A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Vhr. 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra – ideértve a közigazgatási szervet is – és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).

Vhr. 2. § E rendelet alkalmazásában

a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;

b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;

c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.

Vhr. 3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának

a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;

b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon

utazik.

(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;

b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;

c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

Vhr. 4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Vhr. 7. § (1) A köztisztviselő kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra jogosult.

(2) Az étkezési hozzájárulás (a munkahelyi étkezés támogatásának) havi mértéke az illetményalap 5%-a.

(3) A hivatal vezetője az étkezési hozzájárulás mértékét legfeljebb az illetményalap 10%-áig, vagy a helyi közétkeztetés havi önköltségi árának 50%-ig felemelheti.

KSZ.96. § (1) Étkezési hozzájárulása jogosult a köztisztviselő abban a hónapban, amelyikben legalább egy munkanapon a munkaidő-beosztása szerinti teljes napi munkaidőben munkát végzett. A foglalkozási balesetet szenvedett köztisztviselőt munkavégzéstől függetlenül megilleti az étkezési hozzájárulás.

(2) Az étkezési hozzájárulás fedezetét az APEH költségvetésében kell biztosítani.

(3) Az étkezési hozzájárulás teljesítése ún. étkezési utalvány formájában történik, mely a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig kerül kiosztásra.

(4) Az étkezési utalványok beszerzése a Hivatali Központ Gazdasági főosztálya feladata, mely azokat az APEH valamennyi szervezet számára központilag szerzi be és osztja el. Az egyes szervezetek e feladatot az év kezdetével legalább az adott naptári évre átvállalhatják. Az igazgató az átvállalási szándékot a tárgyévet megelőzően legalább egy hónappal előbb köteles jelezni a Hivatali Központ Gazdasági főosztályának. Az étkezési utalványok önálló beszerzése esetén a szervezet jogosult az étkezési utalvánnyal kapcsolatos szerződést megkötni, melyet a Hivatali Központ Gazdasági főosztálya ellenjegyez és biztosítja a pénzügyi fedezetet.

(5) Az étkezési utalványra jogosultak névsorát a kiosztandó utalványok összegével együtt a szervezeti egységek a havi távollét-jelentés készítéséhez kapcsolódva közlik a szervezet gazdasági (fő)osztályával. Önálló beszerzés esetén a gazdasági (fő)osztály közvetlenül adja át a kért utalványokat a szervezeti egységek részére. Központi beszerzés esetén a gazdasági (fő)osztály a Hivatali Központ Gazdasági főosztályától szerzi be az étkezési utalványokat. A kiosztott utalványokról utólag el kell számolni.

Mt. 165. § (2) Ha a munka a ruházat nagymértéku szennyezodésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.(Az APEH-nél munkaruha-juttatás nincs.)

Vhr. 8. § (1) A köztisztviselőnek naptári évenként az illetményalap 100-150%-ig terjedő ruházati költségtérítés adható. Munkaruha-, illetve védőruha-ellátásban részesülő köztisztviselő ruházati költségtérítésben nem részesíthető.

(2) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony évközben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.

(3) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.

(4) A hivatalvezető állapítja meg a ruházati költségtérítés – az (1) bekezdésben megállapított keretek közötti – mértékét, valamint a kifizetés és az elszámolás feltételeit.

KSZ. 95. § (1) A ruházati költségtérítés mértékét évente – a tárgyévre vonatkozóan – az elnök állapítja meg.

(2) Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a köztisztviselő időarányosan jogosult ruházati költségtérítésre.

(3) A ruházati költségtérítést a tárgyévben az I. félév végéig egy összegben kell kifizetni (átutalni) a köztisztviselő részére.

(4) A ruházati költségtérítés az alábbi ruházati termékek vásárlására használható fel:

a) felsőruházat, cipő;

b) táska;

c) ruhaanyag (textil stb.), amennyiben annak megvarratását is számlával igazolják,

d) munkaruha (ha a munkaköri feladat ellátásához szükséges).

(5) A köztisztviselő a ruházati költségtérítés felhasználását a tárgyév december 15-ig a szervezet gazdasági szervezeti egységéhez leadott, a munkáltató nevére kiállított számlával köteles igazolni. Azt a köztisztviselőt, aki ezen számlaleadási kötelezettségét nem vagy az éves költségtérítést el nem érő összegben teljesíti, a költségtérítés célirányos felhasználásának nem igazolt mértékéig – önadózóként – személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Az alkalmazottak juttatásairól rendelkező, többször módosított 21/1993. (AEÉ. 8.) APEH utasítás 5. § 86) bekezdése alapján a ruházati költségtérítés 2000. évi mértékét a következők szerint szabályozom.

Ut. 1. § A ruházati költségtérítés éves mértéke 2000-ben személyenként 42.000 Ft.-.

A költségtérítés kifizetését a tárgyévben a június havi illetmények átutalásával együtt kell teljesíteni.

Ut. 2. § Jelen utasítás 2000. március 1-jén lép hatályba.

Budapest, 2000. február 4.

elnök s.k.

Vhr. 9. § A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 75-100%-ig terjedő üdülési hozzájárulásban részesíthető. A hivatalvezető állapítja meg – az e rendeletben meghatározott keretek között – az üdülési hozzájárulás mértékét és kifizetési feltételeit.

KSZ. 100. § (1) Az APEH üdültetési lehetőséget biztosít az alábbi személyeknek (a továbbiakban: beutalt személyek):

a) az APEH-nél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő,

b) az a nyugdíjban részesülő személy, akinek az APEH-hel fennállt közszolgálati jogviszonya nyugdíjjogosultság jogcímen szűnt meg;

c) az a) és b) pontban szereplő személyek házastársa, élettársa, valamint a 24 évnél fiatalabb, nappali tagozatos iskolai képzésben résztvevő, önálló keresettel nem rendelkező gyermeke, unokája, továbbá

d) az a)-c) pontba tartozó személyek közeli hozzátartozói.

(2 ) Az üdültetést az APEH elsősorban a kezelésében levő üdülőkben, valamint cserebeutalók ellenében más szervezetek üdülőiben biztosítja. A belföldi üdülési lehetőségeken felül – külön megállapodás alapján – az APEH külföldi csereüdülést is szervezhet a beutalt személyek részére.

(3) Az APEH által biztosított támogatott üdültetés a beutalt személy hozzájárulásának mértéke szerint lehet:

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt beutalt személyek számára kedvezményes, az APEH és a beutalt személy megosztva viseli az üdültetés költségeit;

b) az (1) bekezdés d) pontjában szereplő beutalt személyek számára önköltséges, a beutalt személy az üdültetés APEH által megelőlegezett költségét teljes egészében megtéríti.

Gyermek és unoka üdültetése esetén a harmadik illetve további gyermek (unoka) után nem kell térítési díjat fizetni.

(4) A tárgyévre vonatkozó, az egyes szervezetek részére kiadott üdülési keretet a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya állapítja meg, ennek alapján adja ki az Üdülési Tájékoztatót, amely a kedvezményes illetve önköltséges térítési díjakat, üdülők és időpontok szerinti bontásban tartalmazza.

(5) Az üdülésre való jelentkezés az szervezetek személyügyi (fő)osztályai által rendelkezésre bocsátott jelentkezési lapon történik. A személyügyi szervezeti egység a kitöltött jelentkezési lapokat folyamatosan továbbítja a Hivatali Központ Személyügyi főosztályának.

(6) Az üdülésre jogosító beutalókat kiadott üdülési kereten belül

a) a nyári tanítási szünet tartamára eső üdülés esetén a személyügyi szervezeti egység előterjesztése alapján az igazgatóságon az igazgató, illetve a Hivatali Központban a Személyügyi főosztály,

b) elő- illetve utószezonban a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya

osztja el.

(7) A beutalókat az alábbi előnyben részesítési szempontok mérlegelésével kell elosztani:

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt személy, különös tekintettel az APEH-nél eltöltött közszolgálati jogviszonya tartamára, a megelőzően igénybe vett üdülés időpontjára, az üdülésben részt vevő, nappali tagozatos iskolai képzésben részt vevő, 24 évesnél fiatalabb gyermekére, unokájára,

b) az iskolai szünet idejére jelentkező, az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt személy, ha gyermeke (unokája) alap-vagy középfokú nappali tagozatos iskolában tanul,

c) az (1) bekezdés a)-c.) pontjaiban felsorolt személyek, tekintettel a jelentkezésük beadásának sorrendjére.

További szempontokat az éves Üdültetési Tájékoztató is meghatározhat.

(8) A beutalt személy a térítési díjat az üdülés megkezdése előtt köteles befizetni az APEH üdülő-bevételi számlájára, a rendelkezésére bocsátott csekken.

(9) Az elfogadott üdültetési igényről az üdülés megkezdése előtt legfeljebb 14 nappal lehet – írásban – lemondani a térítési díj visszafizetése mellett.

Az üdülés megkezdése előtti 14 nap folyamán történő lemondás esetén az alábbi esetekben fizetendő vissza a már befizetett térítési díj:

b) a beutalt személy katonai (polgári) szolgálatra történő behívása;

c) a beutalt személy közeli hozzátartozójának halála;

d) APEH-érdek (a beutalt személy szervezeti egysége vezetőjének intézkedése),

amennyiben ezen okok az üdülésen való részvételt legalább részben megakadályozzák.

(10) Az üdülés megkezdésére a Hivatali Központ személyügyi ügyintézője által kiállított beutalójegy, valamint a befizetési csekkszelvény jogosít. Az üdülés kizárólag a beutalójegyen feltüntetett időpontban és helyszínen vehető igénybe. A beutalt személy az üdülővezető előtt köteles felmutatni az üdülésre jogosító okmányokat, személyi igazolványát, valamint a vele együtt üdülő nappali tagozatos iskolai képzésben részt vevő gyermekének, unokájának diákigazolványát, továbbá átadni részére a befizetést igazoló csekkszelvényt.

KSZ. 101. § Az üdültetéssel kapcsolatos hatáskörök:

a) a személyügyi szervezeti egységek gondoskodnak az Üdültetési Tájékoztató közzétételéről, a jelentkezési lapok rendelkezésre bocsátásáról, a nyári tanítási szünet tartamára eső beutalók elosztására az igazgatónak történő javaslattételről, a kitöltött jelentkezési lapok felküldéséről a Hivatali Központ Személyügyi főosztályára, a befizetési csekkek átadásáról, valamint a befizetést követően a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya részére való továbbításáról, az üdülési igényről való lemondásról szóló nyilatkozatnak Hivatali Központ Személyügyi főosztályára való felküldéséről valamint a beutalójegynek a beutalt személy részére való átadásáról;

b) a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya gondoskodik a csereüdültetési szerződések megkötéséről, az üdülési feltételek megállapításáról, az üdülési keret elosztásáról, az Üdültetési Tájékoztató kiadásáról, a beérkezett igények elbírálásáról illetve a beutalók elosztásáról, a befizetési csekkek rendelkezésre bocsátásáról, a térítési díj befizetését követően a beutalójegy kiadásáról; ellenőrzi a beutaltak elhelyezési körülményeit, az üdültetés színvonalát, és észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja a Hivatali Központ Gazdasági főosztályát, ezenkívül évente összefoglaló értékelést készít az üdültetés tapasztalatairól és a felmerülő szükségletekről; az üdülési idény lezárása után a Gazdasági főosztállyal együttműködve elszámol a cserepartnerekkel.

c) A Hivatali Központ Gazdasági főosztálya – a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya észrevételeit, javaslatait figyelembe véve – gondoskodik az üdülők fenntartásáról, üzemeltetéséről, az üdültetés feltételeinek biztosításáról, továbbá a kihasználatlan üdülői helyek hasznosításáról; meghatározza az éves üdültetési napok számát és erről a tárgyév április 15-ig tájékoztatja a Hivatali Központ Személyügyi főosztályát; az idény lezárása után a hivatali Központ Személyügyi főosztályával együttműködve elszámol a cserepartnerekkel.

10. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet:

a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet;

b) lakásépítési, -vásárlási támogatás;

c) albérleti díj hozzájárulás;

d) családalapítási támogatás;

e) telefonkötvény- és telefonrészvény-előleg;

f) szociális támogatás;

g) illetményelőleg;

h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési nyelvtanulási támogatás.

(2) A közigazgatási szervnél a (1) bekezdés alapján adható juttatásokat, annak feltételeit, mértékét a hivatalvezető állapítja meg.

KSZ. 97. § (1) Az APEH, mint munkáltató által a köztisztviselői részére nyújtott lakástámogatások tekintetében jelen előírásokat

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXVI. törvény, valamint

c) a lakáscélú támogatásokról szóló a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet

fogalmakra, feltételrendszerre, illetve adójogi jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) Az APEH köztisztviselői az alábbi jogcímeken részesíthetők lakástámogatásban:

a) lakáscélú hitel (kamatmentes kölcsön) címén lakásépítéshez, -vásárláshoz,
-bővítéshez, -korszerűsítéshez;

b) vissza nem térítendő támogatás (lakásépítési kedvezmény) címén lakásépítéshez illetve -vásárláshoz;

c) akadálymentesítési támogatás (kamatmentes kölcsön) címén új lakás építéséhez, vásárlásához, meglévő lakás akadálymentesítéséhez;

d) a korábbi munkáltatónál fennállt, visszafizetendő lakástámogatás átvállalása címén, melyet a köztisztviselő az APEH részére a kamatmentes kölcsönnel megegyező szabályok szerint törleszt.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő támogatásban való részesülésnek a jogszabályban meghatározottakhoz képest további feltétele, hogy a kérelmező közszolgálati jogviszonya legalább két éve fennálljon az APEH-nél. A KSZ-ben meghatározott feltételeknek történő meg nem felelés esetén az elnök különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedélyezhet.

(4) A lakáskölcsön forrása az APEH Lakásépítési Alapja, amely

a) a tárgyévi költségvetésben e célra elkülönített összegből,

b) a korábbi évek pénzmaradványából,

c) a beruházási, illetőleg állóeszköz fenntartási célokra szolgáló pénzeszközökből, valamint

d) a lakásépítési alapba visszafolyó tárgyévi törlesztésből

képződik.

A Lakásépítési Alapot az OTP V. kerületi fiókjánál nyitott “APEH Lakásépítési Alap” elnevezésű számlán kell kezelni.

Kizárólag olyan mértékű lakástámogatás kiosztására kerülhet sor, amelyre a számlán elhelyezett pénz fedezetet nyújt.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vissza nem térítendő lakástámogatások forrását a szervezet, szervezeti egység céljutalom kerete képezi, melynek felhasználásáról az elnök, az igazgató, illetve a Hivatali Központ főosztályvezetője dönt.

(6) A lakástámogatás igénylésének rendje:

a) A lakástámogatás iránti kérelmet a XIII/1. sz. mellékletben szereplő kérdőív kitöltésével, továbbá a XIII/2. sz. mellékletben – a kérelem tárgya szerint meghatározott – okiratok becsatolásával kell benyújtani az APEH szervezet helyi személyügyi szervezeti egységéhez, amely a kérelmet – az esetleges hiánypótlást követően – továbbítja a Hivatali Központ Személyügyi főosztályára.

b) A Hivatali Központ Személyügyi főosztálya a kérelmeket észrevételeivel együtt az elnöknek szóló javaslat összeállítása céljából továbbítja az APEH Lakásbizottságához.

c) A Lakásbizottság a kérelmeket a 99.§ (3) bekezdésben foglalt rendelkezések keretei között megvizsgálja, és döntési javaslatát – mely kiterjed a kérelem elfogadására illetve elutasítására, elfogadás esetén a támogatás formájára és mértékére, valamint az indokok rövid összefoglalására – az elnök elé terjeszti.

d) Az elnök a Lakásbizottság javaslatának hozzá történő beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz.

e) A döntésről, valamint annak indokairól a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya a döntést követő 15 napon belül írásban értesíti az illetékes személyügyi szervezeti egységet.

f) Az elnöki döntésben foglaltak alapján a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya az kérelmezővel szerződést köt.

A lakástámogatással összefüggő egyéb, elnöki döntést igénylő kérdésekkel kapcsolatos eljárásra – a Lakásbizottság eljárását kivéve – a fenti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A lakástámogatásról szóló szerződés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a támogatás összege, jogcíme, folyósításának határideje, ütemezése;

b) kölcsön esetén annak visszafizetési határideje, ütemezése;

c) a szerződésszegés jogkövetkezményei;

d) a szerződés megszűnésének esetei és jogkövetkezményei.

(8) A kamatmentes kölcsön (lakáscélú hitel), valamint a korábbi munkáltató által nyújtott lakástámogatás átvállalása címén kötött szerződésben az alábbi feltételeket kell szerepeltetni:

a) A kölcsönt havi részletekben kell törleszteni, melynek mértékét a pénzintézet határozza meg.

b) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a visszafizetési határidő lejárta előtt törvény erejénél fogva, lemondás, hivatalvesztés fegyelmi büntetés, alkalmatlan minősítés miatti felmentés vagy áthelyezés jogcímén szűnik meg illetőleg módosul, a köztisztviselő köteles a még fennálló tartozását a szerződés megkötésének időpontjától számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben a jogviszony megszűnése napját követő 30 napon belül visszafizetni. Áthelyezés esetén a fenti feltételekkel a köztisztviselő helyett új munkáltatója is teljesítheti a visszafizetést.

c) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, az erről szóló okiratban ki kell térni arra, hogy a kölcsön visszatérítésére a b) pont szerint, illetve gyorsított ütemben vagy az eredeti szerződéses feltételek szerint kerül sor. Az utóbbi két visszafizetési mód engedélyezését a köztisztviselőnek az elnöktől kell előzetesen kérnie.

d) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjjogosultság, egészségügyi alkalmatlanság, létszámcsökkentés, tevékenység-megszűnés vagy átszervezés miatti felmentéssel, a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, vagy az APEH jogutód nélküli megszűnése jogcímén szűnik meg, a kölcsön a szerződésnek megfelelően fizetendő vissza.

e) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, a kölcsöntartozás még fennálló összegét, mint hagyatéki tartozást az elhalt köztisztviselő örököse(i) örökrészük arányában, egy összegben, kamat nélkül fizeti(k) vissza. Ha az örökös az elhunyt köztisztviselővel közös háztartásban élt házastársa, élettársa, illetve legfeljebb 24 éves, nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben részt vevő gyermeke, a fenti összeget a szerződés szerint tartozik visszafizetni.

f) Ha a köztisztviselő a kölcsönt határidőre nem, vagy nem a szerződésben előírt ütemezés szerint fizeti vissza (szerződésszegés), a kölcsön még hátralévő része azonnal, a szerződés megkötésének időpontjától számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben esedékessé válik. A köztisztviselő átütemezés, illetve haladék iránt a személyügyi szervezeti egységen keresztül kérelemmel fordulhat az elnökhöz, aki azt méltányosságból engedélyezheti.

g) A kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt a lakást csak az Hivatali Központ Személyügyi főosztályának vezetője és a hitelező pénzintézet együttes hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni.

(9) A vissza nem térítendő támogatás (lakásépítési kedvezmény), illetve az akadálymentesítési támogatás címén nyújtott támogatásokról kötött szerződésben szerepelnie kell annak a kikötésnek, hogy amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a szerződés megkötésétől számított legfeljebb öt éven belül (a határidő hosszát a támogatás összegével arányosan kell megállapítani) törvény erejénél fogva, lemondás, hivatalvesztés fegyelmi büntetés, alkalmatlan minősítés miatt történő felmentés, vagy áthelyezés jogcímén szűnik meg, a támogatást visszatérítendő kölcsönként kell kezelni. Annak összegét a köztisztviselő köteles a szerződéskötés időpontjától számított Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben, a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül visszafizetni. Áthelyezés esetén a fenti feltételekkel a köztisztviselő helyett új munkáltatója is teljesítheti a visszafizetést.

KSZ. 98.§ (1) Az elnök munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos hatáskörébe az alábbiak tartoznak:

a) dönt a Lakásbizottság által beterjesztett igényekről;

b) dönt a 97. § (4) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott források nagyságáról;

c) méltányosságból engedélyezi a kölcsöntörlesztés átütemezését vagy a visszafizetésére való haladéknyújtást a köztisztviselő ilyen irányú kérelme esetén;

d) méltányosságból engedélyezi a kölcsön gyorsított ütemű vagy az eredeti szerződésszerinti visszafizetését a köztisztviselő jogviszonyának közös megegyezés jogcímén történő megszüntetése esetén, továbbá méltányosságot gyakorol a 97. § (3) bekezdése alapján.

(2) A Hivatali Központ Személyügyi főosztályának a munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos feladatkörébe az alábbiak tartoznak:

a) a lakástámogatások mindenkori hatályos feltételeiről, az időközbeni jogszabály-változásokról részletes tájékoztatót ad ki, amelyet a helyi személyügyi szervezeti egységek terjesztenek, ezen túlmenően is felvilágosítást ad az érdeklődő köztisztviselőknek a lakástámogatások feltételeiről;

b) ellátja a lakástámogatások nyújtásával kapcsolatosan, a 97. § (6) bekezdés b), e) és f) pontjaiban meghatározott feladatokat;

c) nyilvántartja a lakástámogatásban részesített köztisztviselőket;

d) vezeti a kölcsöntörlesztések negyedévenkénti analitikus nyilvántartását;

e) nyilvántartja a vissza nem térítendő támogatásokat;

f) amennyiben a kölcsöntartozás szerződéstől eltérő visszafizetése bármely okból szükségessé válik, megteszi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket;

g) engedélyezi a lakásnak a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatti elidegenítését vagy megterhelését;

h) a pénzintézet negyedévenkénti egyenlegközlése alapján negyedévenként tájékoztatja a Hivatali Központ Gazdasági főosztályát a kölcsöntörlesztés helyzetéről;

i) a tárgyévet követő év március 31-ig a lakásépítési alap felhasználásáról összefoglaló értékelést készít az elnök részére;

j) ellátja a Lakásbizottság titkári feladatait.

(3) A személyügyi szervezeti egység munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos feladatkörébe az alábbiak tartoznak:

a) tájékoztatja az érdeklődő köztisztviselőket a lakástámogatások feltételeiről;

b) ellátja a lakástámogatások nyújtásával kapcsolatosan, az 97. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat;

c) amennyiben a kölcsöntartozás szerződéstől eltérő visszafizetése bármely okból szükségessé válik, megteszi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, illetőleg erről haladéktalanul tájékoztatja a Hivatali Központ Személyügyi főosztályát.

(4) A Hivatali Központ Gazdasági főosztályának a munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos feladatkörébe az alábbiak tartoznak:

a) a Hivatali Központ Személyügyi főosztályával közösen évente az APEH éves költségvetésének előkészítésekor javaslatot ad az elnök számára a 97. § (4) bekezdés b)-c) pontjaiban szereplő forrásösszegek tárgyévi nagyságára vonatkozóan.;

b) a Lakásépítési Alapba helyezendő tárgyévi összeget legkésőbb tárgyév április 30-ig az OTP-nél vezetett számlára átutalja.

KSZ. 99.§ (1) A Lakásbizottság a Hivatali Központ Személyügyi főosztályának javaslata alapján, az APEH elnöke által megbízott köztisztviselőkből álló hat tagú szerv, mely a munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos ügyekben az elnök tanácsadó, véleményező szerve. A Lakásbizottság élén elnök áll. A Lakásbizottság titkári feladatait a Hivatali Központ Személyügyi főosztályának illetékes munkatársa látja el.

(2) A Lakásbizottság évente kétszer ülésezik:

a) a Hivatali Központ Személyügyi főosztályára a tárgyév március 31-ig beérkezett igények elbírálása céljából május 31-ig,

b) a tárgyév második félévében, az április 1. után beérkezett igények elbírálása céljából a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya által a “Lakásépítési alap” számla feltöltésétől függően meghatározott időpontban, de legkésőbb október 31-ig.

(3) A Lakásbizottság az alábbi szempontok figyelembevételével illetőleg mérlegelésével készíti el javaslatát az elnök részére:

a) az igény jogszabályi előírásoknak való megfelelősége;

b) a kérelmezőnek az APEH-hel fennálló közszolgálati jogviszonya időtartama, esetleges törzsgárda tagsága;

c) a kérelmező legutolsó, az APEH-nél elkészített minősítésének eredménye;

d) a kérelmező jelenlegi lakáskörülményei;

e) a kérelmező jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete a benyújtott igény tartalmához viszonyítva;

f) a kérelmező családi körülményei (különösen: gyermekek száma, egyedül nevelése, ellátására szoruló együttköltöző családtag);

g) a kérelmező esetleges egyéb körülményei (különösen: katonai, polgári szolgálat teljesítése a kérelem benyújtását megelőző két éven belül, szülési szabadság, gyermek gondozására vagy közeli hozzátartozó ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság; hivatali érdekkel összefüggő lakásváltoztatás);

h) a kérelmezők száma a kiosztható összeg nagyságához viszonyítva.

(4) A Lakásbizottság a megítélt támogatás fajtáját, összegét illetően nincs kötve a kérelemben foglaltakhoz. Döntéseit szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a Lakásbizottság elnökének szavazata dönt. A Lakásbizottság ügyrendjét maga határozza meg.

Neve:……………………………………………………………..……………………..…

Leánykori neve:………………………………………………..……………………….….

Anyja leánykori neve:………………………………………………………..……………

Születési helye, ideje:………………………….., ……….év……………hó…………nap

Személyi száma: ………………………………………………………………….………..

Személyi igazolvány száma:……………………………………………………………….

Technikai azonosító száma:………………………………………………………………..

Szervezeti egysége:…………………………………………………….…………………..

Munkaköre, esetleges vezetői beosztása:…………………………………….…………….

Utolsó minősítésének eredménye:………..…………………………………..

Törzsgárda tag-e, törzsgárda tagságának fokozata…………………………………………

Az igénylést megelőző két évben teljesített-e katonai, polgári szolgálatot: igen / nem

Szülési szabadságot, gyermek nevelése vagy közeli hozzátartozó ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe: igen / nem

- házas

- nem házas

- van élettársa

- nincs élettársa

Neve:……………………………………………………………………………………

Foglalkozása:……………………………………………………………………………

Munkahelye:……………………………………………………………………………

Lakcíme:………………………………………………………………………………..

- kamatmentes kölcsön (lakáscélú hitel)

- vissza nem térítendő támogatás (lakásépítési kedvezmény)

- akadálymentesítési támogatás

- korábbi munkáltató által nyújtott lakástámogatás átvállalása

- összege:…………………… Ft.

- az igénybevétel tervezett időpontja:….………………év………………hó………nap

- kamatmentes kölcsön (ideértve a korábbi munkáltató által nyújtott lakástámogatás átvállalását is) igénylése esetén a kölcsönt mely időpontig kívánja visszafizetni:.........……………év…………………………hó…………………….nap

- az ingatlan jellege (a megfelelőt kérem, húzza alá)

- az ingatlan adatai:

- az ingatlan jellege (a megfelelőt kérem, húzza alá)

- az ingatlan adatai:

- pénzintézeti tartozása

- takarékszövetkezeti tartozása

- munkáltatói kölcsön tartozása

e. Családi ház, egyedi társasház építése esetén:

a. A tervezett lakásbővítés leírása:………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………

c. Egyéb adatok:

a. A tervezett lakáskorszerűsítés leírása:…..…………………………………………….

………………………………………………………………………………………………

c. Egyéb adatok:

e. Családi ház, egyedi társasház építése esetén:

e. Családi ház, egyedi társasház építése esetén:

a. A tervezett akadálymentesítési átalakítások leírása:…..……………………………….

………………………………………………………………………………………………

c. Egyéb adatok:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy a jelen kérdőíven közölt, valamint a benyújtott okiratokon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.

4. Lakás korszerűsítéséhez I. (ha nincs fürdőszoba, akkor annak létesítéséhez)

5. Lakás korszerűsítéséhez II. (telekhatáron belüli gáz, víz, csatorna létesítés)

8. Akadálymentesítéshez II. (új lakás építéséhez)

9. Akadálymentesítéshez III. (Meglévő lakás átalakításához)

KSZ. 102. § (1) Szociális támogatásként az APEH köztisztviselője vissza nem térítendő támogatásban részesülhet, különösen az alábbi körülmények fennállása esetén:

a) jelentős anyagi kárral, tartós jövedelem-kieséssel járó, a köztisztviselőnek fel nem róható esemény bekövetkezte;

b) több gyermeket nevelő köztisztviselő esetén legalább két gyermek iskolakezdése.

(2) A szociális támogatásról való döntéskor előnyben részesítendő az a köztisztviselő, akivel egy háztartásban élők havi nettó összjövedelmének egy főre eső részre nem haladja meg az 50.000 Ft-ot.

(3) Az egy főnek évente adható szociális támogatás mértéke nem haladhatja meg a tárgyévre hatályos illetményalap 110 %-át.

KSZ. 103. § (1) A szociális támogatás iránti kérelmet a köztisztviselő az XIII/3. sz. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével, az igazoló okmányok másolatának csatolásával kérheti. A kérelmet a közvetlen vezető részére kell átadni, aki azon feltünteti javaslatát, majd azt az illetékes személyügyi szervezeti egység részére haladéktalanul továbbítja.

(2) A szociális támogatás odaítéléséről az illetékes személyügyi szervezeti egység felterjesztése alapján a Hivatali Központban az elnök, az igazgatóságon az igazgató dönt.

(3) A szociális támogatásról való döntésről a személyügyi szervezeti egység tájékoztatja a kérelmezőt, és – kedvező döntés esetén – az engedélyt eljuttatja a Hivatali Központ Gazdasági főosztályára, amely haladéktalanul intézkedik a szociális támogatás kifizetése iránt.

KSZ. 104. § (1) Szociális támogatás céljára az APEH költségvetésében a tárgyévre vonatkozó illetményalap 5 %-ának megfelelő elkülönített keretet (Szociális Keret) kell biztosítani. A Szociális Keret az APEH szervezetei között a tárgyév január 1-i létszámaránynak megfelelően oszlik meg. A Szociális Keret a szervezeti egységtől év közben nem vonható el, azonban a szervezet annak meghatározott részét – a Hivatali Központ Gazdasági főosztályának értesítésével – közösségi kiadások céljára átcsoportosíthatja.

(2) A Szociális Keretben rendelkezésre álló összeg folyamatos figyelemmel kísérése a személyügyi szervezeti egység feladata.

Kérem, hogy részemre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal................................…......Ft, azaz...................................................................................forint (betűvel)
szociális támogatás kiutalását biztosítsa.

KSZ. 105. § (1) Az APEH erkölcsi kötelessége, hogy méltó módon kifejezze elhunyt köztisztviselői iránti megbecsülését és osztozzon a hozzátartozók gyászában. Az APEH-hel közszolgálati jogviszonyban álló, vagy az APEH-től nyugállományba vonult köztisztviselők haláláról az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.

(2) A kegyeleti eljárás során az elhunyt köztisztviselő végakaratát, valamint hozzátartozóinak kívánságát a lehetőségekhez képest teljes körűen figyelembe kell venni.

(3) Az elhunyt köztisztviselőről való kegyeleti megemlékezés történhet:

a) az APEH saját halottjaként történő eltemetéssel,

b) a temetési költségekhez való hozzájárulással (temetési segély),

c) egyéb módon, így különösen: az APEH képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, a gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztésével.

KSZ. 106. § (1) Az APEH saját halottjának tekintheti különösen azt az elhunyt köztisztviselőt, aki

a) az APEH elnöke, elnökhelyettese, igazgatója, a Hivatali Központ főosztályvezetője volt;

b) az APEH-nél illetve jogelődjénél (XII/2. sz. melléklet) legalább 15 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett;

c) hivatali feladata teljesítése közben ért munkahelyi (üzemi) baleset következtében vesztette életét, vagy

d) DO UT DES vagy Bezerédj-díjban részesült.

(2) A saját halottról történő megemlékezés körébe tartozik:

a) a számlával igazolt, indokolt temetési költségek APEH általi teljes átvállalása,

b) részvétel a temetés megszervezésében;

c) a halálesetnek, illetve a saját halottról történő megemlékezésnek egy helyi vagy országos sajtóorgánumban való közzététele;

d) a 105. § (3) bekezdés c) pontjába foglalt megemlékezés.

KSZ. 107. § (1) A temetési segély a hatályos illetményalap háromszorosáig terjedhet, mely a temetéssel közvetlenül kapcsolatos, indokolt, számlával igazolt költségekre fordítható.

(2) A temetési segélyt az elhunyt köztisztviselő eltemettetését vállaló személy kezdeményezheti az illetékes személyügyi szervezeti egységnél.

(3) A temetési segély biztosításáról az igazgatóságon az igazgató, a Hivatali Központban a főosztályvezető dönt.

KSZ. 108. § (1) A 105. § (3) bekezdés a) és c) pontjában szereplő kegyeleti megemlékezést bárki kezdeményezheti az elhunyt köztisztviselő szervezeti egysége vezetőjénél, illetve – az APEH-tól nyugállományba vonult elhunyt esetén – az elnöknél vagy annak a szervezetnek a vezetőjénél, amelynél az elhunyt dolgozott.

(2) Ha a kezdeményezés saját halottként történő eltemettetésre irányul, azt a Hivatali Központ Személyügyi főosztályára kell továbbítani, amely megvizsgálja, hogy a 106. § (1) bekezdésébe foglalt körülmények fennállnak-e, illetve a saját halottként történő eltemettetés egyéb okból indokolt-e, s javaslatával együtt a kezdeményezést döntésre felterjeszti az elnökhöz.

KSZ. 109. § (1) A temetés lebonyolításával, a temetés költségeihez való hozzájárulással kapcsolatos intézkedések az illetékes gazdasági szervezeti egység hatáskörébe tartoznak.

(2) A saját halottként történő eltemettetés költségeit a fel nem osztott központi keretből, a 105. § (3) bekezdés b) illetve c) pontjaiban szereplő további kegyeleti megemlékezések költségeit a szervezet Szociális Keretéből kell fedezni.

Ktv. 50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselo, ha közszolgálati jogviszonyból eredo kötelezettségét vétkesen megszegi.

Ktv. 50. § (2) A fegyelmi vétséget elköveto köztisztviselovel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) a megrovás;

b) az elomeneteli rendszerben a várakozási ido meghosszabbítása;

c) a 49. § szerinti juttatás (13. havi illetmény) – még ki nem fizetett összegének tárgyévre történo – csökkentése, megvonása;

d) az elomeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;

e) az elomeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

f) a 42. § (5) bekezdés szerinti személyi illetmény megvonása;

g) az e törvény szerinti címtol való megfosztás, vezetoi megbízás visszavonása;

h) hivatalvesztés.

(3) A (2) bekezdésben foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása – a megrovás kivételével – a többi büntetéssel együtt is kiszabható.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás idotartama legfeljebb 2 év lehet.

(5) A köztisztviselo a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés

- b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási ido meghosszabbításának ideje alatt;

- d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés idopontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;

- c), f), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

- h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az idotartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(6) A köztisztviselo a hatályos fegyelmi büntetésérol a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szunt meg, a volt köztisztviselo közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

Ktv. 51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást – a (2) bekezdés esetét kivéve – megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetoleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszeru és a kötelezettségszegést a köztisztviselo elismeri.

(3) Ha a kötelezettségszegés miatt bünteto- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejezodött be, hogy megállapították volna a köztisztviselo felelosségét, a három hónapos határidot az eljárás befejezésérol szóló jogeros határozat közigazgatási szerv részére történo közlésétol, a hároméves határidot az eljárás jogeros befejezésétol kell számítani.

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidoket a belföldre történo visszaérkezéstol kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezeto megbízású köztisztviseloi közül. Ha ilyen köztisztviselo nincs

a) az önkormányzati képviselo-testület hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselo-testületi tagot is felkérhet,

b) más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv vezetoje saját köztisztviselojét jelölheti ki

a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.

(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) A testület által kinevezett köztisztviselo fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevezo testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.

(8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg.

Ktv. 51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétol számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselot meghallgatni. A vizsgálat idotartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálat során a köztisztviselovel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetové kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselo védekezésérol és a lefolytatott bizonyításról jegyzokönyvet kell felvenni.

(3) A köztisztviselo a vizsgálat folyamán jogi képviselot vehet igénybe. A köztisztviselo kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél muködo munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetové kell tenni. A köztisztviselo meghallgatását úgy kell kituzni, hogy azon jogi képviseloje, illetve – a köztisztviselo ilyen irányú kérését követoen – az érdek-képviseleti szerv képviseloje is jelen lehessen.

(4) Ha a köztisztviselo meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat idotartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határido kituzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elo.

(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:

a) – legfeljebb az akadály megszunéséig -, ha a köztisztviselo önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja eloterjeszteni, illetve

b) – legfeljebb az eljárás jogeros befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt bünteto- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.

(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

Ktv. 52. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselot legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytol való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel – az errol szóló határozat jogerore emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.

(2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át – az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve – a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétol kezdve, annak jogerore emelkedéséig.

(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerore emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerossé.

Ktv. 53. § (1) Az ügy érdemérol a vizsgálóbiztos eloterjesztésétol számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetoleg vezeto megbízású köztisztviselok. Ha az önkormányzati képviselo-testület hivatalában nincs elegendo ilyen köztisztviselo, a polgármester a képviselo-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.

(3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzokönyvvezetoként nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetoleg annak hozzátartozója,

b) az eljárás alá vont köztisztviselo hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértot meghallgattak, valamint

d) akitol egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

Ktv. 54. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kituzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás elott legalább három munkanappal korábban megkapják.

(2) A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a köztisztviselo jogi képviselot is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél muködo munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetové kell tenni.

(3) Ha valamelyik fél vagy képviseloje a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselot vagy képviselojét szabályszeruen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a köztisztviselo vagy képviseloje bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértot vehet igénybe, szemlét tarthat.

(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

Ktv. 55. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggo költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a köztisztviselo fegyelmi felelosségét jogerosen megállapították, a köztisztviselo köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részérol igénybe vett jogi képviselo költségeit.

Ktv. 55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszunik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben meghatározott határido után kerül sor;

c) a köztisztviselo a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

d) felelosségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetésérol az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt.

Ktv. 56. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogeros elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselo a kereset benyújtására nyitva álló határido eltelte, vagy a kereset jogeros elbírálása elott a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(2) A hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.

(3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott, jogerosen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása elott vagy annak végrehajtása közben megszunik, a büntetést vagy annak hátralévo idotartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselo a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.

Ktv. 57. § (1) A köztisztviselo a közszolgálati jogviszonyából eredo kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelosséggel tartozik.

(2) Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselo háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselo – a külszolgálata alatt – három havi ellátmánya erejéig felel, amennyiben

a) a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenorzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével

kárt okozott, vagy a kár olyan – jogszabályba ütközo – utasítása teljesítésébol keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselo elozoleg a figyelmét felhívta.

Mt. 166. § (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

Mt. 167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.

(4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtoje és ellenore a számfejtés körében eloidézett vagy az ezzel összefüggo ellenorzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.

Mt. 168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

Mt. 169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan orizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a munkavállaló a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külso ok idézte elo, vagy a munkáltató a biztonságos orzés feltételeit nem biztosította.

(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelosség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelot vagy értékkezelot e nélkül is terheli a felelosség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja.

(5) Ha a megorzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelosségét a vétkességi felelosségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.

Mt. 171. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megorzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.

(2) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

Mt. 172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás idopontjában érvényes fogyasztói árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni.

(2) Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elo.

Ktv. 57/A. § (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszeruen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felso határát a hivatali szervezet vezetoje határozza meg. Egy leltári idoszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a köztisztviselo, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszeruen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(3) A leltárhiány miatt való felelosséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) a köztisztviselo kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelosség megnevezését és mértékét;

b) a leltári készlet szabályszeru átadása és átvétele megtörtént;

c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érinto leltárfelvétel során állapítják meg.

(4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelos köztisztviselo olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelos, valamint a leltári készletet kezelo többi köztisztviselo a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(6) Leltározásnál a köztisztviselo, illetve akadályoztatása esetén képviseloje jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselo a képviseletérol nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselot köteles kijelölni.

(7) A köztisztviselo a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(8) A leltárhiányért fennálló felelosség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelosséget a leltárfelvétel befejezését követo 60 napon belül el kell bírálni. Büntetoeljárás esetén a határido a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogeros határozatának kézbesítését követo nappal kezdodik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelos köztisztviselot kártérítésre nem lehet kötelezni.

Ktv. 58. § A köztisztviselo kártérítési felelosségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Mt. 174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt muködési körén kívül eso elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elo.

(4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(5) A munkáltató muködési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggo magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és muködésébol eredo okok.

Mt. 176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelosség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató eloírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megorzoben (öltözoben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az eloírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

Mt. 177. § (1) A munkáltató a 174-176. §-on alapuló felelossége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

(2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár.

Mt. 178. § (1) A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben, mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelozoen rendszeresen igénybe vette.

(2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövobeni változást is, amelynek meghatározott idopontban való bekövetkezésével már elore számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelembol eredo jelentos fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

(5) Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

Mt. 179. § (1) Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok (Mt. 152. §) alapján kell eljárni.

(2) Ha az átlagkereset számításánál irányadó idoszakon belül általános béremelés volt, a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónál az átlagkeresetet – ha ez a munkavállalóra kedvezobb – csak a bérrendezés idopontjától kell számítani.

Mt. 180. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

Mt. 181. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának [139. § (2) bekezdés] a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenoen olyan összegu tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges, illetoleg az elvárhatóan elérheto munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem elotti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Mt. 182. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a) az elmaradt munkabérre eso nyugdíjjárulékot;

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást;

c) amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;

d) amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;

e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

Mt. 183. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetoleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegu általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Mt. 184. § (1) Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetoleg felelosségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

(2) A fiatalkorú munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor, illetoleg a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követo egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követo idore a részére járó kártérítést a munkaképességében, illetoleg a képzettségében bekövetkezett változásnak megfeleloen kell megállapítani.

Mt. 185. § A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstol számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye eloterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad.

Mt. 186. § (1) Az elévülés (11. §) szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az átlagkereset és a táppénz,

b) az átlagkereset és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltéro idopontban esedékes újabb elkülönülo kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdodoen, külön-külön kell számítani.

(2) Az elévülési ido az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz elso fizetésének napjától,

b) attól az idoponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés elso ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés idopontjától kezdodik.

(3) Járadékigény hat hónapnál régebbi idore visszamenoleg csak akkor érvényesítheto, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetoleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi idore visszamenoleg járadékigény nem érvényesítheto.

Mt. 187. § (1) A munkáltató, illetve a biztosító a szükséghez képest a munkavállalótól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésbol származó jövedelmérol, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre [184. § (3) bekezdés].