KSZ. 8. § (1) A (2)-(4) bekezdésben foglalt intézkedéseket az alábbi esetekben legkésőbb a köztisztviselő utolsó munkában töltött napján, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a kiszabás napján kell alkalmazni:

a) közszolgálati jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor (a Ktv. 15.§-ának (1) bekezdésének b.) pontja kivételével),

b) a közszolgálati jogviszony módosításakor, ha az a munkakört vagy a munkavégzés helyét érinti,

c) az előreláthatólag 3 hónapot meghaladó tartós távollétre távozáskor.

(2) A munkakör illetve a folyamatban lévő ügyek átadása érdekében a köztisztviselő köteles a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt személynek, a vezető által meghatározott időpontban munkakörét átadni. Ennek keretében az I/7. sz. mellékletben szereplő Munkakör-átadási jegyzőkönyvben fel kell sorolni az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjával, határidejével, az átadó és átvevő személy megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot három eredeti példányban kell elkészíteni, melyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt, a harmadik a személyügyi szervezeti egységet illeti.

(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek, illetőleg azt megtagadja, a közvetlen munkahelyi vezető a szervezeti egység köztisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó köztisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő köztisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, melyeket az Átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt köztisztviselőnek. Az átadásról a távollévő köztisztviselőt ebben az esetben is értesíteni kell az Átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével.

(4) A köztisztviselő köteles az I/8. mellékletben szereplő Elszámolólap felhasználásával a személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal elszámolni, azokat leadni, illetve – az APEH-en belüli munkahely-változás esetén – a két szervezeti egység közötti megállapodás alapján új munkahelyére magával vinni. Az Elszámolólapon továbbá fel kell tüntetni a köztisztviselő APEH-hel szemben fennálló tartozásait, valamint tárgyévben igénybe vett szabadságait. Az Elszámolólapot az illetékes szervezeti egység ügyintézője aláírásával hitelesíti. Az Elszámolólapot három példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az illetékes személyügyi illetőleg gazdasági szervezeti egységet, egy a köztisztviselőt illeti.

* kizárólag APEH-en belüli munkahelyváltozás esetén lehetséges!

Lezárva:……….. ….., ………..év ………………hó …………..nap.

I. – neve

- technikai azonosítója

- születési ideje

- lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma

II. – legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettségei

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései

- tudományos fokozata

- idegen nyelv ismerete

III. – korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok megnevezése

- a munkahely megnevezése

- beosztása

- besorolása

- a megszűnés módja

IV. – az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe

- a 17/B. § (6) bekezdésében foglaltak esetében a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntés ténye és időpontja

- a tartalékállományba helyezés időpontja

- a tartalékállományba helyezés időtartama

V. – vezetői megbízásának, kinevezésének megnevezése, időpontja

VI. – közszolgálati jogviszonyának időtartama

- besorolási osztálya, fokozata

- fizetési fokozata

- illetménye

- kulcsszáma

- adományozott címe.

A köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének i)-j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. Közigazgatási szerv KÖZIGTAD szervazonosítója:

2. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő

neve:

lakcíme:

telefonszáma:

3. Munkaköre, vezetői beosztása:

4. Tartalékállományba helyezés időpontja:

5. A köztisztviselő KÖZIGTAD technikai azonosítója:

6. A köztisztviselő havi illetménye és végkielégítésének összege:

7. A köztisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása:

1. Az alkalmazó közigazgatási szerv

neve:

címe:

vezetője:

2. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő

neve:

lakcíme:

telefonja:

munkaköre:

vezetői beosztása:

besorolási osztálya, fokozata:

iskolai végzettsége(i):

szakképzettsége(i):

tudományos fokozata:

idegen nyelv ismerete:

a tartalékállományba helyezés időpontja:

1. A közigazgatási szerv

neve:

címe:

vezetője:

telefonja:

KÖZIGTAD szervazonosítója:

2. Az álláshely, illetve a feladatkör

megnevezése:

betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

szintje és jellege:

szakiránya:

iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítés:

egyéb feltételek:

3. Az álláshely

megüresedésének időpontja:

azonosító száma:

4. Történt-e pályázat kiírása az álláshely betöltésére:

pályázat

kiírásának időpontja:

benyújtásának határideje:

5. A munkáltató aláírása.

1. A közigazgatási szerv

neve:

címe:

vezetője:

telefonja:

KÖZIGTAD szervazonosítója:

2. Az álláshely

azonosító száma:

betöltésének időpontja:

3. A munkáltató aláírása:

KSZ. 9. § (1) A kinevezést megelőzően a személyügyi szervezeti egységnek tájékoztatnia kell a kinevezendő személyt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezésekről. A kinevezendőnek nyilatkoznia kell, hogy személyét az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok érintik-e.

(2) A kinevezés előtt engedélyt kell kérni a Ktv. 21.§-ának (2) bekezdésében meghatározott, fennálló, előzetes munkáltatói engedélyhez kötött munkavégzésre irányuló egyéb vagy további jogviszonyának folytatására.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tájékoztatáshoz a II/1. sz. mellékletet, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz és a munkavégzésre irányuló egyéb vagy további jogviszony engedélyezéséhez a II/2. sz. mellékletben szereplő iratmintát kell alkalmazni.

KSZ.10. § (1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos engedélyek és bejelentések tárgyában

a) a Hivatali Központ köztisztviselői, továbbá az igazgatók tekintetében az elnök,

b) az igazgatóságok köztisztviselői esetében az igazgató

dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshozó vezető határoz az általa kiadott engedély visszavonásáról.

(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmet illetve bejelentést a köztisztviselő két példányban kitöltve, a (fő)osztályvezetőhöz nyújtja be. A Hivatali Központ főosztályvezetői és az igazgatók az illetékes elnökhelyetteshez, az igazgatóságok (fő)osztályvezetői az illetékes igazgatóhelyetteshez, az elnökhelyettesek és az igazgatóhelyettesek pedig közvetlenül az elnökhöz illetve az igazgatóhoz nyújtják be kérelmüket, illetve bejelentésüket.

(4) Kérelem esetén – az elnökhelyettesi és az igazgatóhelyettesi kérelmek kivételével – az iratot a (fő)osztályvezető véleményével ellátva köteles felterjeszteni a döntéshozónak úgy, hogy a döntés a kérelem benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belül a kérelmezőnek átadható legyen. A döntéshozatalnál a II/3. sz. mellékletben szereplő Segédletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(5) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentésre a (4) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy azt a munkáltatói jogkör gyakorló haladéktalanul felterjeszti a döntéshozóhoz, aki az összeférhetetlenség fennállása esetén azonnal köteles annak megszüntetésére a köztisztviselőt írásban felszólítani.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt kérelmek, bejelentések és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntések első példánya a köztisztviselőt illeti, másodpéldányát – a (3) bekezdésben meghatározott vezető útján – meg kell küldeni a személyügyi szervezeti egységnek, amely azt az érintett személyi anyagában helyezi el.

KSZ. 11. § (1) A közszolgálati jogviszony fennállása alatt a köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony létesítése iránti kérelmét a II/4. sz. mellékletben, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentését a II/5. sz. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével köteles megtenni.

(2) Az engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony megszüntetésének bejelentésére a II/6.sz. mellékletben foglalt nyomtatvány szolgál.

KSZ. 12. § (1) Amennyiben a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb vagy további jogviszonyával kapcsolatban a 10. § (3) bekezdésében meghatározott vezető összeférhetetlenséget állapít meg, haladéktalanul köteles erről írásban tájékoztatni a jogviszony létesítését engedélyező vezetőt [10.§ (1) bekezdés], aki az összeférhetetlenség fennállása esetén a 10. § (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével felszólítja a köztisztviselőt az összeférhetetlen állapot megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felszólítást a II/7.sz. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével kell megtenni.

KSZ. 13. § A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan, vagy hiányos adatok közlése a Ktv. 50.§-ának (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

21. § (1) Köztisztviselő nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.

(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(3) Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.

(5) A köztisztviselő

a) nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;

c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.

22. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.

A Szabályzat tartalmazza a fenti törvényi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat, az egyes bejelentésekkel és engedélyekkel összefüggő formanyomtatványokat.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos engedélyek kiadása és visszavonása a Hivatali Központ köztisztviselői, továbbá az igazgatók tekintetében az elnök, az igazgatóságok köztisztviselői esetében az igazgató hatáskörébe tartozik.

A köztisztviselő a kérelmet vagy a bejelentést a (fő)osztályvezetőnek, a Hivatali Központ főosztályvezetője és az igazgató az illetékes elnökhelyettesnek, az igazgatóság (fő)osztályvezetője az illetékes igazgatóhelyettesnek, az elnökhelyettes és az igazgatóhelyettes pedig az elnöknek, illetve az igazgatónak köteles közvetlenül két példányban benyújtani. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek, bejelentések és munkáltatói nyilatkozatok első példánya a köztisztviselőt illeti, másodpéldányát személyi anyagában kell elhelyezni.

A Ktv. és a Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseinek megszegése, így különösen:

a) a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve valótlan, hiányos adatok, tények közlése,

b) az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása

a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelesség jogellenes, vétkes megszegésének, a Ktv. 50. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

(Az A. illetve B. pont vagylagosan töltendő ki, a C. pont tekintetében kötelező nyilatkozni.)

Kijelentem, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. illetve 21. §-ában rögzített összeférhetetlenségi okok velem szemben nem állnak fenn.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

aláírás

Kijelentem, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. illetve 21. §-ában rögzített összeférhetetlenségi okok közül jelenleg az alábbi áll fenn velem szemben (a megfelelő pont bekarikázandó, illetve értelemszerűen kitöltendő):

a) mint vezetői beosztású tisztségviselőnek – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – az alábbi munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyom áll fenn:

jogviszony fajtája:

munkáltató, megbízó neve, székhelye, TEAOR-száma, adószáma:

b) mint nem vezetői beosztású tisztségviselőnek, – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – az alábbi munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyom áll fenn:
jogviszony fajtája:........................................................................................................

jogviszony időtartama (határozott idő esetén a megszűnés dátuma):

munkáltató, megbízó neve, székhelye, TEÁOR-száma, adószáma:

Kérem / nem kérem (a megfelelő aláhúzandó) a korábban létrejött fenti jogviszonyom további folytatásának engedélyezését.

A jogviszony ellátásához szükséges munkavégzés időtartama: ... óra / nap / hét (a megfelelő rész aláhúzandó). Kijelentem, hogy e jogviszonyomból eredő feladataim ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét ........ óra/hó tekintetében érinti / nem érinti (a megfelelő aláhúzandó).

Kijelentem, hogy munkaköri kötelezettségemből adódóan a fenti szervezettel az APEH köztisztviselőjeként nem fogok hivatali kapcsolatban állni. Az ott folytatott tevékenységem adóhivatali munkakörömet és az APEH tevékenységét nem érinti. Tudomásul veszem, hogy hivatali kapcsolat későbbi létrejötte esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt kizárási szabályok szerint kell eljárom.

c) pártban az alábbi tisztséget viselem:…………………………….,

d) párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – jelenleg az alábbi közszerepléssel járó tevékenységet végzem:…………………………………………………………………

e) az alábbi gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő / felügyelő bizottsági tag (a megfelelő aláhúzandó) vagyok:

gazdasági társaság neve, székhelye, tevékenysége, TEÁOR-száma, adószáma:

megbízatásom időtartama (határozott idő esetén a megszűnés dátuma): .....................................

Kijelentem, hogy a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy a tisztségre az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegált, így tisztségem betöltése közszolgálati jogviszonyommal nem összeférhetetlen: Igen / nem (a megfelelő szó aláhúzandó).

E tisztségemből eredő feladataim ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét ........ óra/hó tekintetében érinti / nem érinti (a megfelelő aláhúzandó).

f) Hozzátartozómmal (egyeneságbeli rokonommal, ennek házastársával, örökbefogadó szülőmmel, nevelőszülőmmel, örökbefogadott gyermekemmel, nevelt gyermekemmel, testvéremmel, házastársammal, élettársammal, házastársam egyeneságbeli rokonával, házastársam testvérével, testvérem házastársával [ld. Áe. 97. § b) pont]) közszolgálati jogviszonyom létesítése miatt irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülnék.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben az a)-e) pontokban szereplő összeférhetetlenségi helyzetet a jelen nyilatkozat megtételétől, illetve a b) pontban szereplő kérelmem elutasításától számított 30 napon belül nem szüntetem meg, közszolgálati jogviszonyom a Ktv. 22. § alapján, a törvény erejénél fogva megszűnik.

Tudomásul veszem továbbá, hogy az f) pontban szereplő összeférhetetlenségi helyzet fennállása esetén jogviszonyom a Ktv. 9. § (1) bekezdése alapján nem jön létre.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

aláírás

a) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 47. § (1) c) pontja alapján hozzájárulok / nem járulok hozzá (a megfelelő aláhúzandó) ahhoz, hogy a munkáltató az adótitkot az összeférhetetlenség ellenőrzéséhez felhasználhassa.

b) Az APEH-nél hatályos összeférhetetlenségi szabályokról tájékoztatást kaptam.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

aláírás

1. A kérelem szerinti, munkavégzéssel járó egyéb illetve további jogviszony fenntartásának engedélyezését támogatom / nem támogatom (a megfelelő aláhúzandó).

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. fejlesztő vezető

2. A Ktv. 21. § (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörömben eljárva a kérelem szerinti, munkavégzéssel járó egyéb illetve további jogviszony fenntartását engedélyezem / nem engedélyezem (a megfelelő aláhúzandó).

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. engedélyezési jogkörrel

felruházott vezető

A Ktv. 9. valamint 21-22. §-ai, továbbá az APEH Közszolgálati Szabályzat vonatkozó rendelkezései alapján az összeférhetetlenséggel kapcsolatos véleményformálás, illetve mérlegelésen alapuló döntéshozatal az alábbi szempontok figyelembe vételével történik:

1) Köztisztviselő: Az APEH-hal – kinevezés alapján – közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló (ügyintéző, ügykezelő, fizikai alkalmazott) függetlenül attól, hogy a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály rendelkezése vagy a munkáltató eseti döntése alapján (rövidebb vagy tartós ideig) mentesítve van-e vagy sem.

2) Vezetői megbízású köztisztviselő: APEH alkalmazott, aki a Ktv-ben, vagy az APEH-re hatályos más jogszabályban meghatározott ilyen tartalmú megbízással rendelkezik.

3) Tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység: minden olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyet jogszabály annak minősít.

Oktatói tevékenységnek minősül az oktatási törvények hatálya alá tartozó intézményeknél, valamint a nyilvánosan meghirdetett szervezetszerű oktatást, posztgraduális képzést végző adóalanyok által szervezett előadásokon, tanfolyamokon tartott előadások megtartása, ide nem értve az egyes adóalanyok által saját célra szervezett különféle tájékoztató jellegű, zártkörű előadásokon való részvételt. Nem minősül oktatói tevékenységnek – a vizsgáztatás kivételével – az előadások megtartásán túlmenően ellátandó bármilyen jellegű oktatást kiegészítő, vagy egyéb más jellegű tevékenység együttes ellátása.

4) Egyéb illetve további jogviszony: a Ktv. 72. § (3) bekezdésben foglaltakkal egyezően az APEH köztisztviselő személyes közreműködésével járó minden egyéb és további jogviszony, melyért akár természetbeni, akár pénzbeni, vagy egyéb ellenértéket, térítést kap, illetve kaphat (pl. munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szolgálati jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony stb.). További jogviszony: az APEH-nál fennálló közszolgálati jogviszony melletti más közszolgálati jogviszony.

5) Tőkebefektetés, tulajdonszerzés, vagyongyarapítás: valamennyi állampolgár alkotmányos joga, melyet köztisztviselőként úgy gyakorolhat, hogy ennek folyamatában a törvényben előírt befolyásolástól mentes, pártatlan tevékenysége sérelmet nem szenvedhet. Amennyiben a köztisztviselő annál a cégnél, ahol állampolgári jogon tőkebefektetést eszközölt, bármilyen formában rendszeresen közreműködik, illetve személyes munkavégzésre irányuló tevékenységet végez, úgy ez már az egyéb és további jogviszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokhoz kötődik. Tisztséggel, illetve munkavégzéssel nem járó tulajdonosi jogokat bejelentés nélkül bármely köztisztviselő gyakorolhat.

6) Gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői minőség, illetve felügyelő bizottsági tagság: köztisztviselő csak akkor lehet vezető tisztségviselő (közkereseti és betéti társaságnál üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál ügyvezető, részvénytársaságnál igazgatósági tag) illetve felügyelő-bizottsági tag, ha a Ktv-ben szereplő, összeférhetetlenséget kizáró okok valamelyike fennáll. Ezek:

- a gazdasági társaság önkormányzati többségi tulajdonban van,

- a gazdasági társaság köztestületi többségi tulajdonban van,

- a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

- az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta a köztisztviselőt.

Ezen feltételek fennállása esetén nincs szükség engedélyezésre.

a) Azok a köztisztviselők, akiknek munkaköre, feladatköre szorosan összefügg az adóztatással, az adóalanyokkal való kapcsolattartással, illetve ráhatással vannak az adóügyek intézésére, nem végezhetnek olyan, adózással, könyvvezetéssel, jogi képviselettel, informatikai stb. munkavégzéssel járó tevékenységet, amelynek befolyása, összefüggése, ráhatása lehet a köztisztviselő független szakmai tevékenységére. A Ktv. 21. § (5) bekezdésének a) pontjára figyelemmel az adóhatóság köztisztviselője részére nem adható engedély különösen: számviteli, könyvvizsgálói, adótanácsadói, adószakértői, auditálási, jogi képviseleti, független végrehajtói, felszámolói tevékenységet végző, továbbá faktorálással, követelésvásárlással üzletszerűen foglalkozó vállalkozásokban személyes közreműködéssel járó tevékenységre.

b) Azok a köztisztviselők, akiknek munkaköre, feladatköre szorosan nem függ össze az adóztatással, az adóalanyokkal való kapcsolattartással és nincsenek ráhatással az adóügyek intézésére, csak olyan jellegű egyéb munkavégzéssel járó tevékenység folytatására kaphatnak a munkáltatói jogkör gyakorlójától lehetőséget, amely nem hozható akár közvetett úton is összefüggésbe az adóztatással. (Természetesen ide nem értve a tevékenység szabályos működéséhez szükséges önadózás törvényi kötelezettségét.)

c) A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéb és további jogviszony rendszeres, munkaidőt érintő gyakorlását – az a)-b) pontokban foglalt feltételek fennállása esetén is – csak kivételesen indokolt esetben, határozott időtartamra engedélyezheti. A munkaidőt nem érintő jogviszony engedélyezésénél különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavégzés milyen mértékben érinti a napi pihenőidőt és ezzel mennyiben befolyásolja a közszolgálati jogviszonyban a munkára képes állapotot.

A Ktv. 21. § (2) bekezdése alapján az alábbi kérelmet terjesztem elő (a megfelelő rész kitöltendő).

Mint nem vezető beosztású köztisztviselő, kérem az alábbi – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységnek nem minősülő – munkavégzésre irányuló egyéb illetve további jogviszony létesítésének engedélyezését …………….év ………….hó ……….napjától:

jogviszony fajtája: .....................................................................................................
a jogviszony időtartama (határozott idő esetén a megszűnés dátuma):

munkáltató, megbízó stb. neve, székhelye, munkáltató megbízó stb. tevékenysége, TEÁOR-száma, adószáma:.............................................………........………………...

A jogviszony ellátásához szükséges munkavégzés időtartama: ... óra / nap / hét (a megfelelő rész aláhúzandó). Kijelentem, hogy e jogviszonyomból eredő feladataim ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét ........ óra/hó tekintetében érinti / nem érinti (a megfelelő aláhúzandó).

Kijelentem, hogy munkaköri kötelezettségemből adódóan a fenti szervezettel az APEH köztisztviselőjeként jelenleg hivatali kapcsolatban nem állok. Az ott folytatott tevékenységem adóhivatali munkakörömet és az APEH tevékenységét nem érinti. Tudomásul veszem, hogy hivatali kapcsolat későbbi létrejötte esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt kizárási szabályok szerint kell eljárom.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

aláírás

1. A kérelem szerinti, munkavégzéssel járó egyéb illetve további jogviszony létesítésének engedélyezését támogatom / nem támogatom (a megfelelő aláhúzandó).

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. fejlesztő vezető

2. A Ktv. 21. § (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörömben eljárva a kérelem szerinti, munkavégzéssel járó egyéb illetve további jogviszony létesítését engedélyezem / nem engedélyezem (a megfelelő aláhúzandó).

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. engedélyezési jogkörrel

felruházott vezető

A Ktv. 22 §-ának (1) bekezdése alapján bejelentem, hogy .... év ..... hó ..... napjától kezdődően a Ktv. 21 §-ában meghatározott alábbi összeférhetetlenségi ok merült fel velem szemben, illetve az alábbiak miatt összeférhetetlen helyzetbe kerültem:

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

köztisztviselő

1. A köztisztviselő bejelentése alapján a Ktv. 22 §-ának (1) bekezdése szerint javaslom felszólítani az összeférhetetlenség ok, illetve az összeférhetetlen helyzet megszűntetésére.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. fejlesztő vezető

2. A Ktv. 22 § (1) bekezdése alapján felszólítom, hogy az Ön által bejelentett összeférhetetlenségi okot, helyzetet ezen felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül szűntesse meg. Amennyiben felszólításomnak az említett határidőn belül nem tesz eleget, a Ktv. rendelkezése alapján, a felszólításom kézbesítésétől számított 30 nap elteltével közszolgálati jogviszonya megszűnik.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. engedélyezési jogkörrel

felruházott vezető

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

bejelentő

1. Javaslom, hogy a köztisztviselő és ............................ munkáltató, megbízó között .... év .. hó .. napján létrejött ................................. jogviszony megszüntetésére – a Ktv. 21 §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülése miatt – a Ktv. 22 §-ának (1) bekezdésében megállapítottak szerint legyen szíves felszólítani a köztisztviselőt.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. fejlesztő vezető

2. A Ktv. 22. §-ának (1) bekezdése alapján felszólítom, hogy a Ktv. 21 §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülése miatt a ............................ munkáltatóval, megbízóval .... év .. hó .. napjától fennálló ........................ jogviszonyát a felszólításom kézbesítésétől számított 30 napon belül szüntesse meg. Amennyiben az említett határidőn belül felszólításomnak nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva a 30. nap leteltével megszűnik.

Kelt ..........…………., …..... év …………. hó …... nap.

H.P. engedélyezési jogkörrel

felruházott vezető

KSZ. 14. § A köztisztviselőtől különösen elvárható, hogy munkáját az alkotmányos követelmények és a jogállamiság elveinek figyelembevételével lássa el, illetve példaadóan és pontosan teljesítse állampolgári kötelezettségeit.

KSZ. 15. § A köztisztviselő nem vállalhat olyan közszereplést, amely őt a helyi vagy országos politikai közélet szereplőjévé tenné. Pártrendezvényen – a kirendelés esetét kivéve – köztisztviselői minőségében nem vehet részt, illetve nem tehet nyilatkozatot, ígéretet munkáltatója nevében. Pártérdeket a közéletben sem nyilatkozatával, sem egyéb magatartásával nem képviselhet.

KSZ. 16. § (1) A köztisztviselőnek kötelessége, hogy a törvényekben és jogszabályokban előírtaknak megfelelően lássa el feladatait; munkáját a közérdek és az egyes állampolgár szolgálatának tekintse.

(2) A köztisztviselő közvetlenül a szervezeti egysége vezetőjének tartozik felelősséggel munkájáért, magatartásáért.

(3) A jogi és szervezeti előírásoknak megfelelően köteles felettesei utasításait követni, megbízásait teljesíteni.

(4) Pártatlanul és tárgyilagosan kell támogatnia az APEH vezetőit a közigazgatási feladatok végrehajtásában és a felelősségi körbe tartozó közügyek intézésében.

(5) Elfogulatlan és tárgyszerű tanácsokat, tájékoztatásokat kell adnia feletteseinek, munkatársainak legjobb szakmai tudása szerint.

(6) Az APEH döntéseihez minden rendelkezésre álló és törvényesen hozzáférhető információt biztosítania kell.

KSZ. 17. § (1) A köztisztviselő tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely a korrupció látszatát keltheti, s ezért köteles minden olyan helyzetet, kapcsolatot elkerülni, amely kétségbe vonhatja befolyástól mentes, elfogulatlan és pártatlan szolgálatát.

(2) A köztisztviselő haladéktalanul köteles jelenteni hivatali felettesének, ha hivatali működésével összefüggésben anyagi vagy egyéb előny ígéretével illetve anélkül befolyásolását kísérelték meg.

(3) A köztisztviselő nem kérhet és nem fogadhat el harmadik féltől – sem közvetve, sem közvetlenül – olyan juttatást, ajándékot, vagy egyéb előnyt, mely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, ítélőképességét döntéseiben, feladatai tisztességes ellátásában.

(4) A köztisztviselő nem használhatja fel közhivatalát a maga vagy mások számára jogtalan előnyök biztosítására.

(5) A köztisztviselő köteles még a látszatát is elkerülni, hogy munkájában részrehajló, nem helyezheti saját vagy közvetlen munkahelye érdekeit vagy bármely csoportérdeket jogosulatlanul előtérbe.

(6) A köztisztviselő munkavégzéssel járó egyéb és további jogviszonyt csak azzal a feltétellel létesíthet, ha az nem veszélyezteti szakmai és közhivatali függetlenségét. Munkavégzéssel járó és egyéb további jogviszony létesítése esetén köteles minden olyan tényt, adatot a munkáltató tudomására hozni, amelynek ismerete nélkül nem gyakorolható körültekintően a törvényben meghatározott engedélyezési jogkör.

KSZ. 18. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha közhivatali feladatai és magánérdekei között összeférhetetlenséget észlel vagy vélelmez, valamint, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) A köztisztviselő nem élhet vissza hivatali beosztásával, az annak eredményeként befolyása alá került közpénzekkel, vagyonnal vagy szolgáltatásokkal.

(3) A köztisztviselőnek mind a hivatali munkája során, mind magánéletében a megvesztegethetőségnek még a látszatát is kerülnie kell.

(4) A köztisztviselő nem élhet vissza azokkal az információkkal, amelyek hivatali munkája során jutottak tudomására, s nem használhatja fel azokat sem saját, sem mások érdekei előmozdítására vagy mások hátrányára, még köztisztviselői jogviszonya megszűnése után sem.

KSZ. 19. § (1) A köztisztviselőtől megkövetelt magatartásként elvárható, hogy munkáját megfelelően végezze el, a napi munkaidőt teljes mértékben kihasználja, az eljárási szabályokat és határidőket betartsa.

(2) A köztisztviselőtől elvárható, hogy munkája során udvarias és előzékeny magatartást tanúsítson az ügyfelekkel szemben akár közvetlen ügyfélkapcsolat, akár telefonos vagy írásos ügyintézés során.

(3) A köztisztviselőnek életpályája során arra kell törekednie, hogy szakismereteit, igazgatási tudását folyamatosan gyarapítsa, a továbbképzésre szánt időt aktívan kihasználja, s felkészüljön az ismeretek gyakorlati alkalmazására.

(4) A szervezetten biztosított továbbképzési lehetőségeken túl önképzéssel is gyarapítania kell szakmai ismereteit. A szervezett továbbképzésre vonatkozó igénye azonban nem terjedhet túl a közigazgatási szerv költségvetési teherbíró képességén.

(5) A köztisztviselőtől elvárható magatartás, hogy a továbbképzésben való részvétele a kollegialitás keretein belül maradjon, s ne hárítson aránytalanul nagy többletterhet az őt helyettesítő munkatársaira.

(6) A köztisztviselőnek a jó gazda gondosságával biztosítania kell a felelősségi körébe tartozó közpénzek és vagyon törvényes, célszerű és eredményes felhasználását, a munkája során használt eszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használnia.

(7) A felsőfokú végzettségű és nagy gyakorlattal rendelkező köztisztviselőtől elvárható, hogy tudományos eredményeit, szakmai tapasztalatait a közigazgatási tevékenység fejlesztése, az európai normák szerint működő minőségi közigazgatás kialakítására fordítsa.

KSZ. 20. § (1) A köztisztviselő – felhatalmazás nélkül – nem hozhat nyilvánosságra olyan hivatalos információt, amely az APEH-on belüli forrásból bizalmasan jutott tudomására.

(2) A köztisztviselőnek tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely alkalmas az APEH működésének bírálatára, döntéseinek vagy tevékenységének meghiúsítására, befolyásolására azáltal, hogy illetéktelenül, helytelenül vagy idő előtt olyan információkat továbbít, amelyekhez köztisztviselőként jutott.

(3) A köztisztviselő tartózkodjék minden félreérthető vagy félrevezető nyilatkozattól és információadástól, a jól értesültség látszatának keltésétől mind a hivatali, mind az állampolgári kapcsolataiban.

KSZ. 21. § A köztisztviselő – a közigazgatás és a saját jó hírneve megóvása érdekében – köteles jelenteni hivatali felettesének, ha úgy ítéli meg, hogy olyan tevékenységre kérik fel, amely törvénysértő, jogszabályellenes vagy etikátlan, illetve bármely módon összeegyeztethetetlen a közigazgatás etikai szabályaival.

KSZ. 22. § (1) A köztisztviselő nem vállalhat hivatali munkáján kívül semmiféle olyan feladatot, amely méltatlan köztisztviselői hivatásához, s amely a közigazgatás tekintélyét csökkentheti, illetve megingathatja a közigazgatásba vetett közbizalmat.

(2) A köztisztviselő megjelenésével, kulturált öltözködésével erősítse munkahelye és az egész közszolgálat elismertségét, fejezze ki tiszteletét munkatársai és az állampolgárok iránt. Fokozottan érvényes e követelmény, ha a köztisztviselő külső szerv vagy az állampolgárok előtt munkáltatója képviseletében jelenik meg.

(3) A köztisztviselő magánéletében is kerülje az olyan magatartást, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a köztisztviselői karról kialakult képet.

(4) A köztisztviselők számára sem a munkahelyi, sem az állampolgárokkal való érintkezés során nem engedhető meg az emberi méltóság megsértése, a megalázó helyzetek előidézése, valamint bármilyen indítékú diszkrimináció.

(5) Más köztisztviselőkkel szemben legyen szolidáris, segítőkész, együttműködő, s különösen a pályakezdő vagy a kevésbé tapasztalt kollégák szakmai tevékenységéhez és fejlődéséhez adjon meg minden személyes segítséget. Munkatársi kapcsolatait hassa át a tisztelet és a megbecsülés.

KSZ. 23. § (1) Állampolgári kötelezettségei teljesítésében, hivatal munkája végzése során és a magánéletében egyaránt olyan magatartást tanúsítson, hogy az példaadó legyen mind az állampolgárok, mind a köztisztviselői kar tagjai számára.

(2) Személyes példaadásával, intézkedéseivel segítse elő, hogy az általa irányított szervezeti egységben együttműködő, konstruktív, jó munkahelyi kapcsolatrendszer, valamint kölcsönös bizalmon alapuló, de bizalmaskodástól mentes kiegyensúlyozott légkör alakuljon ki.

(3) A demokratizmus és a közigazgatási karhoz tartozás erősítése, a színvonalas szakmai munka ösztönzése, a pozitív és negatív példák nevelő ereje egyaránt megkívánja, hogy nyilvánosságot kapjon az indokolással, illetve a méltatással együtt minden olyan vezetői döntés, amely a kitüntetéssel, jutalmazással, címadományozással, pályagyorsítással, rendkívüli díjazással, valamint a pályaúton való visszavetéssel függ össze.

(4) A jogszabály szakmai felkészültség vagy szakmai gyakorlat szempontjából mérlegelési jogkörben kedvezmény alkalmazását teszi lehetővé a vezetőknek, ezzel a kivételes lehetőséggel megfontoltan éljen, s ügyeljen arra, hogy a kedvezmény alkalmazása minél kevésbé befolyásolja hátrányosan a szervezet szakmai működésének színvonalát.

(5) A vezetőtől elvárható magatartás, hogy a közigazgatási szerv színvonalas szakmai és igazgatási tevékenysége érdekében a lehetőségekhez képest ösztönözze és ismerje el a köztisztviselők rendszeres és folyamatos szervezett továbbképzését, valamint önképzését.

(6) A vezetőtől megkövetelhető, hogy a szervezetfejlesztés és a köztisztviselő emberi, szakmai fejlődése érdekében a minősítésben szereplő megállapítások olyan mértékben legyenek konkrétak, hogy mindkét szempontú fejlesztést elősegítsék, s a köztisztviselővel szemben megfogalmazott követelmény a következő minősítés során számon kérhető legyen. Ennek érdekében indokolt elfogulatlan helyzetértékelésen alapuló célkitűzéseket meghatározni az elérésükhöz szükséges eszközök, lehetőségek és az ehhez rendelt határidők kitűzésével.

(7) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentéssel valóban csak különösen indokolt esetben és csak akkor éljen a vezető, ha a felmentés hiányában a szervezet működése semmilyen más eszközzel nem biztosítható, s a hozzátartozó együttalkalmazása nem veszélyezteti a közigazgatási szerv pártatlan működésébe vetett közbizalmat.

(8) Elvárható magatartás, hogy a vezető köztisztviselő – országgyűlési és önkormányzati képviselői jelöltségének ideje alatt – a munkáltatói jogát, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörhöz kapcsolódó kiadmányozási jogát ne gyakorolja; a hivatal szervezetét jelentősen befolyásoló szervezeti átalakítást ne végezzen; kiadmányozási jogát, amely jelentősebb kihatású anyagi, személyi kérdéshez kapcsolódik, ne gyakorolja.

(9) A vezetőtől elvárható magatartás, hogy a köztisztviselőt ne csupán az adott szervezet munkavállalójának, hanem az egész köztisztviselői kar részének tekintse, s e szemléletmódot érvényesítve hozza meg a vele kapcsolatos intézkedéseit.

(10) Az adófizető állampolgárok elismerésének kiérdemlése megköveteli, hogy a közigazgatás a lehető legkisebb ráfordítással, a lehető legeredményesebben teljesítse küldetését, s ennek érdekében a hagyományosnak mondott értékekkel összeegyeztetve helyezze előtérbe a társadalmi, gazdasági környezet változásaihoz gyorsan alkalmazkodó szervezetalakítási és működtetési módszereket is, nem hagyva azonban figyelmen kívül, hogy a szervezetkorszerűsítés kapcsán emberi sorsokat érintő döntések is születhetnek.

(11) A vezetőtől a humánus bánásmód akkor is megkövetelhető, ha a köztisztviselő felmentése, elbocsátása a közszolgálatból – a közigazgatás eredményességének javítása miatt – mindenképpen elkerülhetetlen. A humánus eljárásba feltétlenül beletartozik, hogy a vezető a köztisztviselőt felmentési szándékáról olyan időpontban tájékoztassa, hogy az az életkorára, családi körülményeire, szakmai felkészültségére és gyakorlatára is figyelemmel, még időben felkészülhessen az elbocsátásra. Ez azonban nem hátráltathatja a halaszthatatlan intézkedések meghozatalát.

(12) A törvényi rendelkezésen alapuló együttműködési kötelezettségből következik, hogy a vezető – lehetőségeihez képest – elősegítse a felmentett köztisztviselő munkahelykeresését.

(13) A szervezetalakítási döntéseknél mindig arra kell törekednie, hogy az lehetőség szerint ne járjon a köztisztviselő felmentésével. Ha e munkáltatói döntés nem kerülhető el, a vezető köztisztviselő igyekezzen az adott szervezetben feleslegessé váló köztisztviselőt a közigazgatáson belül megtartani, s csak legvégső esetben kerüljön sor olyan felmentésre, amelynek eredményeként a köztisztviselő kikerül a közigazgatás szervezetrendszeréből.

KSZ. 24. § (1) Etikai vétséget követ el a Közszolgálati etika szabályait vétkesen megszegő köztisztviselő. Az etikai szabályok megsértése esetén alkalmazható büntetések a szóbeli és az írásbeli figyelmeztetés.

(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt indított eljárás lefolytatására a Ktv. 51. § (1)-(4) és (7)-(8) bekezdés, az 53.§ (2)-(3) bekezdés, 54.§ (1) és (3)-(4) bekezdés, 55. §, 55/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy fegyelmi tanácson etikai tanácsot, fegyelmi eljáráson etikai eljárást, fegyelmi vétségen etikai vétséget, tárgyaláson meghallgatást kell érteni.

(3) Az ügy érdeméről az etikai eljárás megindításától számított 8 napon belül háromtagú etikai tanács határoz, az eljárás alá vont köztisztviselő meghallgatását követően. A meghallgatáson a köztisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a szakmai érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A szakmai érdekképviselet részvételét a munkáltatói jogkör gyakorlója is kezdeményezheti. A szakmai érdekképviseleti szerv eljáró képviselője a véleményét kifejtheti, amelyet az etikai tanács a döntéshozatal során mérlegel.

(4) Az etikai vétség miatt adott írásbeli figyelmeztetést munkaértekezleten közölni kell azokkal a köztisztviselőkkel is, akik felett az etikai büntetést kiszabó munkáltatói jogkört gyakorol. Ha az etikai eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója más kezdeményezésére indította, az eljárás eredményéről köteles a kezdeményezőt is tájékoztatni.