási, növény-egészségügyi és talajvédelmi szakigazgatás feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

agrárszakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett növényvédelmi, talajtani, talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási, környezetvédelmi agrárkémikus egyetemi végzettség, környezet és talajgazdálkodási egyetemi végzettség, agrártudományi egyetem mezőgazdasági víz- és környezetgazdálkodási főiskolai karán szerzett végzettség, vegyészmérnök, vegyész, biológus, gyógyszerész egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

agrár- és vegyészeti szakmacsoportban szerzett szakközépiskolai végzettség (állami vizsga), technikusi képesítés, közgazdasági, számítástechnikai szakmacsoportban szerzett középiskolai végzettség.

15. Anya- és gyermekvédelmi szakmai (védőnői) felügyeleti feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

egészségügyi főiskola védőnő szakán szerzett végzettség.

16. Állami bankfelügyeleti feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

17. Állami vállalatok átalakulási és privatizációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

az agrárszakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

18. Állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségellenőrzési szakigazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

agrárszakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrártudományi egyetem állattenyésztési főiskolai karán szerzett végzettség, vegyészmérnöki, vegyész szakon szerzett egyetemi, tudományegyetem általános orvosi szakán, gyógyszerész szakán biológus, fizikus szakán szerzett végzettség, állatorvosi egyetemi végzettség, egészségügyi főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

agrárszakmacsoportba tartozó szakközépiskolában szerzett végzettség, élelmiszer-ipari szakközépiskolai vagy technikusi végzettség, középiskolai végzettségű laborasszisztensi, szakasszisztensi, állat-egészségügyi szaksegédi (állategészség-őr) képzettség vagy technikusi képesítés; valamint az OKJ szerint: agrár szakmacsoportba tartozó, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel megszerezhető szakmai vizsga.

19. Ápolás (betegápolás) szakmai felügyelete feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

egészségügyi főiskola: egészségügyi szakoktatói, ápolói, intézetvezetői szakán szerzett végzettség.

20. Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kereskedelmével kapcsolatos engedélyezési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár-felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, valamint az OKJ szerint: külkereskedelmi áruforgalmi vagy vámügyintézői szakképesítés.

21. Árveréssel összefüggő adóügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

22. Ásványvagyon-gazdálkodási, bányászati hatósági, műszaki felügyeleti feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben bányászati, bányaművelő-mérnök, bányagépészmérnök, bányavillamossági mérnök, bányamérő mérnök, földmérő mérnök, olajmérnök, gázipari mérnök, fúrómérnök, geofizikus mérnök, bányageológus mérnök, geológusmérnök, környezetmérnök, gépészmérnök, vegyi-gépészmérnök, vegyészmérnök, erősáramú villamosmérnök, folyamatszabályozási és számítástechnikai mérnök, építészmérnök szakon szerzett egyetemi, gépész-, szervező és informatikai, biztonságtechnika, villamos üzemmérnök szakon szerzett főiskolai végzettség, közgazdaság-tudományi egyetem ipargazdasági szakán szerzett egyetemi végzettség, tudományegyetem természettudományi karán geológus, geofizikus, matematikus szakon szerzett egyetemi végzettség.

23. Belföldi és nemzetközi piacvédelmi jogi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség.

24. Bérmeghatározási (illetmény-előmeneteli) rendszerek működésével, a béralakulás elemzésével összefüggő feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, pénzügyi-számviteli, közgazdasági, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: pénzügyi szakügyintéző szakképesítés, pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga.

25. Bíróságok igazgatási felügyelete feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség.

26. Biztonságtechnikai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, tudományegyetem természettudományi karán szerzett egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettségek, műszaki szakközépiskolai végzettség, műszaki technikusi végzettség; környezetvédelmi (szak)technikus, környezetvédelmi méréstechnikus, környezetvédelmi szakelőadó, biztonságszervező szakmai vizsga.

27. Cégnyilvántartói és céginformációs feladatokat ellátó feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és ügyvitelszervezői, rendszerszervezői szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középfokú számítástechnikai szakképesítés.

28. Családvédelmi tanácsadói feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

egészségügyi főiskola védőnői szakán szerzett végzettség.

29. Devizagazdálkodási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

30. Dokumentáció, ügyiratkezelés és könyvtáros feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem bölcsészettudományi karán, államigazgatási főiskolán, rendőrtiszti főiskola igazgatásrendészeti szakán, pénzügyi-számviteli főiskolán szerzett végzettség, könyvtáros, művelődésszervező, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség vagy egyetemi, főiskolai végzettség és levéltáros szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és iratkezelő, ügyvitelszervező szakképesítés, valamint az OKJ szerint: könyvtáros asszisztens szakmai vizsga.

31. Egészségbiztosítási szakfeladat-ellátás

Az I. besorolási osztályban:

orvostudományi egyetem általános orvos, fogorvos, gyógyszerész karán szerzett végzettség, egészségügyi főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú iskolai végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

egészségügyi szakközépiskolai végzettség, közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.

32. Egyházi kapcsolatok feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem hittudományi karán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán szociológiai, szociálpolitikus szakon szerzett egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolán szerzett főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, gimnáziumi érettségi.

33. Energiastratégiai és energiaellátási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, műszaki szakközépiskolai végzettség, középiskolai végzettség és műszaki technikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: műszaki szakmacsoportba tartozó, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel megszerezhető szakmai vizsga.

34. Erdészeti és faipari szakhatósági ágazat irányítási és döntés-előkészítési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

erdészeti és faipari egyetemi végzettség, erdészeti és faipari egyetem földmérési és földrendezői főiskolai karán szerzett végzettség, műszaki egyetemi végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, erdészeti szakközépiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: erdészeti gépésztechnikus, erdészeti környezetvédő szaktechnikus, erdésztechnikus szakmai vizsga.

35. Európai uniós feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben szerzett európai uniós szakértői szakképesítés, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, külkereskedelmi főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben biztonságpolitikai szakon szerzett végzettség és legalább középfokú angol, valamint helyi adottságok szerint indokolt idegen nyelvből szerzett legalább középfokú nyelvvizsga.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai (külkereskedelmi szakirányú) végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: európai üzleti asszisztensi szakmai vizsga.

36. Éghajlati és agrometeorológiai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem természettudományi karán meteorológus, matematikus szakon szerzett egyetemi végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

37. Élelmiszer-ipari ágazat irányítási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

kertészeti és élelmiszer-ipari egyetem élelmiszer-ipari karán, élelmiszer-ipari főiskolai karán szerzett végzettség, agrár felsőoktatási intézményben agrármenedzser, üzemgazdász szakon szerzett végzettség, felsőoktatási intézményben gépész, villamosmérnök, vegyész, élelmiszer-ipari üzemmérnök szakon szerzett végzettség, közgazdaság-tudományi egyetem gazdasági szakon szerzett végzettség.

38. Építésügyi igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

építészmérnöki, szerkezet építő mérnöki, magasépítő üzemmérnöki egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolán szerzett végzettség.

39. Építőipari feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki egyetemi, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, műszaki szakközépiskolai végzettség, középiskolai végzettség és műszaki technikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus szakmai vizsga.

40. Feldolgozóipari feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem természettudományi karán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki szakközépiskolai végzettség, műszaki technikusi szakképesítések; valamint az OKJ szerint: műszaki szakmacsoportba tartozó, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel megszerezhető szakmai vizsga.

41. Felsőoktatási és tudományszervezési igazgatási feladatok

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi, tudományegyetem állam- és jogtudományi, természettudományi, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, műszaki egyetemi, főiskolai végzettség, egészségügyi felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, művészeti egyetemi, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői szakokon szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

42. Foglalkoztatással kapcsolatos, humánpolitikai, valamint munkaügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán: humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus végzettség, szociális munkás szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, a közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskola igazgatásrendészeti szakán szerzett végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú iskolai végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti, munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási szakképesítés, szociális ügyintéző, OKJ szerinti szociális asszisztens.

43. Foglalkoztatáspolitikai és gazdaságelemző, valamint foglalkoztatáspolitikai koncepcionális feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, államigazgatási, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, munkaerő-piaci menedzser, munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci instruktor szakképesítés.

44. Fogyasztóvédelmi igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdasági szakmacsoport, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett végzettség, agrár-szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakközépiskolai végzettség, valamint középiskolai végzettség és az OKJ szerint: középfokú kereskedelmi jellegű szakképesítés.

45. Földügyi és térképészeti igazgatás feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben földmérő mérnök, építőmérnök, bányamérnök, agrármérnök, erdőmérnök, kertészmérnök, térképész, földmérő, földmérő üzemmérnök, földrendező üzemmérnök szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben tüzér szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

az OKJ szerint: kataszteri szaktechnikus, földmérő és térképész technikus, érettségire épülő földmérő szaktechnikus, földügyi térinformatikai szaktechnikus, távérzékelési szaktechnikus, létesítmény-geodéta szaktechnikus, fotogrammetriai kiértékelő, ingatlan-nyilvántartási titkár, földügyi számítógépes adatkezelő, térképtáros szakmai vizsga.

46. Gazdaságstratégiai, fejlesztéspolitikai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki szakközépiskolai végzettség.

47. Gazdálkodással kapcsolatos (vagyongazdálkodási) feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben gazdasági szakon szerzett végzettség, műszaki egyetemi végzettség, katonai főiskolán gazdasági szakon szerzett végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés; valamint az OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon), számviteli ügyintéző, számviteli ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga, mérlegképes könyvelői, középfokú társadalombiztosítási szakügyintézői vagy középfokú kárszakértői szakképesítés.

48. Gyógyszerellátási és kábítószerekkel kapcsolatos szakmai felügyeleti és irányítási feladatkör

Az I. besorolási osztályban kiemelt munkakörökben:

Országos tiszti-főgyógyszerész, országos tiszti-gyógyszerész, megyei tiszti-főgyógyszerész, megyei tisztigyógyszerész tudományegyetem gyógyszerész karán szerzett végzettség és gyógyszerész szakterületen szerzett szakképesítés, orvostudományi egyetemen, gyógypedagógiai tanárképző főiskolán, egészségügyi főiskolán szerzett végzettség.

49. Hírközlési szakági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki egyetemi, tudományegyetem természettudományi karán, műszaki szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelőd intézményeiben technikai szakon szerzett végzettség.

A II. besorolási osztályban:

híradástechnikai, távközlési, postaforgalmi szakközépiskolai végzettség, híradástechnikai, távközlési, postaforgalmi technikusi képesítések; valamint az OKJ szerint: híradó technikus szakképesítés, híradásipari technikus, távközléstechnikus szakmai vizsga.

50. Honvédelmi igazgatási, tervezési, szervezési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben szerzett végzettség, közgazdasági és műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

az OKJ szerint: honvéd zászlós, védelmi igazgatási szakelőadó, katonai kiképző szakképesítések.

51. Idegenforgalommal kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolán szerzett végzettség.

Az II. besorolási osztályban:

közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi szakközépiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: idegenforgalmi (szak) menedzser, idegenforgalmi technikus, vendéglátó technikus, kereskedelmi technikus, idegenforgalmi ügyintéző szakmai vizsga.

52. Időjárás-előrejelző, levegőkörnyezeti, egyéb meteorológai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem természettudományi karán meteorológus, vegyész szakon szerzett egyetemi végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

53. Informatikai és számítógépes feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben programozó matematikus, programtervező matematikus, informatika, számítástechnika, villamosmérnök szakon, műszaki informatikai, műszaki menedzser, közgazdasági programozó matematikus, mérnöktanári, informatika tanári, számítástechnika tanári szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettség és ügyvitelszervezői, programtervezői, számítógép-programozói, rendszerszervezői szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középfokú számítástechnikai szakképesítés; valamint az OKJ szerint: informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakképesítés, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftver üzemeltető, információ-rendszerszervező, földügyi számítógépes adatkezelő, földügyi térinformatikai szaktechnikus szakmai vizsga.

54. Innovációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai, tudományegyetem természettudományi karán szerzett egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki szakközépiskolai, műszaki technikumi végzettség.

55. Ipari alapanyag-ipari feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vegyészmérnök, vegyész szakon szerzett egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki szakközépiskolai végzettség, műszaki technikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: műszaki szakmacsoportba tartozó, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel megszerezhető szakmai vizsga.

56. Ipari formatervezési, ergonómiai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem bölcsészettudományi kar pszichológia szakán szerzett egyetemi végzettség, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség, agrártudományi egyetem munkavédelmi szakán szerzett egyetemi végzettség, iparművészeti főiskolai végzettség.

57. Járulékbeszedéssel kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdasági, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben, valamint agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: középfokú társadalombiztosítási, pénzügyi szakképesítés.

58. Jogi és igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

59. Jogi képviseleti feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség és jogi szakvizsga.

60. Kárpótlással összefüggő feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, közgazdasági szakmacsoport, műszaki, agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, rendőrtiszti főiskola igazgatásrendészeti szakán szerzett végzettség, katonai akadémia, katonai főiskola gazdasági szakán szerzett főiskolai végzettség.

61. Kereskedelemfejlesztési, befektetésösztönzési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakközépiskolai végzettség.

62. Képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem bölcsészettudományi karán: humánszervező művelődésszervező, oktatásszervező szakon szerzett, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzet végzettség, orvostudományi egyetem általános orvosi karán, közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, műszaki szakoktatói egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői szakokon szerzett végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és felsőfokú oktatásszervezői szakképesítés.

63. Kommunikációs feladatok

Az I. besorolási osztályban:

felsőoktatási intézményben kommunikációs vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett, vagy közszolgálati-közigazgatási menedzsment végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai, pedagógusvégzettség, valamint felsőfokú újságírói szakképzettség.

64. Költségvetési ellenőrzési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben gazdasági szakon szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőfokú oktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői, pénzügyi és számviteli szakellenőri vagy okleveles pénzügyi revizori, okleveles könyvvizsgálói képesítés.

65. Költségvetési tervezési és beszámolási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki egyetemi végzettség, főiskolai végzettség, katonai akadémia, főiskola gazdasági szakán szerzett végzettség, vagy felsőfokú oktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

66. Környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

agrár-felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vegyészmérnöki, biológus, geológus, geográfus, ökológus, erdőmérnöki, környezetmérnöki, természetvédelmi szakmérnöki, környezetvédelmi szakmérnöki, meteorológus szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben mérnökgeológus, geofizikus, egyetemi, környezeti üzemmérnök, közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, közgazdasági, geológiai, vízügyi szakközépiskolai végzettség, mezőgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, laboratóriumi technikusi képesítések; valamint az OKJ szerint: környezet- és természetvédelmi szakmunkás, környezetvédelmi (szak)technikus, környezetvédelmi szakelőadó, természetvédelmi technikus szakmai vizsga.

67. Közegészségügyi-járványügyi és egészségvédelmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

orvostudományi egyetem: általános orvos, fogorvos, gyógyszerész karán, egészségügyi főiskolai karán szerzett végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett biológus, fizikus, vegyész, vegyészmérnök, mérnökfizikus, építészmérnök, gépészmérnök, biomérnök, környezetmérnök, villamosmérnök, pszichológus egyetemi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, villamos üzemmérnök, környezetvédelmi üzemmérnök, rendszerszervező üzemmérnök, rendszerfejlesztő üzemmérnök, felsőoktatás intézményben szerzett szociológus és okleveles szociálpolitikus végzettség, gyógypedagógus, óvónő szakon szerzett főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

egészségügyi szakközépiskolai végzettség és középfokú egészségügyi szakképesítés vagy középiskolai végzettség és középfokú egészségügyi szakképesítés, vagy középiskolai végzettség és középfokú, felsőfokú egészségügyi szakképesítés.

68. Közegészségügyi-járványügyi, népegészségügyi, egészségvédelmi, egészség-megőrzési és megelőzési, valamint egészségügyi igazgatási, koordinációs és hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban kiemelt munkakörökben:

Országos tiszti főorvos: orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett oklevél és közegészségtan-járványtan szakorvosi vagy klinikai területen szerzett szakorvosi képesítés.

Helyettes országos tisztifőorvos: orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett oklevél és közegészségtan-járványtan szakorvosi képesítés vagy klinikai területen szerzett szakorvosi képesítés.

Országos tisztiorvos, megyei és városi tiszti főorvos, megyei és városi tisztiorvos: orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett oklevél és közegészségtan-járványtan szakorvosi vagy klinikai területen szerzett szakorvosi képesítés.

Helyettes megyei tiszti főorvos: orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett oklevél és közegészségtan-járványtan szakorvosi képesítés, vagy klinikai területen szerzett szakorvosi képesítés.

Országos tiszti főgyógyszerész, országos tiszti gyógyszerész, megyei tiszti főgyógyszerész, megyei tiszti gyógyszerész: gyógyszerészi oklevél és szakgyógyszerészi képesítés.

Megyei vezető védőnő: egészségügyi főiskolai kar védőnői szakán szerzett oklevél.

Megyei vezető ápolónő: egészségügyi főiskolai kar diplomás ápolói szakán szerzett oklevél vagy egészségügyi főiskolai kar intézetvezető vagy szakoktatói szakán szerzett oklevél.

Közegészségügyi felügyelő: egészségügyi főiskolai kar közegészségügyi felügyelői szakán szerzett oklevél.

69. Közigazgatás korszerűsítési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetemen szerzett egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

70. Közjegyzők, szakértők, ügyvédek, jogtanácsosok felügyelete feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi végzettség.

71. Közlekedési ágazat hatósági, szakhatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, természettudományi karán szerzett egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

a közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő középiskolai végzettség, középiskolai végzettség és az OKJ szerint: az alaptevékenységhez kapcsolódó középfokú szakképesítés.

72. Közoktatási és szakképzési igazgatási feladatok

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaság tudományi egyetemi, tudományegyetem állam- és jogtudományi, természettudományi, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, műszaki egyetemi, főiskolai végzettség, művészeti egyetemi, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógus végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

73. Központi közigazgatási szerv állampolgársági ügyek feladatköre

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskolai végzettség.

74. Központi közigazgatási szerv helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, államigazgatási főiskolai végzettség közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

75. Központi közigazgatási szerv helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő feladatköre

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetem, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai akadémia, katonai főiskola gazdasági szakán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy felsőfokú oktatási intézményben szerzett végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

76. Központosított bérszámfejtés körében bér-, társadalombiztosítási, jövedelemadóztatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai akadémia, katonai főiskola gazdasági szakán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, felsőfokú oktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség, valamint az OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga, vagy társadalombiztosítási, munkaügyi ügyintéző szakmai vizsga.

77. Központi közigazgatási szerv rendészeti, rendészettechnikai feladatköre

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, műszaki egyetemi, közgazdaságtudományi egyetemi, katonai akadémiai végzettség, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskolai, katonai főiskolai végzettség.

78. Közraktárak felügyelete feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

79. Külgazdasági igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemen (külkereskedelmi vagy nemzetközi szak) szerzett végzettség, külkereskedelmi főiskolán (külkereskedelmi áruforgalmi vagy közgazdász szak) szerzett végzettség, valamint felsőoktatási intézményben szerzett végzettség, valamint felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és külkereskedelmi jellegű felsőfokú szaktanfolyami végzettség vagy másoddiploma.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: külkereskedelmi asszisztens, külkereskedelmi idegen nyelvű levező, külkereskedelmi ügyintéző, külkereskedelmi üzletkötő szakmai vizsga.

80. Lakcím-, közlekedési, bűntetteseket nyilvántartó feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolán, rendőrtiszti főiskolán szerzett végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és informatikai szakképesítés.

81. Makroszintű érdekegyeztetési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség.

82. Menekültügyi és migrációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett végzettség, szociális munkás szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógus végzettség, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai akadémiai, katonai főiskolai végzettség.

83. Menekülteket befogadó állomások működésével kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, szociális munkás szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai akadémiai és katonai főiskolai végzettség.

84. Mezőgazdaság területi igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményei gazdasági szakán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, agrár jellegű középiskolai végzettség.

85. Mezőgazdasági ágazat irányítási és döntés-előkészítési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

agrár-felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdaságtudományi egyetem gazdasági szakán szerzett végzettség, felsőoktatási intézmény biológus, fizikus, informatikai matematikus, vegyész szakán szerzett egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, agrár, vegyipari szakközépiskolai végzettség.

86. Mérésügyi műszaki feladatkör

A I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem természettudományi karán, gyógyszerész szakán szerzett egyetemi végzettség.

87. Minőségügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki, agrár szakközépiskolai végzettség (állami vizsga), műszaki, technikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: műszaki szakmacsoportban, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel szerezhető szakmai vizsga.

88. Munkabiztonsági és munkaügyi igazgatási és hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

orvostudományi egyetem általános orvos karán, állam- és jogtudományi karán, természettudományi karán, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, közgazdasági szakmacsoport, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben, agrár szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, államigazgatási, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben szerzett végzettség.

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és polgári védelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, munkaügyi szakképesítés.

89. Műszaki fenntartási, fejlesztési és belső ellátási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki egyetemi, főiskolai végzettség, felsőoktatási intézmény műszaki szakán szerzett, katonai akadémián és főiskolán technikai szakon szerzett végzettség.

A II. besorolási osztályban:

építőipari szakközépiskolai végzettség, vagy műszaki szakmacsoport oktatási intézményeiben szerzett technikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: műszaki szakmacsoportban, iskolarendszerű képzésben, középiskolai végzettséggel szerzett szakmai vizsga.

90. Műszaki fejlesztéspolitika kidolgozása és végrehajtása, technológiafejlesztés koordinálása feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, felsőoktatási intézményben műszaki szakon szerzett egyetemi végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség.

91. Műszaki szabályozási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben technikai szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség.

92. Művelődési igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemi, tudományegyetem állam- és jogtudományi, természettudományi, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, műszaki egyetemi, főiskolai végzettség, művészeti egyetemi, főiskolai végzettség, főiskolai pedagógusvégzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

93. Nemzetgazdaság műszaki fejlesztését szolgáló irányítási, szabályozási rendszerek kialakításával kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi végzettség, agrár felsőoktatás intézményeiben szerzett egyetemi végzettség, katonai akadémia, főiskola technikai szakán szerzett végzettség.

94. Nemzeti-etnikai kisebbségi referensi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, tudományegyetem társadalomtudományi karán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

95. Nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai feladatok és sajtónyilvánosság szervezésével kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem bölcsészettudományi karán, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, közgazdaságtudományi egyetemi, külkereskedelmi főiskolai, pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai akadémiai, főiskolai végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolai végzettség.

96. Nemzetközi segélykoordinációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben gazdasági szakon szerzett végzettség és felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

97. Nemzetközi szállítmányozási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai főiskola közlekedési szakán szerzett végzettség.

98. Népjóléti igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

orvostudományi egyetem általános orvos, fogorvos, gyógyszerész karán, egészségügyi főiskolai karán szerzett végzettség, tudományegyetem szociológus, pszichológus, szociálpolitikus, szociális munkás egyetemi, főiskolai végzettség, szociális munkás szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett hidrológus, hidrogeológus, vízgazdálkodási, vegyész és geológus szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

99. Nukleáris biztonsági és biztosítéki feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem természettudományi karán szerzett végzettség, orvostudományi egyetemen szerzett általános orvosi végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, államigazgatási főiskolán, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői szakokon szerzett végzettség.

100. Nyugdíjbiztosítási szakfeladat-ellátás

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, vagy egyéb középiskolai végzettség és középfokú társadalombiztosítási, pénzügyi, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.

101. Okmányügyi szakfelügyeleti, koordinációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, rendőrtiszti főiskolán szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai végzettség és ügyvitelszervezői, rendszerszervezői szakképesítés.

102. Oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemi, tudományegyetem állam- és jogtudományi, természettudományi, bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, művészeti egyetemi végzettség, tudományegyetemen szerzett személyügyi szervező, humánszervező, művelődésszervező végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, középfokú személyügyi, vagy az OKJ szerint: oktatásszervező szakképesítés.

103. Parlamenti és társadalmi kapcsolatok feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

104. Pályaalkalmassági vizsgálat feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

orvostudományi egyetem általános orvos karán, bölcsészettudományi karán pedagógia, pszichológia szakon szerzett egyetemi végzettség, gyógypedagógiai főiskola gyógypedagógiai tanári, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, óvónő, egészségügyi főiskola védőnő szakon szerzett főiskolai végzettség.

105. Piacszervezési, piacfejlesztési, piacszabályozási és logisztikai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, valamint középiskolai végzettség és az OKJ szerint: középfokú kereskedelmi jellegű szakképesítés.

106. Rendvédelmi (tűzvédelmi, polgári védelmi, rendészeti) feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki főiskolán tűzvédelmi üzemmérnöki, biztonságtechnikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, rendőrtiszti főiskolai végzettség, katonai akadémiai, főiskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és munkavédelmi, biztonságszervező szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

polgári védelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, rendészeti szakképesítés.

107. Sajtó- és tájékoztatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, bölcsészettudományi karán szerzett végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki egyetemi végzettség, rendőrtiszti főiskolai, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai akadémia, főiskola kommunikációs, PR szakán szerzett végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség, valamint felsőfokú újságírói szakképzettség.

108. Sportszakmai és sportigazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

testnevelő tanári, szakedzői, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, orvostudományi egyetem általános orvos karán szerzett egyetemi végzettség, gyógypedagógiai tanárképző főiskolán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, főiskolai testnevelő tanári végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői szakokon szerzett végezettség, humán-kineziológiai végzettség, sportmenedzseri végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

az OKJ szerint: katonai kiképző szakképesítés.

109. Statisztikai elméleti, módszertani, fejlesztési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikai szakképesítés.

110. Statisztikai szervező, ellenőrző, tervező feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Gazdaságstatisztikai munkaterületen

közgazdasági, gazdasági, kereskedelmi gazdálkodási szakirányú felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdász, közgazda, üzemgazdász, gazdasági mérnök, agrármérnök, kertészmérnök szakképzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikai szakképesítés.

Társadalomstatisztikai munkaterületen

közgazdasági, gazdasági, társadalomtudományi szakirányú felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdász, közgazda, üzemgazdász, szociológus, demográfus, jogász, politológus szakképzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai (technikumi) végzettség, vagy középiskolai végzettség és statisztikai szakképesítés.

111. Statisztikai koordinátori feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, gazdasági mérnök, agrármérnök, gazdasági agrármérnök, agrármenedzser, kertészmérnök, élelmiszertartósító-mérnök, szociológus, demográfus, jogász, politológus, igazgatásszervező, személyügyi szervező, humánerőforrás menedzser, nemzetközi kapcsolatok szakreferens, művelődésszervező, művelődési menedzser, szociálpolitikus, szociális munkás, szociál-pedagógus szakképzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és legalább középfokú statisztikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai (technikumi) végzettség, vagy középiskolai végzettség és statisztikai szakképesítés.

112. Statisztikai szakügyintézői, adatgyűjtő, adatátvevő, adatfelvételező feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Gazdaságstatisztikai munkaterületen

közgazdasági, gazdasági, kereskedelmi gazdálkodási szakirányú felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdász, közgazda, üzemgazdász, gazdasági mérnök, agrármérnök, kertészmérnök szakképzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikai szakképesítés.

Társadalomstatisztikai munkaterületen

közgazdasági, gazdasági, társadalomtudományi szakirányú felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdász, közgazda, üzemgazdász, szociológus, demográfus, jogász, politológus szakképzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és felsőfokú statisztikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai (technikumi) végzettség, vagy középiskolai végzettség és statisztikai szakképesítés.

113. Statisztikai információs adatszolgáltató feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági felsőoktatásban, társadalomtudományi szakirányú felsőoktatásban szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, egyetemi, főiskolai pedagógusvégzettség, gazdasági mérnök, agrármérnök, gazdasági agrármérnök, agrármenedzser, kertészmérnök, szociológus, demográfus, jogász, politológus, igazgatásszervező, személyügyi szervező, humánerőforrás menedzser, nemzetközi kapcsolatok szakreferens, művelődésszervező, művelődési menedzser, szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus szakképzettség, vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és legalább középfokú statisztikai vagy számítástechnikai szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai (technikumi) végzettség, vagy középiskolai végzettség és statisztikai, vagy számítástechnikai szakképesítés.

114. Stratégiai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, bölcsészettudományi karán szerzett végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelőd intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői, biztonságpolitikai szakokon szerzett végzettség, a központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

115. Szabadalmi, használati és mintaoltalmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem természettudományi karán, állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, egyetemi pedagógusvégzettség, agrár-felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

116. Szabványosító feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár felsőoktatási intézményben: növénytermesztési, állattenyésztési, gépészmérnöki, élelmiszer-ipari, faipari mérnöki szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem fizikus, vegyész, könyvtáros szakán szerzett egyetemi végzettség.

117. Szakképzések, átképzések makroszintű fejlesztésével, irányításával összefüggő feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, orvostudományi egyetemi végzettség, műszaki egyetemi mérnök-tanári végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, pedagógiai főiskolai végzettség, központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség.

118. Személyiadat- és lakcím-nyilvántartási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, közgazdaságtudományi egyetemi, gazdasági mérnöki egyetemi, államigazgatási főiskolai végzettség.

119. Szociálpolitikai, rehabilitációs és gyermekvédelmi minisztériumi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem bölcsészettudományi karán: pedagógia, szociológia, pszichológia, szociálpolitikus, szociális munkás szakon szerzett egyetemi végzettség, szociális munkás szakon szerzett főiskolai végzettség, gyógypedagógiai főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

120. Településfejlesztési és kommunális feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem szociológia szakán szerzett egyetemi végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

építőipari, épületgépészeti, kertészeti, közgazdasági szakközépiskolai végzettség, települési vízgazdálkodási, víz- és szennyvíztisztító, kertészeti technikusi végzettség, de legalább középiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: építőanyag-ipari technikus, épületgépész technikus, településfejlesztési szakelőadó, települési környezetvédelmi technikus, víz- és szennyvíztechnológus technikus, vízügyi technikus, kertész- és növényvédelmi technikus, környezetvédelmi szakelőadó, környezetvédelmi szaktechnikus szakmai vizsga.

121. Területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatok

Az I. besorolási osztályban:

közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, tudományegyetem geográfia, földrajz, szociológia szakán szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, környezetgazdálkodási, területfejlesztési egyetemi, főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, építőipari, közgazdasági, vízügyi, szakközépiskolai végzettség, mezőgazdasági, vízügyi, szakközépiskolai végzettség, mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, építőipari, vízügyi, települési vízgazdálkodási technikusi képesítések; valamint az OKJ szerint: településfejlesztési szakelőadó szakképzettség.

122. Titkársági és igazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, pénzügyi-számviteli főiskolai, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási és jogelődei intézményeiben parancsnoki, katonai vezetői szakon szerzett végzettség, rendőrtiszti főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség, vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző szakképesítés, katonai kiképző, védelmi igazgatási szakelőadó, honvéd zászlós, honvéd tiszthelyettes szakképesítés.

123. Titokvédelmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, rendőrtiszti főiskolán szerzett végzettség, katonai szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményben szerzett informatikai szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

az OKJ szerint: védelmi igazgatási szakelőadó szakképesítés.

124. Útlevélkérelem hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai, rendőrtiszti főiskolai végzettség, vagy egyetemi, főiskolai végzettség és informatikai szakképesítés.

125. Ügyfélszolgálati feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

a központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

a központi közigazgatási szerv alaptevékenységének megfelelő középiskolai végzettség, középiskolai végzettség és az OKJ szerint: az alaptevékenységhez kapcsolódó szakképesítés.

126. Vadászati és halászati igazgatás feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

erdészeti és faipari egyetem erdőmérnöki karán szerzett végzettség, agrártudományi egyetem mezőgazdaság-tudományi karán szerzett végzettség, állatorvos-tudományi egyetemen, illetve mezőgazdasági főiskolán szerzett végzettség akkor, ha vadászati-vadgazdálkodási tárgyból vizsgát tartalmaz, felsőoktatási intézményben szerzett végzettség és felsőfokú vadgazdálkodási szakvizsga, vagy halászati szakmérnöki végzettség.

A II. besorolási osztályban:

erdészeti szakközépiskolai végzettség, erdészeti, vadgazdálkodási technikusi végzettség; valamint az OKJ szerint: vadgazdálkodási technikus, halászati technikus, erdészeti környezetvédő szaktechnikus szakmai vizsga.

127. Vámigazgatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett számítástechnikai, szervező és informatikai üzemmérnöki szakon szerzett végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, pénzügyi-számviteli főiskolai, vállalatgazdasági-pénzügyi szakon szerzett főiskolai végzettség államigazgatási főiskolai végzettség.

A II. besorolási osztályban:

közgazdasági szakközépiskolai végzettség; valamint az OKJ szerint: vámügyintéző szakmai vizsga.

128. Védjegy-elbíráló feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett egyetemi, műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, tudományegyetem természettudományi karán szerzett egyetemi végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség.

129. Vízgazdálkodási, irányítási és döntés-előkészítési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

műszaki egyetem építőmérnöki karán, továbbá felsőoktatási intézményeiben hidrológus, hidrogeológus, vízgazdálkodási, vízi- és környezeti, vízellátási, csatornázási, vegyész szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetemen szerzett geológus, biológus egyetemi végzettség.

A II. besorolási osztályban:

vízügyi, vízgazdálkodási, agrártechnikusi szakképesítés; valamint az OKJ szerint: vízügyi technikus, környezet- és vízgazdálkodási technikus, informatikai szakmai vizsga.

Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör

Ktv. 11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve – ennek hiányában – a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület – a községi önkormányzat kivételével – önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkakörök számát közigazgatási szervenként a Kormány állapítja meg. Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(5) Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A kinevezés a Kormány, a miniszter, a képviselő-testület és bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat

a) az (1) bekezdés esetében a miniszterelnök kabinetfőnöke,

b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,

c) a (3) bekezdés esetében a polgármester

gyakorolja.

(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben szakfőtanácsos vagy főtanácsos,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy tanácsos I.

besorolást kap.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a besorolásától függetlenül személyi illetményre jogosult, amelynek összegét az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. E munkakörök nem számíthatók bele a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott 20%-os mértékű korlátozásba.

(7) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület, illetve bizottsága megbízatásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.

Fontos és bizalmas munkakörök

Ktv. 7. § (1) (…) Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg.

Ktv. 77. § (1) Ha e törvény hatálybalépését követően jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a köztisztviselő – vezető esetében a vezetői megbízás, kinevezés visszavonásával együtt – képzettségének és iskolai végzettségének megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmasnak nem minősülő munkakörbe történő áthelyezését.

(2) Ha a köztisztviselő az áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a közszolgálati jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Ha a köztisztviselő ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati jogviszonyt az 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontjával azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(3) Ha a köztisztviselő úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Ha a hivatali szervezet vezetője a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, de a köztisztviselő az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján panasszal él a biztonsági szakvéleményben szereplő megállapításokkal kapcsolatban, a tájékoztatás időpontjától kezdődően a panasz elbírálásáig a köztisztviselőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a köztisztviselő illetményre jogosult.

(5) Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakvéleményről szóló tájékoztatást a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (kivonatos közlés)

Nbtv. 68. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek.

(2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.

(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek körét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:

a) a titkos információgyűjtést engedélyező bíró,

b) valamennyi miniszter,

c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában közreműködő szakértő,

d) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész,

e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie.

Nbtv. 69. § (4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenőrzést (…)

c) a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,

d) a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,

(…)

h) az általa – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – meghatározott munkakört betöltő személyek

tekintetében.

(…)

(13) A titokbirtokos szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést a 68. § (4) bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott személyek tekintetében.

Nbtv. 70. § (1) A fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenőrzését.

(2) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személy ellenőrzését a kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében – de legalább ötévenként – kezdeményezi.

(3) Az ellenőrzésre kötelezett munkakör, illetve tisztség betöltésére jelentkező vagy felkért személyt (szakértőt) előre tájékoztatni kell a biztonsági ellenőrzés elrendelésének lehetőségéről és annak lehetséges módjairól.

(4) Ellenőrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személy (a továbbiakban együtt: érintett személy) előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható.

(5) Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható.

(6) A biztonsági ellenőrzést kezdeményezni jogosult személy az ellenőrzés elrendelésére – a 71. §-ban meghatározott kérdőív megküldésével egyidejűleg – írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenőrzést elrendeli.

Nbtv. 71. § (1) Az érintett személy az ellenőrzés kezdeményezését megelőzően – a jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére – a 3. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki.

(2) A 68. § (4) bekezdésben, valamint a 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, “C” típusú kérdőívet töltenek ki.

(3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője a 2. számú melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott “A”, “B” vagy “C” típusú kérdőívet töltenek ki. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében – a megismerendő adat védelmi szintjének megfelelően – egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.

(4) Ha az “A” vagy “B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezőnek a “B” vagy “C” típusú kérdőív kitöltetését.

(5) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést “A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, “B” típusú kérdőív esetén 45, “C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben – az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett – újabb 30 nappal meghosszabbítható.

(6) Az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.

(7) Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet – ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, – titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a “C” típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.

Nbtv. 72. § (1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. A kezdeményező a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.

(2) Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról – kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket – a kezdeményező tájékoztatja az érintett személyt.

(3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan – a 11. § (5) bekezdés alapján – panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követően a Bizottságnál.

(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt – az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással – döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki.

(5) Az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.

2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez:
Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:

(…)

4. az országos hatáskörű szervek vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,

(…)

18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,

19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.

3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez: BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt, illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez (“A”, “B” és “C” típusú kérdőív és nyilatkozat) (közlését mellőzzük)

34/1996. (XII. 21.) PM rendelet a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) a 78. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Vhr. 1. § (1) A rendelet hatálya a Pénzügyminisztériumban és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezeteknél fontos és bizalmas munkakört betöltő olyan személyekre terjed ki, akinek beosztása az Nbtv. 2. számú mellékletére, valamint a 68. § (4) bekezdésének e) pontjára figyelemmel e rendelet alapján fontos és bizalmas munkakörnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezeteknél a fontos és bizalmas munkaköröket, továbbá a biztonsági ellenőrzést megelőzően kitöltendő kérdőív típusát e rendelet melléklete határozza meg.

Vhr. 2. § (1) A mellékletben felsorolt munkakörökbe azok a személyek nevezhetők ki, illetve e munkakörökben azok a személyek foglalkoztathatók (a továbbiakban: érintett személy), akik a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez rendszeresített biztonsági kérdőívet kitöltik, és a biztonsági nyilatkozatot aláírják.

(2) Ha az érintett személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez az írásbeli hozzájárulást nem adja meg (a kérdőívben lévő nyilatkozatot nem írja alá), fontos és bizalmas munkakörbe nem nevezhető ki, illetve abban tovább nem foglalkoztatható. Jogviszonya más – fontos és bizalmas munkakörnek nem minősített – munkakörben az adott szervezet munkavállalóira vonatkozó törvény alapján tartható fenn.

Vhr. 3. § A mellékletben szereplő szervezeti egységek elnevezésének és/vagy a szervezeti egységek irányítását végzők vezetői megbízásának megváltozása esetén a jogutód szervezetnél, illetve a fontos és bizalmas munkakört átvevő személyre az Nbtv.-ben vagy az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Vhr. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 34/1996. (XII. 21.) PM rendelethez: A fontos és bizalmas munkakörök és a biztonsági ellenőrzést megelőzően kitöltendő kérdőív típusa (részleges közlés)

Fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősülnek az Nbtv. 2. számú melléklete…

A szervezet és a munkakörök megnevezése Kérdőív-

típus

a) 5. pontja alapján:

– az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal elnöke, elnökhelyettesei C

(…)

e) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban:

– a Bűnügyi Igazgatóság igazgatója, igazgatóhelyettesei,
főosztályvezetői, osztályvezetői és az igazgatóság
adónyomozói C

– a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatalainak
vezetői és adónyomozói C

– a Bűnügyi Igazgatóság, valamint a Bűnügyi
Igazgatóság területi nyomozó hivatalai egyéb
beosztású köztisztviselői B

– a Hivatal főosztályvezetői B

– az Általános főosztály összesített adatokat kezelő
köztisztviselői C

– a Biztonsági főosztály valamennyi köztisztviselője C

– a Központi iratkezelés vezetői megbízatású köztisztviselője C

– az Észak Budapesti Igazgatóság Általános főosztályának
valamennyi köztisztviselője C

– az APEH területi szerveinek és az APEH-SZTADI-nak
az igazgatói C

(…)