Ktv. 59. § (1) A köztisztviselo a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselo bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésrol szóló irat kézbesítésétol számított 15 napon belül kell a bírósághoz benyújtani

a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,

b) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,

c) minosítés megállapításaival,

d) fegyelmi és kártérítési határozattal,

e) a kinevezés egyoldalú módosításával,

f) fizetési felszólítással

kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselo az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idon belül fordulhat a bírósághoz.

(4) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogeros döntéséig nem hajtható végre.

Ktv. 60. § (1) A köztisztviselo keresetére a bíróság a felmentést hatálytalanítja, ha az felmondási tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselot olyan helyzetbe kell hozni, mintha közszolgálati jogviszonya meg sem szunt volna.

(3) A közszolgálati jogviszony megszüntetésének hatálytalanítása esetén a köztisztviselot eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságát, továbbá felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek és egyéb járandóságnak, valamint kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.

(4) Amennyiben a köztisztviselo közszolgálati jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha közszolgálati jogviszonya a bírósági ítélet jogerore emelkedésének napjával közös megegyezéssel szunt volna meg. Ebben az esetben a köztisztviselonek – a gyakornokot és a határozott idore alkalmazott köztisztviselot is ideértve – végkielégítés jár.

(5) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a közigazgatási szerv e törvényben eloírtnál rövidebb felmentési idot állapít meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a közszolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

Ktv. 61. § (1) A közigazgatási szerv a köztisztviselorol az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedo nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szereplo körben – törvény eltéro rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezheto, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselo neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdeku, ezeket az adatokat a köztisztviselo elozetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

Ktv. 62. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplo alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekrol, feladatkörökrol, munkakörökrol és azok változásáról a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti.

(2) A közigazgatási szerv közszolgálati alap-nyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartásból és a központi közszolgálati nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A 20/A. § (2), (3), (4), (7), (10) és (11), valamint a 31. § (7) és a 63. § (4) bekezdésében meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon is szolgáltatható adat.

Ktv. 63. § (1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetoleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenoen abból adatokat átvenni:

a) saját adataiba a köztisztviselo,

b) a köztisztviselo felettese,

c) a minosítést végzo vezeto,

d) a törvényességi ellenorzést végzo,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetoeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

h) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:

a) saját adataiba a köztisztviselo,

b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a központi közigazgatási szervek vezetoi.

(3) Kormányrendeletben meghatározott módon a központi közszolgálati nyilvántartásból – személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó – adatszolgáltatás végezheto.

(4) A központi közszolgálati nyilvántartás tartalmazza:

a) a 31. § (7) bekezdésében, illetve a 20/A. §-ban meghatározott körben a köztisztviselo,

b) a képzési és továbbképzési feladatok összehangolása céljából a vezetok, illetve szakmai (fo)tanácsadók, valamint kormányzati érdekeket szolgáló képzésben, továbbképzésben részt vett köztisztviselok

nevét is.

(5) A köztisztviselo jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelo köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

Ktv. 64. § (1) A köztisztviselo közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésrol rendelkezo iratokat, a minosítést, a közszolgálati jogviszonyt megszünteto iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).

(2) A személyi anyagba való betekintésre a 63. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.

(3) A köztisztviselo személyi anyagát a közigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a köztisztviselo korábban közszolgálati jogviszonyban állt.

(4) A közérdeku adatokon túl a köztisztviselo nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet.

- születési helye, ideje

- anyja neve

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám

- családi állapot

- gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, az eltartás kezdete)

- szakképzettsége(i.)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i.), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

- a munkahely megnevezése

- beosztás

- besorolás

- a megszunés módja

IV. – a közszolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó idotartamok

- állampolgársága

- erkölcsi bizonyítvány száma, kelte

- közigazgatási alapvizsga adatai

- közigazgatási szakvizsga adatai

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idotartamok,

- esküokmány száma, kelte.

- e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete

- köztisztviselo jelenlegi besorolása, besorolásának idopontja, vezetoi megbízása, FEOR-száma

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

- a minosítések idopontja

- hatályos fegyelmi büntetése

VI. – személyi juttatások

VII. – a köztisztviselo munkából való távollétének jogcíme és idotartama

VIII. – a közszolgálati jogviszony megszunésének, valamint a végleges és határozott ideju áthelyezés idopontja, módja, a végkielégítés adatai.

IX. – 21/A. §-ban foglaltakkal összefüggo adatai (a köztisztviselo bejelentése gazdasági társaságnál vezeto tisztségviseloi, illetve felügyelo bizottsági tagságával kapcsolatos megbízására, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése a bejelentett tisztség összeférhetetlenségére vonatkozóan).

- születési ideje

- szakképzettsége(i.)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i.)

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

- a közigazgatási alapvizsga adatai

- a közigazgatási szakvizsga adatai

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idotartamok adatai

- e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete

- jelenlegi besorolása, vezetoi megbízása, FEOR száma

VI. – illetmény- és kereset, és külön juttatás, valamint képzési, továbbképzési támogatás adatai

VII. – a közszolgálati jogviszony megszunésének, valamint a végleges és határozott ideju áthelyezés idopontja, módja, a végkielégítés adatai.

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a közszolgálati nyilvántartásról és a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokról a következőket rendeli el:

Vhr. 1. § (1) E rendelet hatálya a Ktv. 1. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott szervekre (a továbbiakban: közigazgatási szerv) és az e szervekkel közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, ügykezelőkre és fizikai alkalmazottakra (a továbbiakban: köztisztviselő) terjed ki.

(2) E rendelet szerint kell ellátni a köztisztviselő személyi iratainak és adatainak kezelését, továbbá a közszolgálati alapnyilvántartás és a központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) vezetését (a továbbiakban együtt: közszolgálati nyilvántartás).

(3) E rendeletet a közszolgálati jogviszony megszűnése után, illetve az e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra is megfelelően alkalmazni kell.

Vhr. 2. § A közszolgálati nyilvántartás célja, hogy adatokat biztosítson a közszolgálati jogviszonyból, valamint más, ehhez kapcsolódó jogviszonyokból eredő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez és jogok gyakorlásához.

Vhr. 3. § (1) A közszolgálati nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért felelős:

a) a köztisztviselővel közszolgálati jogviszonyban levő közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala esetén a jegyző (főjegyző), a megyei jogú város kerületi hivatala vezetője, a körjegyző;

b) a KÖZIGTAD kezelése, az abból történő adatszolgáltatás, valamint az ehhez kapcsolódó iratok kezelése tekintetében a belügyminiszter.

(2) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személyek részére történő adattovábbításnak, betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének egyedi szabályait.

(3) A közszolgálati adatvédelmi szabályzatot a belügyminiszter rendeletében meghatározott mintaszabályzatban foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni és azt az (1) bekezdésben meghatározott felelős adja ki.

Vhr. 4. § (1) A közszolgálati nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat csak a 3. § (1) bekezdése szerinti vezető által e feladattal megbízott szervezeti egység vagy köztisztviselő (a továbbiakban: személyzeti szerv) láthatja el.

(2) A személyzeti szerv a közszolgálati nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett köztisztviselő erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek.

(3) Az illetményszámfejtéssel megbízott szervnek csak azok az adatok továbbíthatók, amelyek az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását szabályozó törvények szerint nélkülözhetetlenek a köztisztviselő illetményének számfejtéséhez, valamint a társadalombiztosítással, családi pótlékkal, személyi jövedelemadóval összefüggő feladatok ellátásához. Egyéb adatok továbbítását az illetményszámfejtéssel megbízott szerv nem kezdeményezheti. Az átadott adatok védelméért, kezelésük jogszerűségéért az illetményszámfejtést végző szerv vezetője a felelős.

Vhr. 5. § (1) A közigazgatási szerv, illetve a személyzeti szerv a köztisztviselő – írásbeli kérelmére – olyan adatait is kezelheti, amelyek átadására törvény a köztisztviselőt nem kötelezi. Ezek az adatok azonban csak a köztisztviselő által megjelölt célra használhatók fel és csak írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók más szerv részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat elkülönítetten kell kezelni és az ezekben szereplő személyazonosító adatokat a köztisztviselő kérésére haladéktalanul törölni kell.

(3) Az (1) bekezdés alapján kezelt adatokból személyazonosításra alkalmatlan módon adatfeldolgozás, illetve adatszolgáltatás készíthető.

Vhr. 6. § (1) A személyzeti szerv köteles biztosítani, hogy a köztisztviselő a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson.

(2) A köztisztviselő kérheti adatai helyesbítését, illetve kijavítását, melyet a személyzeti szerv köteles teljesíteni. A közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szerv által történt megváltoztatása alapján lehet kérni.

(3) A köztisztviselő jogosult megismerni, hogy a közszolgálati nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében a személyzeti szerv adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adat kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni.

(4)

Vhr. 7. § (1) Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közszolgálati jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a köztisztviselő személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

(2) A személyi iratok köre:

a) a személyi anyag [Ktv. 64. § (1) bek.] iratai (a továbbiakban: személyzeti irat);

b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok;

c) a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás stb.);

d) a köztisztviselő saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

(3) Az egyes személyzeti iratokat és azok tartalmát e rendelet 1-6. számú mellékletei határozzák meg.

(4) Ha az illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat nem a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv végzi, az illetményszámfejtéshez nélkülözhetetlen adatokat tartalmazó iratokat, valamint a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti iratokat az illetményszámfejtéssel megbízott szerv is – e rendeletben foglaltak figyelembevételével – kezelheti.

(5) Vissza kell adni a közszolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – amennyiben a jogviszony nem jött létre – az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

Vhr. 8. § A személyi iratokba az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni:

a) a Ktv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott személyek;

b) más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr stb.).

Vhr. 9. § (1) A közigazgatási szervnél keletkezett személyi iratok kezelésének technikai szabályairól a közszolgálati adatvédelmi és az ügyiratkezelési szabályzatban kell rendelkezni.

(2) A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

(3) A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

a) közokirat vagy a köztisztviselő írásbeli nyilatkozata;

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése;

c) bíróság vagy más hatóság döntése;

d) jogszabályi rendelkezés.

(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése után a köztisztviselő személyi iratait az irattárban (központi) kell elhelyezni.

(5) A személyi anyagot – kivéve amelyet a Ktv. 64. § (3) bekezdése alapján átadtak – a közszolgálati jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről a közigazgatási szerv ügyiratkezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni.

Vhr. 10. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartást a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szervnél rendszeresített adatlapon a Ktv. 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal a személyzeti szerv vezeti.

(2) Az adatlap személyzeti irat, amely a személyi anyag része és az erre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Vhr. 11. § (1) A köztisztviselő az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(2) A személyzeti szerv haladéktalanul köteles az adatlapra rávezetni a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése alapján a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igazolt adatváltozásokat.

(3) A személyzeti szerv köteles gondoskodni a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése alapján a hatályát vesztett fegyelmi büntetés teljes és végleges törléséről mind a számítógépes adatállományból, mind az alapnyilvántartás adatlapjáról.

Vhr. 12. § (1) Az adatlap, illetve az alapnyilvántartás hagyományosan vagy számítógépes módszerrel is vezethető.

(2) Ha a személyzeti szerv az adatlapot számítógépes módszerrel vezeti, a közszolgálati adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon köteles gondoskodni a felvett adatok kimentéséről és tárolásáról.

(3) Számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartás esetén papír alapú adatlapot a 13. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével nem kell vezetni.

Vhr. 13. § (1) Számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a köztisztviselő

a) adatainak első alkalommal történő felvételekor;

b) áthelyezésekor;

c) közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén.

(2) A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére is ki kell nyomtatni azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített iratokat személyzeti iratként kell kezelni.

Vhr. 14. § (1) Az alapnyilvántartásból személyazonosító adatokat is tartalmazó adatszolgáltatás az alábbi esetekben teljesíthető:

a) a közigazgatási vagy más szerv részére törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség esetén;

b) a 3. § (1) bekezdése szerinti vezető engedélye alapján a Ktv. 63. § (2) bekezdése szerint betekintési joggal rendelkezők részére;

c) a köztisztviselő eseti írásbeli hozzájárulása alapján, az abban meghatározottak szerint.

(2) Számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból azonnal és véglegesen törölni kell a köztisztviselő személyazonosító adatait áthelyezéskor vagy a közszolgálati jogviszony megszűnésekor.

(3) Statisztikai adatfeldolgozás vagy adatszolgáltatás céljából a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

Vhr. 15. § (1) Számítógépes módszerrel történő adatkezelés esetén a közigazgatási szerv szabadon határozza meg a gépi adatfeldolgozás technológiáját. Az adatfeldolgozás módszerétől függetlenül az adott technológiával csak a Ktv.-ben, törvényben és e rendeletben meghatározott adatok kezelhetők és attól eltérő célra nem használhatók fel, de a közigazgatási szerv saját céljaira a személyazonosításra alkalmatlan adatokat feldolgozhatja.

(2) A közigazgatási szerv a közszolgálati alapnyilvántartás vezetésével és feldolgozásával kapcsolatos technikai feladatok ellátásával más szervet nem bízhat meg.

Vhr. 16. § A Ktv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott közérdekű adatokat a közigazgatási szerv hivatalában az ügyfelek eligazítása, illetve a köztisztviselők azonosítása céljából erre alkalmas módon köteles közzétenni. Biztosítania kell továbbá, hogy a köztisztviselőkkel való hivatali kapcsolatfelvételhez szükséges egyéb adatok (hivatali telefonszámok) is hozzáférhetők legyenek. Ezen túlmenően a közigazgatási szerv a közérdekű adatokat a helyben szokásos módon is közzéteheti.

Vhr. 17. § (1) A Belügyminisztérium a Ktv. 62. § (1) bekezdése alapján a törvény 4. számú melléklete szerinti adattartalommal központi közszolgálati nyilvántartást (KÖZIGTAD) vezet a közszolgálat új előmeneteli és illetményrendszerének országos működéséhez, a közigazgatási szakemberképzés és továbbképzés koordinálásához, a Kormány közigazgatási tárgyú személyzetpolitikai döntéseinek megalapozásához szükséges adatok és elemzések biztosítása céljából.

(2) A belügyminiszter gondoskodik a KÖZIGTAD felállításáról; az adatok folyamatos gyűjtéséről, feldolgozásáról, elemzéséről és a 24. §-ban szereplő adatszolgáltatások teljesítéséről, az adatvédelemről, valamint mindezek ellenőrzéséről és a számítógépes rendszer kifejlesztéséről, folyamatos működtetéséről, karbantartásáról, továbbfejlesztéséről.

Vhr. 18. § (1) A KÖZIGTAD adatállományának kialakításához, karbantartásához és folyamatos működéséhez szükséges adatszolgáltatást a közigazgatási szerv (a továbbiakban: adatszolgáltató) teljesíti az e rendeletben meghatározott módon. Az adatszolgáltatás részletes technikai szabályait és teljesítésének határidejét a belügyminiszter rendelete határozza meg.

(2) Az adatszolgáltatás papír alapú vagy mágneses adathordozón, illetve – a technikai feltételektől függően – távadat-átviteli eszközön történhet. A mágneses adathordozót és annak technikai hátterét, valamint a távadat-átviteli eszközt a Belügyminisztériummal előzetesen egyeztetni kell.

Vhr. 19. § (1) Az adatszolgáltatást a centrális alárendeltségű területi és helyi államigazgatási szerv, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, a körjegyzőség és a hatósági igazgatási társulás a székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője útján, az egyéb közigazgatási szervek pedig közvetlenül teljesítik a Belügyminisztériumhoz.

(2) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője feladata:

a) az adatszolgáltatás fogadása és továbbítása;

b) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése;

c) a KÖZIGTAD működésével kapcsolatos régión belüli koordinációs feladatok ellátása.

(3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a (2) bekezdésben meghatározott feladatai során:

a) ellenőrzi az adatszolgáltatás határidőre történő teljesítését;

b) a közölt adatok teljességét és feldolgozhatóságát;

c) felhívja az adatszolgáltatót a feladat határidőben történő teljesítésére, illetve az általa vagy a Belügyminisztérium által észlelt hibák kijavítására.

Vhr. 20. § (1) A KÖZIGTAD csak a Ktv. 31. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó vezetői megbízású köztisztviselők természetes személyazonosító adatát tartalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó köztisztviselő adatait a KÖZIGTAD-ban a technikai azonosító kód segítségével kell vezetni, amelyet az adatszolgáltató alakít ki a közigazgatási szervnek a Belügyminisztérium által meghatározott szervazonosító kódja és a köztisztviselőnek az adatszolgáltatónál kialakított – folyamatos és egyszer használható – sorszámából.

(3) A köztisztviselő a KÖZIGTAD-ban kezelt adatait a technikai azonosító kód segítségével ismerheti meg. A technikai azonosítót az adatszolgáltató és a Belügyminisztérium a köztisztviselőn és az adatvédelmi biztoson kívül más szervnek vagy személynek nem adhatja ki.

Vhr. 21. § (1) A KÖZIGTAD-ban kezelt adatokba való betekintési jog gyakorlását a köztisztviselő az őt alkalmazó adatszolgáltatónál írásban kezdeményezheti.

(2) A betekintési jog gyakorlását igénylő köztisztviselő számára az adatszolgáltató köteles átadni a technikai azonosító kódot tartalmazó igazolást, amelynek alapján a Belügyminisztérium köteles lehetővé tenni a köztisztviselőről nyilvántartott teljes adatkör személyes megtekintését.

Vhr. 22. § (1) A vezetői megbízású köztisztviselő személyazonosító adatát elkülönítetten kell tárolni és fokozott biztonsági védelemmel kell ellátni, továbbítása távadat-átviteli eszközön nem történhet.

(2) A KÖZIGTAD adatbázisából azonnal és véglegesen törölni kell a vezetői megbízású köztisztviselő személyazonosító adatát, ha a vezetői megbízása megszűnt. A közszolgálati jogviszony fennmaradása esetén e köztisztviselő adatai továbbra is a KÖZIGTAD részét képezik és további kezelésükre az általános szabályok vonatkoznak.

Vhr. 23. § Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik, adatait személyazonosító adat nélkül 50 évig archiválni, majd ezt követően meg kell semmisíteni.

Vhr. 24. § (1) A KÖZIGTAD számítógépes információs rendszeréből annak teljes üzembe állítását követően a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint adatszolgáltatást kell teljesíteni.

(2) Az országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére minden év május 31-ig át kell adni a következő évi illetményalapnak és képzési költségeknek az állami költségvetésről szóló törvényben történő megállapításához, valamint a létszám- és bérgazdálkodással összefüggő döntések megalapozásához:

a) az országos, valamint a közigazgatási szervtípusok, illetve szervek szerinti létszám- és illetményadatokat (besorolási osztályok, fokozatok és fizetési fokozatok, illetve vezetői megbízások szerinti bontásban);

b) a következő évre tervezett képzés adatait.

(3) A miniszterelnök és a miniszterek (a továbbiakban: a Kormány tagjai) számára a Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára útján biztosítani kell a Ktv. 31. § (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges, naprakész tájékoztatást.

(4) A Kormány tagjai, a közigazgatási államtitkár, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a helyettes államtitkár, valamint az országos hatáskörű szerv vezetője számára minden naptári negyedév utolsó napjáig rendszeresen ismétlődő tájékoztatást kell adni a központi közigazgatási szerv, valamint területi és helyi szerveinek, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnak és területi hivatalainak létszám- és illetményadatairól, valamint azok összetételéről a Kormány közigazgatási tárgyú személyzetpolitikai döntéseinek a megalapozása céljából.

(5) Az adatszolgáltatót az általa szolgáltatott adatokról évente két alkalommal (június 30-ig, illetve december 31-ig) – összesítve, valamint besorolási osztály, fizetési fokozat és vezetői megbízás szerinti bontásban – tájékoztatni kell.

(6) A vizsgáztatásra jogosult szerv számára negyedévenként az illetékességi körébe tartozó közigazgatási szervekre vonatkozóan adatszolgáltatást kell teljesíteni a jelöltek számáról és a vizsgák tervezett időpontjáról a közigazgatási alap- és szakvizsga, illetve ügykezelői alapvizsga rendszerének működése és tervezhetősége érdekében.

(7) A közszolgálati érdekegyeztetés alanyait minden év május 31-ig tájékoztatni kell az országos összesítésű létszám- és illetményadatokról besorolási osztályok és fizetési fokozatok, vezetői megbízások szerinti bontásban az illetményalap kialakításához szükséges egyeztetések céljából.

Vhr. 25. § (1) A közigazgatási szerveknek 1993. december 31-ig kell kialakítaniuk az e rendelet szerinti közszolgálati alapnyilvántartást.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt vezetett (munkaügyi, személyzeti) nyilvántartások adatai közül csak azokat lehet felhasználni az alapnyilvántartás számára, amelyek kezelését törvény megengedi.

Vhr. 25/A. § (1) A közigazgatási szervnél a Ktv. hatálybalépése előtt keletkezett és tárolt személyi iratokat – kivéve a kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, két évnél nem régebbi önéletrajzot – »régi anyag« elnevezéssel, zárt anyagként a szerv (központi) irattárában elkülönítetten kell elhelyezni, és e rendelet hatálybalépésétől számított 5 évig megőrizni.

(2) A kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, két évnél nem régebbi önéletrajzot a személyi anyagba [Ktv. 64. § (1) bekezdés] kell áthelyezni.

(3) A zárt anyagként irattárba helyezett iratokba való betekintésre a Ktv. 63. § (1) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak.

Vhr. 26. § A közigazgatási szerveknek 1993. december 31-ig kell elkészíteniük a közszolgálati adatvédelmi szabályzatot és átdolgozniuk ügyiratkezelési szabályzatukat az e rendeletben foglaltak alapján.

Vhr. 27. § (1) A KÖZIGTAD induló adatbázisa létrehozását szolgáló első adatszolgáltatás időpontja az 1993. december 31. után következő első határidő, amelyet az üzemeltetési szabályzat tartalmaz. Ezeknek az adatoknak az 1993. december 31-i állapotot kell tükrözniük. Ezt követően a változásokat folyamatosan kell küldeni az üzemeltetési szabályzatban meghatározottak szerint.

(2) A KÖZIGTAD számítógépes információs rendszerének teljes üzembe állítását 1994. május 31-ig kell elvégezni.

(3) A KÖZIGTAD adatszolgáltatási kötelezettségeit 1994. szeptember 30-ig az 1993. december 31-i állapotnak megfelelő adatállomány alapján teljesítheti. Az ezen időpont utáni adatszolgáltatásnak a naprakész adatokat kell tartalmaznia.

Vhr. 28. § A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:

a) a közszolgálati adatvédelmi szabályzat alapvető tartalmi követelményeit (mintaszabályzat), valamint az alapnyilvántartás adatlapját;

b) a KÖZIGTAD részére történő adatszolgáltatás technikai szabályait és teljesítésének határidejét, a feladat ellátásának ellenőrzését és a kötelező kódrendszert (Üzemeltetési Szabályzat).

Vhr. 29. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

A közszolgálati jogviszony létesítésekor készülő kinevezési irat tartalmi és formai követelményei a vonatkozó törvényi rendelkezésekre történő utalással:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv neve, az irat iktatószáma.

2. A közszolgálati jogviszonyba lépő neve, anyja neve, születési helye, ideje.

3. A közigazgatási szerv székhelye.

1. A kinevezéssel létesített határozatlan (vagy határozott) időre szóló közszolgálati jogviszony kezdete (és vége), szervezeti helye.

2. A besorolás jellegének (ideiglenes vagy végleges) megnevezése, a besorolási osztály, a besorolási és fizetési fokozat megjelölése.

3. A munkakör megnevezése (a kinevezéshez mellékelt munkaköri leírás alapján).

4. A községi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál az alkalmazási (képesítési) feltételeknek való meg nem felelés esetén engedélyezett felmentés és ennek időtartama [Ktv. 7. § (4), 8. § (2) bekezdések].

5. Vezetői megbízás esetén a vezetői megbízás, valamint a vezetett, irányított szervezeti egység megnevezése.

6. Az illetményre vonatkozó adatok:

- a kinevezéskori illetményalap forintösszege;

- az alapilletmény (vezető esetében vezetői alapilletmény, illetmény) forintösszege;

- az illetménykiegészítés mértéke és forintösszege;

- a különböző jogcímeken odaítélt pótlékok tételes megnevezése a mértékek és forintösszegek megjelölésével;

- az illetmény valamennyi elemének együttes forintösszege.

7. A besorolás indokolásának elemei (a figyelembe vett tények és körülmények):

- a közszolgálati jogviszony, illetve a besorolási osztály, fokozat követelményeinek való megfelelés vagy ezek átmeneti hiánya;

- a közszolgálati jogviszonyban töltött idő [Ktv. 72. § (1) bekezdés] kezdőpontjának (év, hó, nap) megjelölése.

8. Figyelemfelhívás a közszolgálati jogviszony fenntartásához és az előmenetelhez (vezető esetében a megbízáshoz is) előírt feltételeknek való megfelelés kötelezettségére (a határnap megjelölésével), illetőleg a nemteljesítés jogkövetkezményeire.

9. Az új besorolási és fizetési fokozatba lépés várható időpontjának (év, hó, nap) közlése.

1. Keltezés és hitelesítés (a kinevezési jogkör gyakorlójának aláírása és bélyegzője).

2. A közszolgálati jogviszonyban álló nyilatkozata a kinevezés elfogadásáról, keltezés és aláírás [Ktv. 11. § (1) bekezdés].

3. Rendelkezés arról, hogy a kinevezési iratból kik kapnak hiteles másolatot.

A közszolgálati jogviszony megszüntetésekor készülő irat tartalmi és formai követelményei a vonatkozó törvényi rendelkezésre történő utalással:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv neve, az irat iktatószáma.

2. A közszolgálati jogviszonyból távozó neve, anyja neve, születési helye, ideje, besorolásának megnevezése.

3. A közigazgatási szerv székhelye.

1. Értesítés a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről a jogcím, a megszüntetés időpontja megjelölésével és indokolással.

2. A közszolgálati jogviszonyban álló felmentési vagy lemondási idejének közlése (kezdete és vége).

3. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamának közlése.

4. A végkielégítésre szóló jogosultság és a végkielégítés mértékének (forintösszegének) közlése.

5. Vezetői megbízású köztisztviselő vagy ügykezelő vezetői megbízatásának visszavonása a közszolgálati jogviszony megszűnésének napjával.

6. Figyelemfelhívás a közszolgálati jogviszonyban álló rendelkezésére bocsátott hivatalos iratok és dokumentumok átadására a határnap és az átvételre jogosult megnevezésével.

7. Figyelemfelhívás járandóságainak és okmányainak átvételére az időpont és az átadásra jogosult szervezeti egység megjelölésével.

1. A jogorvoslati lehetőség közlése [Ktv. 59. § (1) bekezdés].

2. Keltezés és hitelesítés (a kinevezési jogkör gyakorlójának aláírása és bélyegzője).

3. Rendelkezés arról, hogy kik kapnak az iratból hiteles másolatot.

A közszolgálati jogviszony megszűnéséről szóló irat tartalmi és formai követelményei a vonatkozó törvényi rendelkezésekre történő utalással:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv neve, az irat iktatószáma.

2. A közszolgálati jogviszonyból távozó neve, anyja neve, születési helye, ideje, besorolásának megnevezése.

3. A közigazgatási szerv székhelye.

1. Értesítés a közszolgálati jogviszony megszűnésének jogcíméről, a megszűnés időpontjának megjelölésével és indokolással.

2. Figyelemfelhívás a közszolgálati jogviszonyban álló rendelkezésére bocsátott hivatalos iratok és dokumentumok átadására a határnap és az átvételre jogosult megnevezésével.

3. Figyelemfelhívás járandóságainak és okmányainak átvételére az időpont és az átadásra jogosult szervezeti egység megjelölésével.

4. Figyelemfelhívás az illetményre és egyéb járandóságra vonatkozó jogosultság megszűnéséről.

5. A jogorvoslati lehetőség közlése [Ktv. 59. § (1) bekezdés].

1. Keltezés és hitelesítés (a kinevezési jogkör gyakorlójának aláírása és bélyegzője).

2. Rendelkezés arról, hogy kik kapnak az iratból hiteles másolatot.

A vezetői megbízásról szóló irat tartalmi és formai követelményei a vonatkozó törvényi rendelkezésekre történő utalással:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv neve, az irat iktatószáma.

2. A köztisztviselő neve, anyja neve, születési helye, ideje, besorolásának megnevezése.

3. A közigazgatási szerv székhelye.

1. A vezetői megbízás, valamint a vezetett, irányított szervezeti egység megnevezése [Ktv. 31. § (1), 68. § (4), 70. § (4) bekezdések].

2. A vezetői megbízás kezdő időpontja [Ktv. 31. § (2) bekezdés].

3. Figyelemfelhívás a vezetői megbízáshoz előírt feltételeknek való megfelelés kötelezettségére (a határnap megjelölésével), illetőleg a nem teljesítés jogkövetkezményeire [Ktv. 31. § (2), 75. § (4) bekezdések].

4. Az illetményre vonatkozó adatok:

- a vezetői megbízáskori illetményalap forintösszege;

- a vezetői alapilletmény, illetmény forintösszege [Ktv. 45. § (1), 70. § (2) és (5) bekezdések];

- az illetménykiegészítés mértéke és forintösszege [Ktv. 44. §, 70. § (2) és (5) bekezdések];

- a vezetői illetménypótlék mértéke és forintösszege (Ktv. 46. §);

- a különböző jogcímeken odaítélt pótlékok tételes megnevezése a mértékek és forintösszegek megjelölésével (Ktv. 47-48. §-ok);

- az illetmény valamennyi elemének együttes forintösszege.

1. Keltezés és hitelesítés (a vezetői megbízás adására jogosult aláírása és bélyegzője).

2. A közszolgálati jogviszonyban álló nyilatkozata a vezetői megbízás elfogadásáról, keltezés és aláírás.

3. Rendelkezés arról, hogy a vezetői megbízási iratból kik kapnak hiteles másolatot.

A vezetői megbízás visszavonásáról szóló irat tartalmi és formai követelményei a vonatkozó törvényi rendelkezésekre történő utalással:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv neve, az irat iktatószáma.

2. A vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló neve, anyja neve, születési helye, ideje, besorolásának megnevezése, a vezetői megbízás megnevezése.

3. A közigazgatási szerv székhelye.

1. A vezetői megbízás megnevezése, valamint a vezetői megbízás visszavonásának időpontja [Ktv. 31. § (2) bekezdés].

2. A vezetői megbízás visszavonásával érintett közszolgálati jogviszonyban álló besorolási osztályának, besorolási és fizetési fokozatának megjelölése [Ktv. 31. § (5) bekezdés].

3. Tájékoztatás az újbóli besorolás kezdőnapjáról.

4. Illetményre vonatkozó adatok:

- a vezetői megbízás visszavonásakori illetményalap forintösszege;

- az alapilletmény forintösszege;

- az illetménykiegészítés mértéke és forintösszege;

- a különböző jogcímeken odaítélt pótlékok tételes megnevezése a mértékek és forintösszegek megjelölésével;

- az illetmény valamennyi elemének együttes forintösszege.

1. Keltezés és hitelesítés (a vezetői megbízás visszavonására jogosult aláírása és bélyegzője).

2. Keltezés és a közszolgálati jogviszonyban álló aláírása.

3. Rendelkezés arról, hogy a vezetői megbízás visszavonásáról rendelkező iratból kik kapnak hiteles másolatot.

FIGYELMEZTETÉS A DOLGOZÓ

RÉSZÉRE!

Az igazolást gondosan őrizze meg, mert foglalkoztatójának felszólítására be kell mutatnia.

Az ügyintéző neve: Az alkalmazó szerv neve, címe: ......................................... ...........................................

***

A közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a közszolgálati adatvédelmi szabályzat alapvető tartalmi követelményeiről, az alapnyilvántartás adatlapjáról, valamint a központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásról, továbbá a köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzatának kiadásáról a következőket rendelem el:

BM Vhr.-1. § (1) E rendelet hatálya – a (3) bekezdés kivételével – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerveknél, valamint – törvényi rendelkezés alapján – az egyéb költségvetési szerveknél (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) foglalkoztatott köztisztviselőre, ügykezelőre, fizikai alkalmazottra (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) – ide nem értve a Ktv. 3. § (2) bekezdése szerint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírót – terjed ki.

(2) Az Állami Számvevőszékre e rendeletet külön törvény eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet 4. számú mellékletével kiadott “A köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzata” (a továbbiakban: MSZ) az annak első része I/1. pontjában meghatározott közigazgatási szervekre és köztisztviselőkre terjed ki.

BM Vhr.-2. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartás [R. 10. § (1) bek.] adatlapjának tartalmát és formáját (szerkezetét) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti “Közszolgálati alapnyilvántartás adatlap”-ja (a továbbiakban: Adatlap) tartalmazza.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás [R. 17. § (1) bek.] részére történő adatszolgáltatás adatait az Adatlapnak az erre szolgáló oldalain, azok szerkezetének megfelelően, az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott “Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata” (a továbbiakban: ÜSZ), valamint a közvetlenül megküldésre kerülő “Kitöltési Útmutató” (a továbbiakban: Útmutató) és a “Kötelező Kódrendszer” (a továbbiakban: Kódrendszer) figyelembevételével kell vezetni.

(3) Az Adatlapnak azokat az oldalait, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés hatálya alá, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell vezetni, de annak szerkezetét eltérően is ki lehet alakítani. A szabadsággal összefüggő azon adatok, amelyekhez – a szabadság nyomon követésén túl – egyéb jogi hatások nem fűződnek, eltérő módon és szervezeti rendben is vezethetők.

BM Vhr.-3. § (1) A közigazgatási szerv által számítógéppel vezetett alapnyilvántartási rendszer adattartalmának teljes egészében meg kell felelnie az Adatlap tartalmi követelményeinek, továbbá az így kezelt adatok feldolgozásával kinyomtatott iratnak az R. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglalt esetekben – a 2. § (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével – azonosnak kell lennie az Adatlap megfelelő oldalával.

(2) Ha a közigazgatási szerv a központi közszolgálati nyilvántartás részére az adatszolgáltatást mágneslemezen vagy táv-adatátviteli vonalon továbbítja, azt az ÜSZ 2. számú függelékében megadott formátumú állomány alkalmazásával kell teljesíteni.

BM Hhr. 4. § (1) Adatlapot kell kitölteni annak a köztisztviselőnek, ügykezelőnek, fizikai alkalmazottnak (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) az adatairól, aki

a) határozott és határozatlan időre kinevezett;

b) teljes, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott;

c) nyugdíjasként foglalkoztatott.

(2) Egyidejűleg további közszolgálati jogviszony – Ktv. 21. §-a (2) és (4) bekezdésének figyelembevételével történő – létesítése, valamint áthelyezés és kirendelés esetén a másik, illetőleg az új közigazgatási szerv is köteles Adatlapot kitölteni.

(3) Az Adatlap első alkalommal történő kitöltésekor az érintett köztisztviselő aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek.

BM Vhr.-5. § (1) A Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartást és a szervazonosító kódot a közigazgatási szerv bejelentkezése alapján alakítja ki. A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás szempontjából az a közigazgatási szerv minősül adatszolgáltatónak, amelyet a Belügyminisztérium saját szervazonosító kóddal lát el.

(2) Az új közigazgatási szervnek a létrehozását követő harminc napon belül be kell jelentkeznie a Belügyminisztériumnál a központi közszolgálati nyilvántartásba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentkezésnek tartalmaznia kell

a) a közigazgatási szerv nevét;

b) székhelyét;

c) címét, illetve levelezési címét;

d) statisztikai számjelét;

e) a székhelye szerinti megye megnevezését;

f) a felügyeleti szervének megnevezését és címét;

g) a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének a nevét, telefonszámát;

h) a közigazgatási szerv számára megállapított létszámot;

i) a központi közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatás módját;

j) a közszolgálati alapnyilvántartáshoz igényelt adatlapok számát.

(4) A szervazonosító kódot a Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartásba történő bejelentkezés alapján a közigazgatási szervnek közvetlenül küldi meg. A közigazgatási szerv minden év február 15-éig köteles a (3) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott adatait a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartásának közvetlenül megküldeni.

(5) Ha a közigazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt adataiban változás történik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles arról a változást követő harminc napon belül a Belügyminisztériumot tájékoztatni.

(6) A közigazgatási szerv megszűnése esetén a jogutód közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, jogutód nélküli megszűnés esetén – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervének vezetője a megszűnést követő 30 napon belül köteles a megszűnés tényét a Belügyminisztériumnak bejelenteni (kijelentkezés).

BM Vhr.-6. § (1) A Szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását.

(2) A Szabályzat hatályának ki kell terjednie a közigazgatási szervnél a közszolgálati nyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra.

(3) A Szabályzatban meg kell határozni azokat a legszükségesebb ügyviteli, adatbiztonsági és védelmi intézkedéseket, amelyek az adott közigazgatási szervnél biztosítják a közszolgálati nyilvántartásra és a személyi iratokra vonatkozó általános és különös adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok végrehajtását.

(4) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen

a) a közszolgálati jogviszonyban állók adatainak az adatvédelmi követelményeknek megfelelő gyűjtéséről, feldolgozásáról, felhasználásáról, továbbításáról;

b) az érintett köztisztviselő adat-betekintési és adathelyesbítési joga gyakorlásának módjáról;

c) a Ktv. 63. § (1) bekezdésének a)-h) pontjában feljogosított személyek betekintési (adatigénylési) joga gyakorlásának módjáról és annak nyilvántartásáról (naplózás);

d) a közszolgálati nyilvántartást és a személyi iratokat kezelő köztisztviselők feladatairól, adathozzáférési jogosultságuk terjedelméről és felelősségükről;

e) a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásának eszközeiről;

f) az információrendszert közvetve vagy közvetlenül fenyegető veszélyforrások kiküszöbölésének módjáról.

(5) A Szabályzatnak tartalmaznia kell a közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes rendszere biztonságos üzemelésének szabályait.

BM Vhr.-6/A. § A köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, valamint a pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítési határidőit e rendelet 4. számú mellékletét képező szabályzat tartalmazza.

BM Vhr.-7. § (1) A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás technikai szabályait és teljesítésének határidejét az ÜSZ tartalmazza.

(2) A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot (R. 26. §) az e rendelet 3. számú mellékletével kiadott Mintaszabályzat figyelembevételével kell elkészíteni.

BM Vhr.-8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás Kódrendszerét és Útmutatóját az adatszolgáltató közigazgatási szervek részére a Belügyminisztérium közvetlenül küldi meg és egyidejűleg a hivatalos közlönyében közzéteszi.

(3) A Kódrendszer és az Útmutató karbantartásáról és annak az adatszolgáltatókhoz a (2) bekezdésben meghatározott módon történő eljuttatásáról a Belügyminisztérium szükség szerint gondoskodik.

(4) A közszolgálati alapnyilvántartáshoz szükséges Adatlapot a Belügyminisztérium biztosítja.

1. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez : Közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja (közlését mellőzzük)

2. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez: Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata (közlését mellőzzük)

3. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez: Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat (mintaszabályzat) (közlését mellőzzük)

4. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez: A köztisztviselői tartalékállomány információs rendszerének működési szabályzata (TARTINFO) (közlését mellőzzük)

Ld. még a 20./1994. (AEÉ.6.) APEH utasítást (IV. sz. Függelék) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, megyei (fővárosi) igazgatóságai, a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratkezeléséről, közszolgálati nyilvántartásáról és Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatáról!

Ktv. 64/A. § (1) A Kormány ellenorzi – a belügyminiszter, és a fovárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetoinek közremuködésével – a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a belügyminiszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a belügyminiszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(2) A belügyminiszter jogosult – a cél- és témavizsgálatok keretében – a központi közigazgatási szerveknél:

a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

b) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetojénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél,

c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben a közigazgatási szerv vezetoje köteles a belügyminiszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedésérol vagy annak mellozése okáról a belügyminisztert – a megkereséstol számított 30 napon belül – tájékoztatni.

(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenorzési jogkört a belügyminiszter koordinálásával a fovárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetoje gyakorolja.

Mt. 15. § (1) A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy – a külön törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik elomozdítása, védelme érdekében, mindennemu megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függoen – belépjenek, vagy az ilyen jellegu szervezetektol távol maradjanak.

(2) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket vagy szövetkezéseket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

Mt. 18. § E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsodleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elomozdítása és megvédése.

Mt. 19. § (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket muködtessen, s ezek muködésébe tagjait bevonja.

(2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érinto jogaikról és kötelezettségeikrol tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érinto körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetoleg az állami szervek elott képviselje.

(3) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érinto kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek elott képviselni.

Mt. 21. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttmuködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elosegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

(2) A munkáltatónak intézkedése megtétele elott, ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóit a 94/A. § (1) bekezdésében foglalt mértékben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezetet tájékoztatnia kell.

(3) A munkáltató személyében bekövetkezo jogutódlás esetében a jogelod és a jogutód munkáltató – a jogutódlást megelozoen megfelelo idopontban, de legalább azelott, mielott a munkavállalók foglalkoztatási viszonyait, illetve munkafeltételeit érintené – köteles tájékoztatni a szakszervezetet a jogutódlás okáról, a munkavállalókat érinto jogi, gazdasági és szociális következményeirol, továbbá konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érinto tervbe vett egyéb intézkedésekrol.

(4) E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet muködtet, illetoleg tisztségviselovel rendelkezik.

Mt. 22. § (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggo gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenoen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(2) A szakszervezet jogosult ellenorizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtol tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A szakszervezet az ellenorzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelos szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kello idoben nem teszik meg, megfelelo eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményérol az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

Mt. 23. § (1) A munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érinto jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást a munkáltató vezetojéhez, a kifogásolt intézkedésrol való tudomásszerzéstol számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétol számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettol eltéroen, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselo munkaviszonyát a közvetlen felsobb szakszervezeti szerv elozetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.

(4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyezteto tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyezteto tárgyalás befejezéséig, illetve a jogeros bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.

Mt. 24. § (1) A munkáltató köteles biztosítani annak lehetoségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelo módon közzétegye.

(2) A szakszervezet joga, hogy munkaido után, illetve munkaidoben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.

Mt. 25. § (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviseloje számára munkaido-kedvezményt biztosítani.

(2) A munkaido-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselot figyelembe véve összesen – eltéro megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után

200 szakszervezeti tagig havi két óra,

201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra,

501 szakszervezeti tagtól havi egy óra.

E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idotartama nem számít be. A munkaido-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elore be kell jelenteni.

(3) A munkaido-kedvezmény tartamára a tisztségviselot távolléti díj illeti meg.

(4) A szakszervezet tagjai részére összesen – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a munkáltató köteles elozetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe veheto mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elott a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.

(5) A munkáltató és a szakszervezet megállapodhat, hogy a munkáltató a szakszervezet számára járó munkaido-kedvezménybol fel nem használt idotartamot pénzben megváltja. A megváltás összegét a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggo célra használhatja fel.

Mt. 26. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék.

(2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függové tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történo belépést.

(3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.

Mt. 27. § Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függové tenni.

Mt. 28. § (1) A közvetlen felsobb szakszervezeti szerv elozetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betölto munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással (felmentéssel) történo megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselovel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás (hivatalvesztés) elott elozetesen ki kell kérni a megfelelo szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselo más munkahelyre való beosztásáról a megfelelo szakszervezeti szervet elozetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet a (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétol számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidon belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

(3) A tisztségviselovel szembeni rendkívüli felmondás (hivatalvesztés) esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétol számított három napon belül köteles közölni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselot megbízatásának idejére, illetve annak megszunését követo egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

(5) Amennyiben a választott tisztségviselo ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselo tevékenységét kifejti.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt idotartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkezo jogutódlás estében is megilleti a tisztségviselot.

Ktv. 65. § (1) A közigazgatási szervek, valamint a köztisztviselok érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint megfelelo megállapodások kialakítása céljából a Kormány, az országos önkormányzati érdekszövetségek, valamint a köztisztviselok munkavállalói érdekvédelmi szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviseloi Érdekegyezteto Fórum (a továbbiakban: KÉF) muködik.

(2) A KÉF hatáskörébe a köztisztviselok élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Így különösen:

a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggo kérdésekben,

b) a központi, társadalombiztosítási, valamint a helyi önkormányzati költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érinto rendelkezéseivel összefüggésben,

c) a hosszabb távú bérpolitikai elgondolások, illetve az éves bérpolitikai intézkedések e területet érinto rangsorolásában,

d) a közigazgatási munkaerovel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, valamint a közszolgálati képzés, továbbképzés szabályozása tekintetében

kell a véleményét kikérni.

(3) A KÉF véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érinto jogszabály tervezeteirol és elemzi azok hatályosulását, valamint részt vesz a közszolgálat etikai normáinak kialakításában. A központi közszolgálati nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, képzettség, illetményviszonyok alakulását, a változás okait.

(4) A KÉF a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, véleményezésre, ajánlások kiadására jogosult.

(5) A KÉF szervezetének és muködésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevo felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.

Ktv. 66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviseloi érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviseloi érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetoje és a közigazgatási szervnél muködo munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviseloje vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértoket is bevonhatnak.

(2) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetoje köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét:

a) a köztisztviselok munkavégzésérol, munka- és pihenoidejérol, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben a hivatalvezeto hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülo szabályzatai,

b) a 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kiadásra kerülo önkormányzati rendeletek,

c) a 42. § (3) bekezdése alapján az illetményalap mértékének megállapítása,

d) a 44/A. § alapján bevezetheto illetménykiegészítés és annak mértéke

tekintetében.

(3) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet:

a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,

b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,

c) a helyi megállapodások betartásáról.

(4) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet:

a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviseloket érinto intézkedésekre,

b) a köztisztviseloket érinto helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint

c) a köztisztviseloket érinto helyi szabályozási tárgykörökre.

KSZ. 110. § (1) Az ADOSZT elnöke vagy az általa megbízott választott tisztségviselő tanácskozási joggal részt vesz az APEH elnöki értekezletén.

(2) Az ADOSZT területileg illetékes szervezetének választott tisztségviselője tanácskozási joggal részt vesz az igazgatóság vezetőtestületi ülésén.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben az ADOSZT választott tisztségviselőjét az elnöki értekezletről vagy a vezetőtestületi ülésről az azon vezetői megbízása alapján résztvevő köztisztviselővel azonos módon kell értesíteni.

(4) A részvételre jogosult személyről az ADOSZT írásban tájékoztatja a megfelelő szerv titkársági (fő)osztályát.

KSZ. 111. § Az APEH képviselője tanácskozási joggal részt vesz az ADOSZT Közgyűlésén és a Titkárok Tanácsa ülésén. A meghívót az elnöknek címezve a Hivatali Központ Titkársági főosztályának kell megküldeni.

KSZ. 112. § (1) Az APEH a Munka Törvénykönyve 21. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően a Hivatali Központ Személyügyi főosztálya útján tájékoztatja az ADOSZT-ot az APEH egyes szerveinek létszám- és illetményadatairól a június és december havi zárónapi állapot alapján, legkésőbb a zárónapot követő hónap utolsó munkanapjáig.

(2) Az APEH illetékes személyügyi szervezete tájékoztatja az ADOSZT alapszervezetét a határozatlan időre közszolgálati jogviszonyt létesítő személyről (név, munkavégzési hely) minden naptári negyedévet követő hónap 15-dik napjáig.

KSZ. 113. § Az ADOSZT tájékoztatja az APEH elnökét a közszolgálati jogviszonyt érintő kormányzati érdekegyeztetés keretében kifejtett álláspontjáról, továbbá megküldi az érdekegyeztetés során megkapott tervezeteket.

KSZ. 114.§ (1) Az APEH a Ktv. 66. § (2) bekezdésében foglalt véleményeztetési kötelezettségén túlmenően, az előterjesztő főosztály útján legalább 15 napos határidővel véleményezésre megküldi az ADOSZT elnökének

a) a következő évi illetményfejlesztés elveiről és mértékéről,

b) a Közszolgálati Szabályzat módosításáról, valamint

c) az APEH-nél legalább 30 köztisztviselő anyagi, szociális, kulturális, valamint az élet- és munkakörülményeit érintő döntésről (ideértve különösen az eredményarányos jutalom felosztási elveiről szóló tervezetet)

szóló tervezetet.

(2) Az APEH illetékes személyügyi szervezete legalább 15 napos határidővel véleményezésre megküldi az ADOSZT alapszervezetének az (1) bekezdés c) pontjában foglalt döntésről szóló tervezetét, amennyiben az a szerv legalább 15 köztisztviselőjét közvetlenül érinti.

KSZ. 115. § (1) Az APEH – külön megállapodásban foglaltak szerint – a kiadási költség 50 %-ával támogatja az ADOSZT-újság megjelenését.

(2) Az elnök delegálja az APEH köztisztviselői közül az ADOSZT-újság szerkesztőbizottsági tagjainak 50 %-át.

(3) Az ADOSZT vállalja, hogy

a) az újságot havi rendszerességgel, a tárgyhónap 20. napjáig 8.000 példányban megjelenteti, továbbá

b) az újság számaiban biztosítja az APEH részére a szükséges információk közzétételét.

KSZ. 116. § (1) Az APEH a 2000. évben 1,5 millió forinttal hozzájárul az ADOSZT Évkönyv kiadási költségeihez.

(2) Az ADOSZT vállalja, hogy

a) az Évkönyv tartalmazza a közszolgálati jogviszony szabályozásával összefüggő jogszabályokat és az APEH Közszolgálati Szabályzatát, valamint

b) az Évkönyvet 2500 példányban megjelenteti és egy-egy példányt megküld valamennyi vezetői megbízású köztisztviselőnek és a személyügyi szervezeti egységek ügyintézőinek.

KSZ. 117. § Az APEH biztosítja, hogy az ADOSZT a tevékenységével kapcsolatos információkat, adatokat és felhívásokat az Adó és Ellenőrzési Értesítőben közzétegye. A közzétételről az ADOSZT elnökének írásbeli megkeresése alapján az Adó és Ellenőrzési Értesítő főszerkesztője a megkeresést követő számban gondoskodik.

KSZ. 118. § (1) Az APEH biztosítja az ADOSZT részére a Budapest, V. kerület Deák Ferenc u. 5. sz. alatti – jelenleg is az ADOSZT birtokában lévő – ingatlan ingyenes használatát és fizeti a helyiség közüzemi díjait. Ezen túlmenően az ADOSZT egyes rendezvényeire előzetes írásbeli bejelentés alapján ingyenesen megfelelő helyiséget bocsát rendelkezésre.

(2) Az ADOSZT választott tisztségviselői az érdekképviseleti tevékenységük ellátása során térítésmentesen használhatják az APEH telefon és telefax készülékeit

KSZ. 119. § (1) Az ADOSZT a tárgyévet megelőző november 30-i állapot szerinti taglétszámát december 10-ig megküldi a Hivatali Központ Személyügyi főosztályának, amely ezt követően egy héten belül írásban tájékoztatja az ADOSZT elnökét a Munka Törvénykönyve

a) 25.§-ának (2) bekezdése alapján megállapított munkaidő-kedvezmény,

b) 25.§-ának (4) bekezdése szerint meghatározott képzésre, továbbképzésre fordítható rendkívüli fizetett szabadság

mértékéről.

(2) A választott tisztségviselő munkaidő-kedvezményének havi mértékét írásban közli munkáltatói jogkör gyakorlójával.

(3) A munkaidő-kedvezmény igénybevételét – annak várható tartamával – a munkáltatói jogkör gyakorlónak az igénybevétel kezdetét megelőzően legalább két nappal be kell jelenteni.

(4) A kedvezmény igénybevételét a munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti íven “SZMK” (szakszervezeti munkaidő-kedvezmény) jelöléssel kell feltüntetni.

(5) A Munka Törvénykönyve 25. § (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az APEH az ADOSZT részére járó, ténylegesen igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény tartamát pénzben megváltja. A megváltás összegéről külön megállapodás rendelkezik, melyet havi bontásban a Hivatali Központ Gazdasági főosztálya utal át az ADOSZT részére a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig.

KSZ. 120. § (1) Az ADOSZT elnöke és országos titkára szakszervezeti tisztségének ellátása tartamára – a 119.§ (1) bekezdése szerint meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére – teljes munkaideje alatt mentesül munkavégzési kötelezettsége alól.

(2) A szakszervezeti megbízatás megszűnését követően az APEH a kinevezési okiratban megjelölt munkakörben foglalkoztatja tovább a tisztségviselőt.

(3) A 119.§ (2) – (3) bekezdését a függetlenített tisztségviselőkre nem kell alkalmazni, munkáltatói jogkörgyakorlójukkal kizárólag a munkaidő-kedvezmény igénybevételének megkezdését és annak megszűnését kötelesek írásban közölni.

KSZ. 121. § (1) Az APEH támogatja az ADOSZT által szervezett köztisztviselői üdültetést és 2000-től 2004-ig minden év szeptember 30-ig évente 5.000.000 Ft-ot fizet a 119. § (5) bekezdésben meghatározott módon.

(2) Az ADOSZT vállalja, hogy az (1) bekezdésben biztosított támogatást a köztisztviselők üdültetésére fordítja. E célból Horvátországban Sutivan településen üdülőt vásárol.

(3) Az üdülőt

a) az APEH köztisztviselői, továbbá

b) az a) pontban szereplő személyek házastársa, élettársa, szülője, valamint gyermeke, unokája

használhatja.

Az üdülésre való jogosultságot az ADOSZT állapítja meg, tekintet nélkül a köztisztviselő érdekképviseleti szervezethez való tartozására.

(4) Az APEH jogosult az üdültetés teljeskörű ellenőrzésére.

KSZ. 122. § Az APEH az ADOSZT tagjainak szakszervezeti tagdíját az illetményből levonja és átutalja az ADOSZT részére. Az átutaláshoz szükséges adatokat az ADOSZT alapszervezetei küldik meg a Hivatali Központ Gazdasági főosztályának.

KSZ. 123. § (1) A Munka Törvénykönyve 28.§-ában meghatározott munkajogi védelem alkalmazásánál az ADOSZT közvetlen felsőbb szakszervezeti szerve: a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége.

(2) A felsőbb szakszervezeti szervtől előzetes egyetértést, véleményt kérő, illetve az azt értesítő munkáltatói nyilatkozatot írásba kell foglalni.